Hogyan is történt pontosan a fukusimai atomerőmű-baleset?

Masao Yoshida, egy 56 éves mérnök, szokásos munkanapját tölti a Fukusima Daiicsi atomerőműben. Feladatokat oszt ki, jelentéseket ellenőriz, biztosítja, hogy minden rendben működjön. Nem sejti, hogy 180 kilométerre tőle események sorozata indul el, amely Japán történelmének egyik legsúlyosabb katasztrófájához vezet.

Hirtelen, a tenger fenekén egy 9-es magnitúdójú földrengés rázza meg a területet. Japán lakói hozzá vannak szokva a földrengésekhez, de ez más. Ez az ország történelmének legerősebb rengése. Amikor véget ér, Fukusima Daiicsi elveszti az elektromos ellátást — számolt be róla a fern.

Bár az atomerőművek saját villamos energiát termelnek, szükségük van külső forrásra is a biztonságos működéshez. Az erőmű hat reaktort tartalmaz, amelyekben a nukleáris hasadás által termelt hő vizet gőzzé alakít, amely a turbinákat hajtja meg. Még ha a reaktorokat le is állítják, a fűtőrudak továbbra is hőt termelnek, és folyamatos hűtésre van szükségük.

Ekkor azonban egy 15 méteres cunami hulláma csap le az erőműre. A védelmi falakat teljesen elborítja a víz, a tartalékgenerátorok eláznak, a vezérlőtermek elsötétednek. A mérnökök nem tudják, mi történik a reaktorok belsejében, és hogy elkerülhető-e még egy nukleáris olvadás.

Az olvadás kezdete a fukusimai atomerőműben

Az egyik fő veszély a reaktorban növekvő nyomás, amely, ha eléri a kritikus szintet, robbanást okozhat. A dolgozók autóakkumulátorokat kötnek a vezérlőpanelekre, hogy visszahozzák az áramellátást. Egyetlen lehetőség marad: a gőz kiengedése a külvilágba, amely azonban radioaktív anyagokat is kibocsáthat.

Végül, amikor már túl késő, egy hatalmas robbanás rázza meg az 1-es reaktort. Hidrogén halmozódott fel, amely felrobbant, elpusztítva a reaktor tetejét és nagy mennyiségű sugárzó anyagot juttatva a levegőbe.

Hősies harc a katasztrófa ellen

A helyzet egyre rosszabbodik. Két nappal később egy újabb robbanás rázza meg a 3-as reaktort. Masao Yoshida tudja, hogy az egyetlen esély a tengervíz befecskendezése a reaktorokba, bár ez véglegesen megrongálná őket. A főnökei megpróbálják leállíttatni, de Yoshida figyelmen kívül hagyja az utasítást. Döntése végül megakadályoz egy még nagyobb tragédiát.

A Fukusima 50 néven ismert csapat, Yoshida vezetésével, folytatja a küzdelmet, miközben a sugárzás szintje az égig emelkedik. Az evakuációs zónát 20 km-re terjesztik ki. Az óriási radioaktív felhő Tokió felé sodródik.

A katasztrófa következményei

Hat nappal a földrengés után Japán felismeri a károk valódi méretét. Egymillió ember vesztette el otthonát, több mint 100 000 ember menekült el. A sugárzás még évtizedekig veszélyt jelent. A katasztrófa óriási társadalmi és politikai hatásokkal járt világszerte, különösen Németországban, amely a történtek hatására elhatározta az atomenergia teljes leállítását.

Masao Yoshida két évvel később, rákban halt meg. Japán hivatalos jelentései szerint betegsége nem a sugárzás miatt alakult ki. De az biztos, hogy nélküle és csapata nélkül a katasztrófa még súlyosabb lett volna.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

450 kilométert gyalogolt egy olasz férfi miután összeveszett a feleségével
Máshogy keletkezhetett az univerzum, mint hittük a JWST legújabb felfedezése alapján