Elképesztő görög múmiaportrékat tártak fel az egyiptomi Fajjúmban
A régészek jelentős felfedezést tettek az egyiptomi Fajjúmban, ahol egy ptolemaioszi és római kori temetkezési épület mellett ritka múmiaportrékat tártak fel. Ezek a naturalista stílusban festett, fatáblára készült ábrázolások az elhunytak arcvonásait őrzik meg, és az ókori egyiptomi, görög és római művészet egyedülálló ötvözetét képviselik. Ezek a különleges feltárások nem csak művészeti értékkel bírnak, hanem a római kori Egyiptom temetkezési szokásairól és társadalmi összetételéről nyújtott új ismeretekkel is gazdagítják a tudományt.
Ásatások a Garza falu régészeti lelőhelyén
2022 decemberében a régészek jelentős felfedezést tettek az egyiptomi Fajjúmban. Ahogyan azt a Greek Reporter is írja, egy monumentális temetkezési épületet tártak fel, amely a ptolemaioszi és a római korból származik. Ami talán ennél is különlegesebb, hogy ritka görög múmiaportrékat is találtak. Több mint egy évszázada ez az első jelentős feltárás a térségben, így emiatt is rendkívül kiemelkedő a feltárás. Az ásatások a Garza falu régészeti lelőhelyén zajlanak egészen 2016 óta. Az építmény színes gipszcsempés padlóval rendelkezik, illetve a régészek egy oszlopcsarnok maradványait is azonosították. A csarnok négy oszlopa még felismerhető állapotban maradt fent.
Fajjúmi múmiaportrék
Ahogyan azt említettük, a felfedezés egyik legértékesebb része a fajjúmi múmiaportrék feltárása volt. Ezeket a fatáblára festett portrék naturalista stílusban ábrázolják az elhunytakat, és a szarkofágok díszítésére szolgáltak. A múmiaportrék művészi és kulturális jelentősége rendkívüli, hiszen ezek a festmények az ókori egyiptomi és görög-római művészet egyedülálló ötvözetét képviselik. Hasonló portrékat már a 17. század közepén is felfedeztek, amikor Pietro Della Valle olasz utazó Szakkara-Memfiszben rátalált ezekre az ábrázolásokra, és néhányat Európába vitt, hozzájárulva a múmiaportrék művészeti értékének felismeréséhez. Az új felfedezés nemcsak a tudomány számára jelent mérföldkövet, hanem tovább bővíti ismereteinket az ókori Egyiptom és a hellenisztikus világ kulturális és temetkezési szokásairól.

Forrás: Ministry of Tourism and Antiquities
A görög múmiaportrék első jelentős feltárására a 19. század végén került sor, amikor Flinders Petrie brit egyiptológus több mint 100 portrét fedezett fel az egyiptomi Hawara temetőben. Ezek a realista stílusú festmények nemcsak az elhunytak arcvonásait örökítették meg, hanem betekintést nyújtottak a római kori Egyiptom mindennapi életébe is. Azóta országszerte számos hasonló portrét tártak fel, amelyek az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb művészeti alkotásai közé tartoznak.
A kutatások szerint a portrékkal ellátott múmiák társadalmi-gazdasági helyzete eltérő volt, amit a temetkezési díszítések és balzsamozási technikák változatosságában is megjelenik. Az írásos görög és démotikus feljegyzések további információkkal szolgáltak az elhunytak gazdasági és vallási státuszáról. A régészek egy Ízisz-Aphrodité terrakotta szobrot is felfedeztek, amely az ókori Egyiptom vallási szinkretizmusának egyik példája, amikor az őshonos egyiptomi Ízisz istennőt a görög Aphroditéval olvasztották össze, tükrözve a korszak kulturális keveredését.

Forrás: Ministry of Tourism and Antiquities
Fajjúm jelentőssége
Fajjúm évszázadokon át Egyiptom egyik fontos központja volt, amely számos hódító kulturális emlékét őrzi. Az Óbirodalomban Shedet néven ismert település a makedón hódítás után görög fennhatóság alá került, és Nagy Sándor egyik hadvezére, I. Ptolemaiosz Szótér alapított itt dinasztiát. A görögök először Krokodilópolisnak nevezték el a várost Szobek isten krokodil-kultusza miatt, majd a ptolemaioszi uralkodók Ptolemais Euergétiszre keresztelték át. A ptolemaioszi uralom Kr. e. 30-ban ért véget Kleopátra vereségével, amikor Egyiptom római uralom alá került. Fajjúm a római korban is kulturális olvasztótégely maradt, ahol az egyiptomi, görög és római hagyományok keveredtek. Ennek a kulturális olvasztótégelynek mondhatni, a Kr. u. 7. századi arab iszlám hódítás vetett csak véget.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A „rabul” ejtő Salamon-torony
Újra megnyitotta kapuit Magyarország egyik ikonikus szállodája
Még idén megnyílik a Biodóm, ráadásul állandó jelleggel
Putyin az egyik legjobb emberét küldi Washingtonba tárgyalni
A CERN egy még nagyobb részecskegyorsítót tervez a Nagy Hadronütköztető mellé
Taskent mint a parlamenti diplomácia központja: az IPU jubileumi közgyűlése