Egy tanulmány szerint nem ember alkotta a legrégebbi piramist

A tanulmány nem csak azt kérdőjelezi meg, melyik a legrégebbi piramis, de azt is felveti, hogy nem emberek építették. A tanulmány heves visszhangot váltott ki tudományos körökben, komoly vita alakult ki állításai körül.

Hivatalosan az egyiptomi Dzsószer fáraó lépcsős piramisa a világ legrégebbi piramisa, amely az Egyiptom Travel szerint i. e. 2630-ra nyúlik vissza, de egy Archaeological Prospection folyóiratban megjelent tanulmány szerint van egy még régebbi, amelyet nem emberek építettek.

A 2023 októberében megjelent cikk azt állítja, hogy az indonéziai Gunung Padang piramis régebbi rétegét egészen Kr. e. 25 000-ben építették, és kétségeket osztanak meg azzal kapcsolatban, hogy a piramist valóban ember alkotta-e.

Danny Hilman Natawidjaja, az Indonéz Tudományos Intézet munkatársa vezette a kutatást, amelyben a kutatók megállapítják: „A piramis magja aprólékosan megmunkált masszív andezitlávából áll.” A piramis „legrégebbi építésű” részével kapcsolatban tovább részletezik felvetéseiket, elárulva, hogy az emberiség helyett az anyatermészet lehetett a felelős. Az akadémikusok úgy vélik, hogy a piramis legrégebbi rétege „valószínűleg természetes lávadombként keletkezett, mielőtt megformálták, majd építészetileg beburkolták”.

Azt mondták: „Ez a tanulmány rávilágít az utolsó jégkorszakra visszanyúló fejlett kőműves készségekre. Ez a felfedezés megkérdőjelezi azt a hagyományos nézetet, hogy az emberi civilizáció és a fejlett építési technikák kifejlesztése csak a mezőgazdaság megjelenésével jelent meg, körülbelül 11 000 évvel ezelőtt” – tették hozzá.

Az akadémikusok a Gunung Padang piramison kívül más lelőhelyekről származó bizonyítékokat is megvizsgáltak, köztük a törökországi Gobekli Tepe-t is. Úgy folytatták, hogy ha a piramisokat emberek építették, akkor az építőknek „figyelemre méltó kőműves képességekkel kellett rendelkezniük”.

Nem mindenkit győztek meg

Flint Dibble, egy brit régész elutasította a jelentést, mondván, hogy „meglepődött, hogy úgy jelent meg, ahogy van”. Egy rivális folyóiratnak, a Nature-nek azt mondta, hogy nincs bizonyíték állításaik alátámasztására. „A hegyről legördülő anyag átlában el fog igazodni” – mondta.

Máshol azonban Bill Farley, a Southern Connecticut State University régésze szerint „a Gunung Padangból származó 27 000 éves talajminták, bár pontosan datáltak, nem hordoznak emberi tevékenységre utaló jeleket, például szenet vagy csontdarabokat”.

Az eredeti tanulmány mögött álló tudósok reagáltak a kritikákra, és kitartottak amellett, hogy: „Tényleg nyitottak vagyunk a világ minden tájáról érkező kutatók felé, akik szívesen eljönnének Indonéziába, hogy a Gunung Padanggal kapcsolatos kutatási programot végezzenek”.

Visszavonták a tanulmányt

Az eredeti jelentést közzétevő folyóirat társszerkesztője elmondta, hogy vizsgálatot indítottak a cikk ügyében. 2024 márciusában bejelentették, hogy visszahívják a tanulmányt, írja a The New York Times.

A tanulmány kritikusai szerint a Gunung Padangnál lévő emberi jelenlétet helytelenül datálták, és nem a fúrásokból származó talajminták radiokarbon-mérései, hanem a leletek alapján. A folyóirat amerikai kiadója, a Wiley pontosan erre az érvelésre hivatkozott a visszavonási közleményében.

A Gunung Padangot széles körben szunnyadó vulkánnak tekintik, és a régészek szerint az ott eddig előkerült kerámiák arra utalnak, hogy az emberek több száz éve vagy annál régebben használták – ez közelébe sem ér a 27 000 évnek, amiről a kutatásban írnak.

A visszavonás, amely egy hónapokig tartó vizsgálaton alapult, azt állította, hogy a tanulmány hibás volt, mivel a talajminták „nem kapcsolódtak olyan leletekhez vagy jellemzőkhöz, amelyeket megbízhatóan antropogén vagy »ember alkotta« leletként lehetne értelmezni”.

Néhány régész interjúkban elmondta, hogy üdvözölte a visszavonást. A tanulmány szerzői azonban „igazságtalannak” nevezték azt, közleményükben azt állították, hogy talajmintáikról „egyértelműen megállapították, hogy azok ember által készített építmények vagy régészeti jellegzetességek”, részben azért, mert a talajrétegek között leletek is voltak.

Ez is érdekelhet:

• 20 évig voltak belföldi repülőjáratok Magyarországon
• A 25 kilós, 25 évre egy szobába zárt nő életének döbbenetes története
• 9000 éves sziklarajzok szerint már az őskori emberek is tudhattak a dinoszauruszokról