Négy kevésbé ismert lenyűgöző ókori civilizáció, amiről keveset hallottunk

Amikor az emberek az ókorra gondolnak, gyakran az ókori Róma, Görögország és Egyiptom jut eszükbe. Azonban az ókori világ számos más, lenyűgöző civilizációt is magában foglalt, amelyek ritkán kapnak megfelelő figyelmet a mainstream médiában. Ezek a kevésbé ismert ókori civilizációk több okból is rejtve maradtak. Ritkán kerülnek dokumentumfilmek vagy történelmi filmek fókuszába, így csak a történészek szűk köre ismeri őket.

Néhány esetben ezek a civilizációk szomszédaik által elhomályosodtak vagy meghódítottak. Más esetekben a történelmi és régészeti feljegyzések túl hiányosak ahhoz, hogy átfogó képet alkothassunk eredményeikről. Bármilyen legyen is az ok, ezek az enigmatikus ókori kultúrák közelebbi vizsgálatot érdemelnek és saját izgalmas fejezeteket a történelemkönyvekben.

A Kusita Királyság

A Kusita Királyság, más néven a kusita birodalom, egy ókori núbiai civilizáció volt, amely Kr. e. 1070 és Kr. sz. 550 között virágzott a Nílus völgyében, az egyiptomi civilizáció déli határán. A kusiták a mai Észak-Szudán és Dél-Egyiptom területén éltek. A Kusita Királyság a Napata városában kezdődött, majd később Meroéba költözött, ahol a meroitikus nyelvet beszélték. A csúcspontján a Kusita Birodalom több mint 1000 kilométeren terült el Szudán északi részétől a Kék-Nílus régióig, és több mint 1000 éven keresztül fennállt. Az archeológus David Edwards elmélete szerint a kusiták elsősorban katonai erejük és kereskedelmi kapcsolataik révén emelkedtek ki az ókori civilizációk közül.

A kusiták, akárcsak az egyiptomiak, nagyszerű sír- és piramisépítők voltak. Valójában a National Geographic szerint a kusiták 255 piramist építettek, ami több mint kétszer annyi, mint amennyit északi szomszédaik emeltek. Kr. e. 747-ben a kusiták meghódították Egyiptomot és közel egy évszázadig uralkodtak fáraókként. Felső-Egyiptom, Alsó-Egyiptom és Kusita egyesítésével a kusiták létrehozták a legnagyobb egyiptomi birodalmat az Újbirodalom óta, amely Kr. e. 1069-ben ért véget.

Ehhez kapcsolódó írásunk: Tudtad, hogy nem Egyiptomban van a legtöbb piramis?

Az Olmék Civilizáció

Az olmékok egy ókori maja-amerikai civilizáció voltak, akik Kr. e. 1200 és Kr. e. 400 között éltek a mai Mexikó Gulf Coast államaiban, Veracruz és Tabasco területén. Az “olmék” elnevezés modern történeti fogalom, amely az azték “olman” szóból származik, jelentése “kaucsuk helye”, és arra a régióra utal, ahol az olmék civilizáció régészeti nyomai találhatók. Az olmék kultúra legfőbb jellemzője a művészetük, különösen a kolosszális fejszobrok, amelyek akár három méter magasak is lehetnek. Az olmékok emellett bonyolult figurákat és szobrocskákat is készítettek, gyakran természetes stílusban ábrázolva az emberi alakokat.

Keveset tudunk az olmékok társadalmi struktúrájáról. Néhány régész feltételezi, hogy a kolosszális fejszobrok az olmék uralkodókat ábrázolják, de erre nincs közvetlen bizonyíték. A történészek között vita folyik arról is, hogy az olmékok gyakorolták-e a rituális véráldozatot, mint a későbbi maja-amerikai civilizációk. Az olmék civilizáció hanyatlásának okai is továbbra is rejtélyesek.

Egy olmék kolosszális fej, a San Lorenzo emlékmű néven ismert. Credit: Maribel Ponce Ixba (frida27ponce) / Wikimedia Commons / CC BY 2.0

A Dilmun Civilizáció

Dilmun, más néven Telmun, egy ókori civilizáció volt, amely az Kr. e. 3. évezredben beszélt egy kelet-sémi nyelvet, és Kelet-Arábiában, a Perzsa-öbölben található kereskedelmi útvonalak közelében létezett. A civilizáció magában foglalta a mai Bahrein, Kuvait és Kelet-Szaúd-Arábia területeit. Dilmun jelentős szerepet játszott kereskedelmi központként az Kr. e. 4. évezred végétől Kr. e. 800-ig. A második évezred első 300 évében érte el csúcspontját, amikor ellenőrzése alatt tartotta a Perzsa-öböl kereskedelmi útvonalait. A civilizáció egy időszakon keresztül nagy prosperitást élvezett, amíg végül az asszírok meghódították.

A Dilmun civilizációhoz köthető romok. Credit: Rapid Travel Chai / CC BY 3.0 / Wikimedia Commons

A régészeti feljegyzések szerint Dilmun városi terei jól megtervezettek voltak, lenyűgöző építészeti alkotásokkal és gondosan kialakított utcákkal. Anyagi kultúrájuk kőszobrokat, terrakotta figurákat, vázákat, gyöngyöket és karkötőket tartalmazott.

A Norte Chico Civilizáció

A Norte Chico civilizáció, más néven a Caral-Supe civilizáció, egy fejlett társadalom volt a kolumbusz előtti időszakban, amely körülbelül harminc jelentős lakóközpontot foglalt magában a perui Caral régióban. Ez a civilizáció az Kr. e. 4. és 2. évezred között virágzott, és az első város alapítását a Huaricanga területen, a Fortaleza régióban, körülbelül Kr. e. 3500-ra teszik. A régészek szerint ez az amerikai kontinens legrégebbi ismert civilizációja. A Norte Chico civilizáció a Fortaleza, Pativilca és Supe folyók völgyeiben fejlődött ki, jelentős településcsoportokkal mindegyik területen. Emellett több kapcsolódó helyszín található a Huaura folyó mentén, amely délebbre található.

Bár fizikai művészeti alkotások nem maradtak fenn, a Norte Chico civilizációról ismert, hogy monumentális építészeti alkotásokat hozott létre. A leglenyűgözőbbek között szerepelnek a téglalap alakú, lépcsős piramisok, amelyek mérete 3000 m³-től több mint 100 000 m³-ig terjed. Ezek a civilizációk—Kusita piramisépítők, Olmék művészek, Dilmun kereskedői és Norte Chico építészei—érdemlik meg, hogy nagyobb figyelmet kapjanak hozzájárulásukért az emberiség történelméhez, annak ellenére, hogy kevéssé ismertek a mainstream elbeszélésekben, írja a Greek Reporter.