A sok ezer éves emberi maradványok olyan titkot rejtenek, ami alapvető hatással lehet a történelemről alkotott ismereteinkre.
Szenzációs felfedezésre került sor a Szaharában, mely örökre megváltoztathatja azt, ahogyan az emberi történelemről gondolkodunk, derül ki a Daily Star cikkéből. A tudósok egy elhagyatott barlang mélyén két, 7000 éves női holttestet találtak.
Emberi maradványokat is rejt a barlang
A felfedezés a mai Líbiában található Takarkori barlangban történt, amely híres az itt található, ősi emberi figurákat ábrázoló barlangrajzokról. Azonban a legújabb kutatások szerint ezen a helyen nem csupán festett képek, hanem valódi emberi maradványok is rejtőztek. A két női holttest természetes módon mumifikálódott, ami rendkívül ritka és értékes információkat nyújt a tudósok számára.
A kutatók szerint az emberi maradványok igazi különlegességét az adja, hogy az egyedek genetikai háttere teljesen új fejezetet nyithat a történelemben a tudományos világ számára. A szakértők a Takarkori embercsoportot egy olyan, eddig ismeretlen emberi ágnak tartják, amely évszázadokon át, szinte teljes izolációban élt. Az ezen a vidéken végzett genetikai kutatások és a DNS-vizsgálatok tehát egy rendkívül különleges és rég elfeledett emberi populáció nyomaira bukkanhattak.
A történelem eddig nem ismert fejezeteiről van szó
A Max Planck Intézet munkatársai, akik a kutatást vezették, úgy fogalmaztak, hogy a felfedezés egy “ritka, ősi DNS-ablakot” nyitott meg, amely az emberi történelem eddig ismeretlen részeit tárja fel. Az intézet munkatársai kifejtették, hogy a Takarkori emberi maradványok genetikai vonala szoros kapcsolatban áll a marokkói Taforalt barlangban talált 15 ezer éves vadászó-gyűjtögető néppel, ami arra utal, hogy a régióban már évezredekkel ezelőtt stabil és hosszú távú emberi populációk éltek.
A tudósok megerősítették, hogy bár a Szahara ma a világ egyik legszárazabb helye, azonban az afrikai párás periódusban, ami körülbelül 14.500 éve kezdődött és 5000 éve fejeződött be, a területet tavak és folyók borították, ami segítette az emberek megtelepedését és a pásztorkodás elterjedését. Ez az időszak kulcsfontosságú lehet az emberi migrációk története és a genetikai keveredések szempontjából. Az itt élő közösségek ennek ellenére a mai napig sem kaptak kellő figyelmet a tudományos közösség részéről.
További vizsgálatokra is szükség van
Az új felfedezés lehetőséget ad arra is, hogy a jövőben mélyebb betekintést nyerjünk a Szahara genetikai történetébe. A kutatók hozzátették, hogy további DNS-vizsgálatok elvégzésére van szükség, hogy pontosan meghatározhassák az itt talált egyedek származását és esetleges kapcsolatukat más ősi közösségekkel. Egyelőre még kérdéses, hogy a Takarkori emberek hogyan és miért éltek ilyen elzárt környezetben, de a szakemberek bíznak benne, hogy a jövőbeni kutatások választ adhatnak a régió történetével kapcsolatos kérdésekre.
Ez is érdekelhet:
Kiemelt kép: depositphotos.com
