Amikor a britek az atombombába csirkéket raktak volna
A második világháború utáni időszakban egyedi fejlesztésekhez nyúltak a nemzetek. Például, hogy csirkéket tegyenek egy atombombába.
Az Egyesült Államok hírhedt az atomfegyvereiről és a fejlesztő és tesztelő kísérletekről, amiket ezekkel csinálnak. Dobtak már le atombombát Alaszkára, de a Holdra is. A legelvetemültebb kísérlet képzeletbeli díját viszont mégsem nyernék el, azt ugyanis – valószínűleg – Európában kell keresni.
Az 1950-es években az Egyesült Királyság ugyanis egy olyan terven dolgozott, amelynek lényege, hogy egy csomó csirkét helyeztek volna el egy atombomba belsejében.
A briteknek is kellett bomba
A hidegháború idején Nyugat-Európa félt az Észak-Németországon keresztül nyomuló orosz erők esetleges inváziójától. A brit kormányt aggasztotta ez a lehetőség, ezért elkezdte keresni a módját, hogyan lehetne egy ilyen inváziót lelassítani.
Az 1950-es évek közepén találták ki a Blue Peacock fedőnevű megoldást. Egy 10 kilotonnás nukleáris aknát ástak volna el Észak-Németországban, amelyet távolról vagy időzítővel akár 8 napos késleltetéssel is aktiválni lehetett volna. Az elképzelés lényege egyszerűen az volt, hogy Oroszországot elriasztaná a keletkező radioaktív szennyeződés.
„Egy ügyesen elhelyezett atomakna nemcsak nagy területen pusztítaná el a létesítményeket és építményeket” – magyarázta egy 1955-ös titkos dokumentum, amelyről a Discovery számolt be – „hanem a szennyezés miatt az ellenség számára jelentős időre megtagadná a terület elfoglalását”.
Volt néhány kihívás egy ilyen működő akna létrehozásában. De kiderült, mind megoldható csirkékkel.
Csirkék mint bomba-melegítő
Az egyik fő probléma az volt, hogy az Egyesült Királyság számára akkoriban rendelkezésre álló egyetlen atombombát, a Blue Danube-t (magyarul Kék Dunát) klimatizált körülmények között kellett tárolni. Az Egyesült Királyság által végzett tesztek során kiderült, hogy a téli európai hideg körülmények olyannyira lehűthetik a fegyvert, hogy az nem fog működni.
A szigetelés hozzáadása mellett 1957-ben a projekten dolgozók kitalálták a csirkemegoldást. Annak érdekében, hogy a bomba melegen és működőképesen maradjon, az ötlet az volt, hogy egy csapat gyanútlan csirkét a bomba burkolatába zárnak. A csirkék új ideiglenes otthonukban kaptak volna élelmet és vizet, ami körülbelül egy hétig tartotta volna őket életben. A csirkék testének hője melegen – és így működőképesen – tartaná a bombát, mielőtt a csirkék testét egy hihetetlenül nagy területen szétszórnák.
Még az eset kiderülésekor sem hitték el, hogy nem vicc
A nukleáris aknák prototípusai elkészültek, de a projekt szerencsére nem valósult meg, és egyetlen teszt után törölték a projektet. Amikor a terveket 2004-ben az Egyesült Királyság Nemzeti Levéltára nyilvánosságra hozta, történetesen április 1-jére esett, vagyis a szervezet kénytelen volt tisztázni a médiának, hogy nem átverésről van szó.
„Ez nem áprilisi tréfa. Ezek a dokumentumok egyenesen az aldermastoni archívumból származnak. Miért és hogyan hamisítanánk őket?” – mondta Peter Hennessy professzor, a Blue Peacockot bemutató Secret State kiállítás kurátora a The Timesnak a BBC szerint.
„Áprilisi tréfának tűnik, de biztosan nem az” – tette hozzá Tom O’Leary, a Nemzeti Levéltár oktatási és értelmezési vezetője. „A közszolgálat nem szokott viccelődni.”
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
