10 ezer év múlva érkezne a következő jégkorszak, de lehet, hogy soha nem lesz több

A Föld éghajlati rendszere hosszú távon az úgynevezett Milanković-ciklusok szerint változik, amelyek a bolygó pályájának és tengelyének apró módosulásaiból adódnak. Ezek a ciklusok jelentős szerepet játszanak a jégkorszakok kialakulásában, amelyek nagyjából 100 ezer évente következnek be. Egy új kutatás szerint azonban az emberi tevékenység, különösen az üvegházhatású gázok kibocsátása, felboríthatja ezt a természetes ciklust.

A bolygó geológiai múltjának tanulmányozása alapján a kutatók úgy vélik, hogy a következő jégkorszak nagyjából 10 ezer év múlva következne be. Azonban a fosszilis tüzelőanyagok égetése következtében a légkör szén-dioxid-szintje olyan magasra emelkedett, hogy ez megakadályozhatja a következő glaciális periódus kialakulását. Ha az emberiség tovább növeli a szén-dioxid-kibocsátást, az akár teljesen el is törölheti ezt a természetes klímaciklust, és a bolygó hosszú távon is sokkal melegebb maradhat.

Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

A Kaliforniai Egyetem kutatói nemrégiben új módszerekkel vizsgálták a Föld pályaváltozásait és azok kapcsolatát a jégkorszakokkal, írja az IFLScience. Elemzéseik megerősítették, hogy a jégkorszakokat elsősorban a Föld Nap körüli pályájának excentricitása, a tengelyferdeség és a precesszió befolyásolja. Ezek a tényezők határozták meg az elmúlt néhány millió év során, hogy mikor kezdődött el egy glaciális vagy interglaciális időszak.

A természetes ciklusokban a szén-dioxid szint a jégkorszakok során mindig alacsonyabb volt, míg a melegebb periódusokban emelkedett. Azonban a szén-dioxid szintjének most tapasztalható, ember okozta növekedése teljesen eltér a természetes változásoktól. Jelenleg a légköri szén-dioxid-koncentráció elérte a 420 ppm-es – a ppm, vagyis a parts per million megmutatja, hogy egymillió részecskéből mekkora a vizsgált anyag mennyisége – szintet, ami jóval meghaladja az elmúlt több százezer év természetes ingadozásait (kb. 30-40%-kal). Ez a drasztikus növekedés nemcsak a globális hőmérsékletet emeli meg, hanem hosszú távon is képes átalakítani a bolygó éghajlatát.

A kutatók szerint az előttünk álló évszázadok kritikusak lehetnek. Ha az emberiség jelentősen csökkenti a kibocsátásokat, elképzelhető, hogy a természetes klímaciklusok visszatérnek, és a Föld egy újabb jégkorszak felé haladhat. Ha viszont a jelenlegi kibocsátási szinteket tartjuk, a bolygó klímája egy teljesen új, ember által dominált állapotba kerülhet, amely hosszú távon megakadályozza a lehűlést. Ez a kutatás ismét rávilágít arra, hogy az emberi tevékenység nem csupán rövid távon, hanem geológiai léptékben is komoly hatással van a Föld klímájára. A világ országai befolyásolhatják, hogy a bolygó éghajlata visszatér-e a természetes ciklusaihoz, vagy végleg eltér attól, amelyet az elmúlt több millió év során megszokhatott a Föld.

Érdemes elolvasni:

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat