Félmilliárd év kellhetett, mire lakhatóvá váltak az óceánok
Az élet eredetének megértése régóta foglalkoztatja a tudósokat. Egy új tanulmány szerint az óceánok savasságának csökkenése kulcsfontosságú szerepet játszott az élet kialakulásában. A Yale Egyetem és szingapúri kutatók által készített átfogó modell új betekintést nyújt bolygónk lakhatóvá válásának folyamatába.
Az óceánok kémiájának evolúciója
A Föld korai óceánjai valószínűleg túl savasak voltak az élet számára. A modern óceánok enyhén lúgosak, körülbelül 8,1-es pH-értékkel. A kutatók szerint az ősi óceánok pH-értéke kezdetben körülbelül 5 lehetett, ami erősen savas környezetet jelent. A tanulmány szerint az óceánoknak mintegy 500 millió évre volt szükségük ahhoz, hogy elérjék a semleges pH-értéket, amely már alkalmas volt az élet támogatására, írják a szerzők közleményükben. Ez a folyamat körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt fejeződött be.

Egy új tanulmány szerint 500 millió évbe telt, mire élhetővé váltak a Föld óceánjai. Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com
A kutatók által kifejlesztett modell figyelembe veszi a Föld rendszerének szinte minden komponensét, így a légkört, az óceánokat, a földkérget, és a földköpenyt is, hiszen ezek változása mind hatással van a vizek pH-értékének változására. Jun Korenaga, a Yale Egyetem professzora szerint ez a munka “elméleti tour de force”, amely áthidalja a felszíni folyamatok és a Föld mélyén zajló folyamatok között régóta fennálló szakadékot.
A modell számos tényezőt vesz figyelembe az óceánok pH-értékének változásában, például a légkör szén-dioxid koncentrációját, a kontinensek és az óceáni kéreg kémiai reakcióit, a vulkáni tevékenységeket, valamint a lemeztektonikát. A kutatók szerint az óceánok kezdetben nagyon forróak és magnéziumban gazdagok voltak, ami felgyorsította a kőzetek mállását, és lúgos termékeket eredményezett vagy megkötötte a savas szén-dioxidot.
Lehet, hogy emiatt máshol is kialakult már az élet?
Ez a kutatás nemcsak a Föld korai folyamatairól ad információt, hanem segíthet megérteni ezeknek a folyamatoknak a modern éghajlatra gyakorolt hatását is. Emellett jó híreket jelent a Földön kívüli élet keresése szempontjából is, hiszen ezek szerint az élet kialakulásának feltételei viszonylag gyorsan létrejöhetnek más bolygókon is. Az eredmények ugyanakkor felvetnek egy paradoxont is, mivel a molekuláris órák szerint az első életformák 4,2 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg, ami korábbi, mint amit ez a modell sugall (4 milliárd év). Ez felveti annak lehetőségét, hogy az élet hidrotermális kürtők közelében vagy szigeti tavakban alakulhatott ki.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A polipok halhadseregeket toboroznak
Ősi üveg, űrbéli titkok: A tasmániai kő, ami felfedheti az élet eredetét!
Milyen állatokat láthatott valaki az emberiség hajnalán?
A történelem legőrületesebb szökése
A világvége pontos dátumát jövendöli meg a 900 éves, hátborzongató vatikáni irat
Az ember még oda sem jutott, a Mars viszont így is tele van szeméttel