Taskent mint a parlamenti diplomácia központja: az IPU jubileumi közgyűlése

2025 áprilisában Taskent ad otthont a Parlamentközi Unió (IPU) 150. jubileumi közgyűlésének, Közép-Ázsia történetében először. Ez az esemény több mint 100 nemzeti parlament több mint 2000 parlamenti képviselőjét hozza össze , egyedülálló lehetőséget biztosítva a kulcsfontosságú globális kérdések megvitatására. Az, hogy Taskentet választották e fontos esemény helyszínéül, hangsúlyozza az új Üzbegisztán növekvő befolyását a nemzetközi parlamenti diplomáciában és a demokratikus reformok iránti elkötelezettségét, valamint megerősíti az ország státuszát a térség konstruktív politikai párbeszédének központjaként.

Az Interparlamentáris Unió (IPU) az egyik legfontosabb nemzetközi szervezet , amely egyesíti a nemzeti parlamenteket. Munkája az António Guterres ENSZ-főtitkár által felvázolt elven alapul, aki hangsúlyozta: „A parlamenteknek nemcsak törvényeket kell hozniuk, hanem a nép nevében felügyelniük is kell azok végrehajtását”.

Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök is hangsúlyozza: „A parlamentnek a demokrácia valódi iskolájává, a reformok végrehajtásának kezdeményezőjévé és meghatározó erejévé kell válnia”.

Ezek a szavak Üzbegisztán azon törekvéseit tükrözik, hogy megerősítse a parlamenti felügyeletet, bővítse a képviselői testület hatáskörét és növelje a jogalkotási folyamat átláthatóságát. Az IPU 150. közgyűlésének Taskentben való megrendezése nemcsak történelmi esemény az ország számára, hanem új mérföldkő a közép-ázsiai parlamenti diplomácia fejlődésében is.

Az IPU történelmi fejlődése

Az 1889-ben alapított IPU az első olyan multilaterális politikai platform lett, amelynek célja a parlamenti diplomácia és a nemzetközi konfliktusok békés megoldásának erősítése volt . A szervezet több mint 135 éves története során a parlamenti képviselők kis csoportjából globális intézménnyé fejlődött, amely 181 nemzeti parlamentet és 15 parlamentközi szervezetet egyesít , és 6,5 milliárd embert képvisel. A 21. században a szervezet nem csak fenntartja jelentőségét, hanem egyre jelentősebb szerepet játszik a globális kihívások kezelésében is.

Ma az IPU aktívan dolgozik a demokratikus intézmények megerősítésén, az emberi jogok védelmén, a parlamenti diplomácia fejlesztésén és a fenntartható fejlődési célok megvalósításán. A szervezet nemcsak fenntartja relevanciáját a 21. században, hanem egyre jelentősebb szerepet játszik a globális kihívások kezelésében is. Elősegíti az országok közötti tapasztalatcserét és konkrét mechanizmusok kidolgozását a parlamentek hatékonyságának növelése érdekében olyan területeken, mint a jogállamiság, az éghajlat-politika és a befogadó társadalmi-gazdasági fejlődés. Elősegíti az országok közötti tapasztalatcserét és konkrét mechanizmusok kidolgozását a parlamentek hatékonyságának fokozása érdekében különböző területeken – a jogállamiság biztosításától az éghajlat-politikán át a befogadó társadalmi-gazdasági fejlődésig.

A parlamenti diplomácia születése

Az Interparlamentáris Uniót 1889-ben neves parlamenti képviselők – a francia Frédéric Passy és a brit William Randal Cremer– alapították. Kezdetben az Interparlamentáris Unió egy konzultatív egyesület volt, amelyet azért hoztak létre, hogy a parlamenti diplomácia eszköze legyen a háborúk megelőzése és a nemzetközi konfliktusok párbeszéd útján történő megoldása.

Az IPU egyik jelentős állomása volt a Népszövetséggel, majd később az ENSZ-szel való együttműködés, ahol a parlamenti tapasztalatokat a nemzetközi intézmények demokratizálására használták fel.

A második világháború után az IPU kibővítette tevékenységét, és a dekolonizáció, az emberi jogok védelme és a békefenntartás kérdéseire összpontosított. Ebben az időszakban a szervezet kulcsszerepet játszott a nemzetközi jog alakításában, a demokratikus kormányzás elveinek előmozdításában és a különböző országok globális folyamatokban való inkluzív részvételének biztosításában.

IPU ma: A parlamenti interakció globális platformja

Az IPU szűk szakértői körből globális intézménnyé válása tükrözi a világközösség törekvését a szorosabb együttműködésre a változó geopolitikai környezetben. Az IPU alapítóinak érdemei elismeréseként létrehozták a Cremer-Passy-díjat, amelyet a parlamentarizmus és a nemzetközi együttműködés fejlődéséhez való kiemelkedő hozzájárulásért ítélnek oda.

2018. május 22-én az ENSZ Közgyűlése hivatalosan június 30-át a parlamentarizmus nemzetközi napjává nyilvánította . 1889-ben ezen a napon tartották Párizsban az IPU első nemzetközi konferenciáját , amely a parlamenti diplomácia történetének kezdetét jelzi globális szinten.

Az IPU modern szerepe

Ma az IPU a legnagyobb globális parlamentközi szervezet, amely több mint 46 000 parlamenti képviselő érdekeit képviseli, így a párbeszéd, a parlamenti diplomácia és a nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú platformja . A szervezet integrálja a nemzeti törvényhozások tapasztalatait és gyakorlatát, elősegítve a modern kihívások kezelésére irányuló közös stratégiák kidolgozását.

Az IPU kulcsszerepet játszik a nemzetközi együttműködés előmozdításában és a demokratikus elvek előmozdításában. A szervezet tevékenységének fő területei a következők:

1. A parlamenti diplomácia fejlesztése

Az IPU platformot teremt a különböző országok parlamentjei közötti párbeszédhez, a globális kihívások megvitatásához , és a megoldások kereséséhez. A szervezet támogatást nyújt a parlamenteknek a demokratikus elvek, az átláthatóság és a hatalom elszámoltathatóságának erősítését célzó jogalkotási kezdeményezések kidolgozásában és végrehajtásában.

2. A béke és a biztonság támogatása.

A növekvő geopolitikai kihívásokkal szemben az IPU megerősíti szerepét a konfliktusmegoldás elősegítésében, a nemzetközi jog kialakításában és a békefenntartó tevékenységekben. A szervezet a parlamenti szerepvállalás mint a válságok megelőzésének és az országok közötti bizalom erősítésének eszköze mellett száll síkra. Különös figyelmet fordít az emberi jogok védelmére a konfliktusövezetekben, az erőszak megelőzésére és a humanitárius segítségnyújtásra.

3. A demokrácia és az emberi jogok előmozdítása.

A demokrácia nem lehet fenntartható az emberi jogok és a jogállamiság védelme nélkül . Az IPU aktívan támogatja a szabad és tisztességes választásokat, védi a parlamenti képviselők jogait, és. Továbbra is fontos feladat a politikai szabadságjogok korlátozása, az ellenzéki vezetők üldözése és a képviselők elleni fenyegetések elleni küzdelem. A szervezet emellett ajánlásokat dolgoz ki a választási folyamatok átláthatóságának biztosítására és az állami intézményekbe vetett bizalom növelésére.

4. A Bizottság a következő témában: „A demokrácia és a demokrácia közötti párbeszéd”. A nemek közötti egyenlőség a politikában.

A nők törvényhozási tevékenységben való részvételének előmozdítása továbbra is prioritás marad. 1997 óta létezik a Nemek Közötti Egyenlőségi Célprogram, amely világszerte nyomon követi a nők arányát a parlamentekben. Ez az arány 2024-ben körülbelül 26,7%, de az egyes országok között továbbra is jelentős a különbség. Az IPU felszólítja a parlamenteket, hogy a nők képviseletének növelésére hatékony mechanizmusokat vezessenek be, beleértve a kvótákat, a mentorprogramokat és a nők politikában való részvételéhez kedvező feltételek megteremtését.

5. A fiatalok részvételének erősítése.

A fiatal politikusok továbbra is alulreprezentáltak a legtöbb ország parlamentjében. Ma a 40 év alatti képviselők aránya átlagosan csak 17,5%. Az “Igent mondok a fiatalokra a parlamentben! ” kampány célja a fiatal vezetők megnyerése, a politikusok új generációjának támogatására összpontosító kezdeményezések kidolgozása és a jogalkotásban való aktív részvételük biztosítása.

Az IPU továbbra is nemcsak a parlamentek közötti interparlamentáris együttműködés platformja, hanem a globális kormányzás fontos intézménye is. A modern körülmények között meg kell erősíteni a nemzetközi biztonság garantálásában és az emberi jogok előmozdításában betöltött szerepét, mivel ezek a területek kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődés és a béke szempontjából világszerte.

Tulia Ackson (Tanzánia) – az IPU elnöke

Tulia Acksont 2023-ban választották meg az Interparlamentáris Unió elnökévé, és ezzel ő lett az első afrikai nő ebben a pozícióban. Széles körű politikai és jogi tapasztalattal rendelkezik, és vezető szerepet tölt be a nemek közötti egyenlőség és az emberi jogok nemzetközi szintű előmozdításában.

2020-ban Tanzánia parlamentjének első női elnökeként történelmet írt, ahol aktívan dolgozott a parlamenti felügyelet megerősítésén, a kormányzati átláthatóság növelésén és a kiszolgáltatott népesség védelmén.

A jogi végzettséggel és doktori címmel rendelkező Tulia Ackson hosszú évek óta részt vesz az emberi jogok védelmében. Munkája a nők és a fiatalok politikai szerepének megerősítésére, a diszkrimináció elleni küzdelemre és a parlamenti tevékenységekhez való hozzáférés bővítésére összpontosít.

Az IPU elnökévé történő megválasztása fontos lépés volt a globális szintű inkluzív politikai folyamatok előmozdításában, és kiemelte Tanzánia szerepét a nemzetközi parlamenti együttműködésben.

Martin Chungong (Kamerun) – az IPU főtitkára

Martin Chungong a parlamentarizmus egyik legtapasztaltabb szakembere, aki több mint 30 éve dolgozik az Interparlamentáris Unió rendszerében.

2014-ben ő lett az első afrikai, aki az IPU főtitkári pozícióját töltötte be, ami jelentős esemény volt a szervezet történetében. Ezt megelőzően több mint két évtizeden át dolgozott a kameruni nemzetgyűlésben, ahol a jogalkotási folyamatra, a parlamenti felügyeletre és a közigazgatás kérdéseire szakosodott.

Az IPU-nál eltöltött évei alatt aktívan támogatta az országok közötti parlamenti együttműködés erősítését, a nők és a fiatalok jogainak kiterjesztését, a korrupció elleni küzdelmet, valamint a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásának parlamenti felügyeletét.

2022-ben Chungongot a „New African” magazin felvette a 100 legbefolyásosabb afrikai közé, ami megerősítette a parlamentarizmus és a nemzetközi együttműködés erősítésében játszott kulcsszerepét.

Vezetése alatt az IPU jelentősen növelte befolyását, és a parlamenti diplomácia globális platformjává alakult át, megkönnyítve a konfliktusmegoldást, a 21. század kulcsfontosságú kihívásaival kapcsolatos stratégiai döntések elfogadását és a fenntartható fejlődés biztosítását.

A parlamentek mint a fenntartható fejlődés motorjai

Az Interparlamentáris Unió (IPU) aktívan bevonja a parlamenteket a fenntartható fejlődési célok megvalósításába, közvetítő szerepet vállalva a nemzeti törvényhozások és a nemzetközi intézmények között. A 2025 februárjában az ENSZ-ben tartott parlamenti meghallgatáson Tulia Ackson, az IPU elnöke hangsúlyozta, hogy a világ parlamentjeinek csupán egyharmada vesz részt a fenntartható fejlődési célok végrehajtásáról szóló nemzeti jelentések elkészítésében. Ugyanakkor a kitűzött célok eléréséhez szükséges pénzügyi források hiányát a következő öt évben 2,5-4 billió dollárra becsülik.

A jelenlegi helyzetben a parlamenteknek vezető szerepet kell vállalniuk a fenntartható fejlődés biztosításában. Kulcsfontosságú feladataik közé tartoznak:

Jogalkotási támogatás – a fenntartható fejlődési célok nemzeti fejlesztési stratégiába való integrálását, az innováció támogatását és a környezetbarát technológiák bevezetését célzó jogszabályok kidolgozása és elfogadása.

Költségvetési felügyelet – a pénzügyi források igazságos és hatékony elosztásának biztosítása, az ökológia, az egészségügy, az oktatás és a szociális védelem területén megvalósuló kezdeményezések finanszírozásának rangsorolása.

Átláthatóság és elszámoltathatóság – a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásának nyomon követése, a korrupció elleni küzdelem és a kormányzati programok hatékonyságának ellenőrzése.

A parlamentek ma már nem csupán törvényhozó szervek, hanem a fenntartható fejlődés globális folyamatának kulcsfontosságú résztvevői is. Tevékenységük túlmutat a nemzeti érdekeken: a jogalkotási keret kialakítása, a költségvetési folyamatok ellenőrzése és az elszámoltathatóság biztosítása kulcsfontosságú eszközök a fenntartható fejlődési célok megvalósításához.

A parlamenti képviselők közös erőfeszítéseinek a nemzetközi együttműködés erősítésére, további pénzügyi források bevonására, a globális gazdasági folyamatok ellenőrzésére és a nemzeti kormányok felelősségének növelésére kell irányulniuk az SDG-k megvalósításában. Csak ezzel a megközelítéssel válhat a fenntartható fejlődés nem csupán egy nemzetközi nyilatkozattá, hanem valódi mechanizmussá, amely képes a világot jobbra változtatni.

Üzbegisztán és az IPU: A parlamenti diplomácia megerősítése

Az elmúlt években Üzbegisztán aktívan integrálódott a nemzetközi parlamenti együttműködés mechanizmusaiba, részt vett az IPU, az EBESZ Parlamenti Közgyűlése, az Európai Parlament, a TurkPA és a FÁK Parlamentközi Közgyűlés tevékenységeiben.

“Egy parlament igazi hatalma abban rejlik, hogy képes minden polgár érdekeit képviselni ” – jegyezte meg Thomas Jefferson. Üzbegisztán ezért hajt végre kezdeményezéseket a parlamenti diplomácia megerősítésére és a fenntartható fejlődési célok nemzeti fejlesztési stratégiába való integrálására. Üzbegisztán kezdeményezésére az ENSZ Közgyűlése elfogadta a„Parlamentek szerepe a fenntartható fejlődési célok elérésének felgyorsításában” című határozatot, amelyet 80 ország támogatott. Ez a dokumentum hangsúlyozta az SDG-k megvalósításának parlamenti felügyeletének fontosságát, és megerősítette a nemzeti törvényhozások szerepét a nemzetközi folyamatokban.

Üzbegisztán együttműködése az IPU-val gyakorlati és intézményi jellegű: az Oliy Majlis kamarák képviselői aktívan dolgoztak a Végrehajtó Bizottságban, különböző bizottságokban, és részt vettek az IPU női és ifjúsági fórumain is.

Az IPU-val közösen tartott legfontosabb események:

1. „A fiatalok támogatása a parlamentben” című ifjúsági parlamenti fórum (2021. június 22.).
2. A fenntartható fejlődési célok elérésében a globális parlamentközi együttműködés kérdéseivel foglalkozó nemzetközi fórum (2021. június 23-24.), amelynek eredményeképpen elfogadták a bukarai nyilatkozatot – egy fontos dokumentumot, amely rögzíti a parlamentek szerepét a fenntartható fejlődés biztosításában.
3. A női parlamenti elnökök 14. csúcstalálkozója (2022. szeptember). A nemek közötti egyenlőségnek és a nők szerepvállalásának szentelt esemény elősegítette a különböző országok parlamenti képviselői közötti tapasztalatcserét.
4. II. nemzetközi globális fórum „Parlamentközi együttműködés a fenntartható fejlődési célok elérésében” (2023. november 30.), amelynek eredményeképpen elfogadták a taskenti közleményt, amely a parlamentközi együttműködés fontos szempontjaira terjed ki.
5. Üzbegisztán elnökének találkozója az IPU küldöttségével (2022. szeptember), amelynek során a parlamenti együttműködés kilátásait, a demokratikus reformok kérdéseit és a nemzetközi tapasztalatoknak a nemzeti jogalkotási kezdeményezésekbe való beépítését vitatták meg.
6. Az IPU 150. közgyűlésének megrendezéséről szóló megállapodás aláírása (2024. március), amely megszilárdította Üzbegisztán szerepét az IPU kulcsfontosságú partnereként, valamint a közgyűlés 2025-ös taskenti megrendezésének előkészítését.
7. Üzbegisztán részvétele az IPU Kormányzótanácsának ülésén (2024. október), ahol megvitatták a fejlesztés további irányait és a nemzetközi partnerségek megerősítését, valamint a nemzeti parlamentek befolyását a globális folyamatokban.

Üzbegisztán aktív részvétele az IPU-ban nemcsak a kétoldalú kapcsolatokat erősíti, hanem hozzájárul a nemzetközi szintű parlamenti kormányzás inkluzívabb, átláthatóbb és hatékonyabb rendszerének kialakításához is.

Taskent – az IPU 150. közgyűlésének fővárosa: Üzbegisztán parlamenti reformjainak elismerése

Az Interparlamentáris Unió főtitkára, Martin Chungong, nagyra értékelte az üzbegisztáni demokratikus átalakításokat, hangsúlyozva azok fontosságát a kormány átláthatóságának biztosítása és a parlamenti munka hatékonyságának növelése szempontjából.

Taskent kiválasztása az Interparlamentáris Unió (IPU) jubileumi, 150. közgyűlésének fővárosaként nemcsak a nemzetközi parlamenti közösség bizalmának bizonyítéka, hanem az Üzbegisztánban zajló nagyszabású parlamentarista reformok elismerése is. Az elmúlt években az ország jelentős előrelépést mutatott a parlament szerepének megerősítése, hatáskörének bővítése és a demokratikus mechanizmusok bevezetése terén.

Kofi Annan, az ENSZ korábbi főtitkára így nyilatkozott: „Ha a parlament erős, a demokrácia virágzik”. Ez a gondolat tükrözi legélénkebben az Üzbegisztánban zajló reformokat, amelyek célja az Olaj Majlisz kamarák mint az ország fő demokratikus intézményének szerepének megerősítése.

Az üzbegisztáni parlamenti reformok legfontosabb eredményei:

• Az alkotmány új kiadásban (2023) történő elfogadása az országos népszavazást követően. Az alaptörvény jelentősen kibővítette a parlament – az Oliy Majlisz kamarái – hatáskörét, megerősítve szerepüket a fékek és ellensúlyok rendszerében;
• több mint 20 új törvény kidolgozása és elfogadása, amelyek célja a parlamenti intézmények hatékonyságának növelése, a jogállamiság fejlesztése és a polgárok jogainak védelme;
• a kormány és az igazságszolgáltatási rendszer tevékenységének parlamenti felügyeletére szolgáló mechanizmusok bevezetése, ami növelte az állami folyamatok elszámoltathatóságát és átláthatóságát;
• új parlamenti bizottságok létrehozása kulcsfontosságú kérdésekben – a korrupció elleni küzdelem, a nemek közötti egyenlőség, a nők és a fiatalok jogainak védelme. Ezek a kezdeményezések lehetővé tették, hogy hatékonyabban lehessen reagálni az aktuális kihívásokra;
• a nők és a fiatalok fokozott képviselete a parlamentben. Ma az Oliy Majlisz törvényhozó kamarájának képviselőinek 38%-a nő, így Üzbegisztán e mutató tekintetében a régió egyik vezető országa. A fiatalok aktív részvétele a jogalkotási folyamatban hozzájárul a kormányzati rendszer modernizálásához és a befogadóbb politika kialakításához.

Ahogy Winston Churchill megjegyezte, „A parlament a demokrácia szíve, és hangja a nép hangja”. Éppen ez az elv áll az üzbég parlament reformjának hátterében, ahol a képviselők és szenátorok nemcsak törvényeket fogadnak el, hanem aktívan együttműködnek a lakossággal és a kormánnyal az ország polgárainak életminőségének javítása érdekében. Üzbegisztán fővárosának kiválasztása az évfordulós fórum megrendezésére megerősíti az ország növekvő szerepét a nemzetközi politikában, a demokratikus értékek iránti elkötelezettségét és a parlamenti diplomácia globális szintű elmélyítésére irányuló törekvését.

Az IPU taskenti 150. közgyűlésének fő témái

A parlamentek meghatározó szerepet játszhatnak és kell, hogy játsszanak a globális kihívások kezelésében – a béke és a biztonság biztosításától a környezetvédelemig és a fenntartható fejlődésig. Ilyen körülmények között Üzbegisztán nemcsak arra törekszik, hogy részt vegyen a nemzetközi kezdeményezésekben, hanem arra is, hogy a parlamenti diplomácia egyik kulcsfontosságú központjává váljon, új megközelítéseket kínálva a globális problémák megoldására.

Az Interparlamentáris Unió (IPU) 150. közgyűlése Taskentben „Parlamenti fellépés a társadalmi fejlődésért és az igazságosságért ” címmel az egész világközösséget érintő kérdések széles körével foglalkozik. A legfontosabb témák között szerepelnek:

1. A parlamenti diplomácia mint a konfliktusmegelőzés eszköze. A globális instabilitás összefüggésében a parlamentek kulcsszerepet játszanak a békefenntartási folyamatokban, a párbeszéd előmozdításában, a diplomáciai tárgyalásokban és a nemzetközi válságok megoldásában.
2. A parlamentek szerepe a fenntartható fejlődés és a környezeti biztonság biztosításában. A fenntartható fejlődési célok megvalósításának parlamenti felügyelete, a környezetvédelmi kezdeményezések törvényi szabályozása és a „zöld” gazdaságra való áttérés áll majd a viták középpontjában.
3. A nemek közötti egyenlőség és a nők szerepvállalása a parlamenti tevékenységekben. A nők képviseletének növelése a jogalkotó testületekben, a nők előtt álló akadályok leküzdése a politikában, valamint a nemek közötti egyenlőséget célzó stratégiák végrehajtása.
4. A digitális technológiák használata a parlamentek hatékonyságának javítása érdekében. A digitális megoldások bevezetése a jogalkotási tevékenységekben, az e-parlament fejlesztése és az adatvédelem a kiberfenyegetésekkel összefüggésben.
5. A nemzetközi terrorizmus, a szervezett bűnözés és a kiberfenyegetések elleni küzdelemre irányuló intézkedések. A parlamentközi együttműködés erősítése a biztonság területén, jogalkotási kezdeményezések kidolgozása a globális fenyegetések elleni küzdelem érdekében, valamint az emberi jogok védelme a kibertérben.

Emellett a Közgyűlés alkalmával kerül megrendezésre a Fiatal Parlamenti Képviselők Globális Fóruma és a Nemzetközi Női Parlamenti Fórum, ami az IPU elkötelezettségét mutatja a befogadás és a fiatalok és nők döntéshozatali folyamatokba való bevonása mellett.

Taskenti IPU-közgyűlés: Új oldal a parlamenti diplomácia történetében

Üzbegisztán gyorsan erősíti pozícióját a nemzetközi parlamenti színtéren. Az IPU jubileumi közgyűlésének 2025. április 5. és 9. között Taskentben történő megrendezése az országnak a parlamentarizmus reformja és a demokratikus intézmények fejlesztése terén elért sikereinek elismerése. Ahogy António Guterres megjegyezte: „A parlamenti képviselők a törvények révén jelentősen hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődés eléréséhez”. Üzbegisztán aktív részvétele az IPU munkájában, a kulcsfontosságú nemzetközi fórumok megtartása és a fejlett jogalkotási gyakorlatok bevezetése megerősíti az ország elkötelezettségét a nyitottság, a fenntartható fejlődés és a parlamentarizmus elvei iránt.

Az IPU 150. közgyűlésének Taskentben történő megrendezése fontos elismerése lesz Üzbegisztán hozzájárulásának a nemzetközi parlamenti diplomácia fejlődéséhez. Ez nemcsak az ország pozícióját erősíti a nemzetközi színtéren, és új lehetőségeket nyit meg a globális közösséggel való együttműködésre, hanem a parlamenti diplomácia fejlődésének új irányait is felvázolja.

Vendégszerző: Prof. Akmal Saidov akadémikus, az Üzbég Köztársaság Oliy Majlisz (parlament) törvényhozó kamarájának képviselője, az Interparlamentáris Unió alelnöke (2020-2023).