A délkelet-törökországi Urfától mindössze hat mérföldre Klaus Schmidt német régész korszakalkotó felfedezést tett: több mint 11 000 éves, hatalmas, faragott kövekből álló épületre bukkant, amelyet olyan emberek készítettek, akik még nem ismerték sem a fémet, sem a kerámiát. Ezek a megalitok körülbelül 6000 évvel idősebbek, mint Stonehenge. Schmidt meggyőződése szerint Göbekli Tepe, amelynek neve törökül „pocakos dombot” jelent, a világ legrégebbi temploma.
A feltárások során a régészek körkörösen elrendezett T-alakú kőoszlopokat találtak, melyek némelyike 16 láb magas, súlyuk pedig hét-tíz tonna között mozog. Az oszlopok oldalán rókák, oroszlánok, skorpiók és keselyűk láthatók, melyek csavargó és mozgó formákban jelennek meg. A legnagyobb kőgyűrű 20 méter átmérőjű. Schmidt szerint ez az emberiség első, szándékosan épített szent helye — írja a Smithsonian.
Egy elfeledett „paradicsom” nyomában
11 000 évvel ezelőtt a környéket gazella csordák, vadállatok, folyók, vadbúza- és gyümölcsfák borították. A hely a Termékeny Félhold északi peremén található, amely a Perzsa-öböltől Egyiptomig húzódott, és természetes gyűjtőpontja volt az Afrikából és a Levantéból érkező vadászó-gyűjtögető közösségeknek.
A múlt véletlen elutasítása
A helyet az 1960-as években már meglátogatták a Chicagói Egyetem és az Isztambuli Egyetem antropológusai, ám a mészkőtörmelékeket középkori temető maradványainak vélték. Csak 1994-ben, amikor Schmidt elolvasta a korábbi jelentést, döntött úgy, hogy személyesen vizsgálja meg a helyet. Az első pillantásra rájött, hogy valami különlegeset talált.
A vadászok és az építők
A feltárt állati csontok – több mint 100 000 darab – főként gazelláktól, vaddisznóktól, juhoktól és szarvasoktól származnak, mind vadon élő állatoktól. Mindez arra utal, hogy az itt élők vadászó-gyűjtögető közösségek voltak, még a földművelés és állattenyésztés megjelenése előtt. Azonban a helyszínen fellelhető vad gabonák és vadjuhok arra utalnak, hogy ezek az emberek már a mezőgazdaság küszöbén álltak.
A civilizáció új elmélete
Schmidt és más kutatók szerint Göbekli Tepe azt bizonyítja, hogy az összetett társadalmi struktúrák és monumentális építkezések megelőzték a földművelést és az állandó települések kialakulását. A több tonnás oszlopok felállításához hatalmas szervezettség, emberi munka és együttműködés kellett, ami előkészítette a komplex társadalmak megszületését.
A rejtélyes szimbólumok világa
A faragások között ragadozó állatok és félelmetes lények dominálnak, nem pedig a megszokott, hasznos vadak vagy termékenységi szimbólumok. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a vadászok ezzel próbálták megérteni és uralni a félelmeiket. A keselyűk, amelyek a halottakat az égbe viszik – egy régóta élő hit – szintén visszaköszönnek a domborműveken.
Temetkezési hely vagy halálkultusz központja az épület?
Schmidt gyanúja szerint a válasz a föld alatt rejlik. A feltárások során emberi csontokra bukkantak, és az ásatások során előkerült keményített mészkőpadló arra utalhat, hogy ez a hely temetkezési hely vagy egy halotti kultusz központja volt. A halottak innen nézhették a vadászó világ „álomképét,” örök nyughelyükről figyelve a természet bőségét.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Bibliai kertet találtak Jézus feltételezett sírhelyénél
Előkerült felvétel: így robbantották fel a Nemzeti Színházat
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy borzalmas kivégzési mód: elefántok elé vetették az elítélteket – VIDEÓ
Hivatalos: az időutazás lehetséges, és többen már végre is hajtották!?
Itt a válasz a nagy ufó-rejtélyre: ezért nem találkoztunk még az idegenekkel
Magyarország legismertebb autósport csapata a Forma-1-et vette célba
Veszélyben Magyarország uniós vétója: Németország titkos terve, amely gyengítheti hazánk befolyását az EU-ban
Megdöbbentő elmélet: egy hatalmas fekete lyukban van az egész univerzumunk?