Rekonstruálták egy 3500 éve élt mükénéi nő arcképét
A modern technológia és az archeológiai kutatások egyedülálló eredményei révén egy 3500 évvel ezelőtt élt mükénéi királyi nő arca került digitális rekonstrukcióra.
3500 éves mükénéi királyi arcot alkottak újra
A projekt nemcsak a múltba enged bepillantást, hanem új megvilágításba helyezi a bronzkori társadalmat és nemek közötti viszonyokat. A projektet Juanjo Ortega G. digitális művész vezette, aki modern technológiát és forenzikus elemzéseket alkalmazott az arc megalkotásához.
Az Ancient Origins szerint a nő sírját az 1950-es években fedezték fel Mükéné városának királyi temetkezési helyén, amely a legendás Agamemnón király székhelye volt. Bár több száz évvel Agamemnón uralkodása előtt élt, temetkezése kiemelkedő jelentőségű: nemcsak egy elektroszínű halotti maszkkal temették el, hanem három kardot is találtak mellette, amelyek valószínűleg hozzá tartoztak. A sírban egy férfi is nyugodott, aki DNS-elemzés szerint rokon volt, nem pedig férj.
Ez a felfedezés alapvetően megváltoztatja a bronzkori nőkről alkotott képet. Az új adatok szerint a “harcos készletek”, amelyek korábban kizárólag férfiakhoz kapcsolódtak, gyakran nőkkel is összefüggésbe hozhatók. Ez arra utal, hogy a nők szerepe a háborúban és hatalomgyakorlásban jelentősebb lehetett, mint azt korábban gondolták.
A mükénéi nő arcának rekonstrukciója. Azonban Kr. e. 1600 környékén az élet sokkal nagyobb megpróbáltatásokkal járt, ezért nem valószínű, hogy egy 35 év körüli nő arcvonásai a betegségek, és a gyakran nem megfelelő minőségű táplálék miatt ilyen finomak legyenek. Juanjo Ortega G./AVIF
Digitális rekonstrukció és jelentősége
A ProtoThema szerint az arc digitális rekonstrukciója alapját képezte egy agyagmodell, amelyet az 1980-as években készítettek a Manchester Egyetemen. Ez az intézmény úttörője volt az arcrekonstrukciós technikáknak. Ortega G. modern eszközökkel finomította ezt a modellt, hogy pontosan visszaadja a nő arcvonásait és kifejező erejét.
Az elkészült portré erős vonásokat mutat: magabiztos tekintet és határozott jelenlét jellemzi. Ezek az elemek nemcsak az ő személyes történetét idézik meg, hanem mélyebb kérdéseket vetnek fel az identitásról, nemi szerepekről és örökségről az ókori Görögországban.
Párhuzamok Homérosz történeteivel
A nő csontjainak állapota arra utal, hogy ízületi gyulladásban szenvedett, főként a gerincén és kezén. Ez valószínűleg a szövés ismétlődő fizikai terhelésének következménye volt. Ez egy olyan tevékenység, amelyet Homérosz epikus műveiben gyakran megemlít. Például Szép Heléna az Iliászban és Pénelopé az Odüsszeiában szintén szőttek, számolt be a Greek Reporter. Ez a párhuzam pedig csak tovább erősíti Homérosz leírásainak hitelességét arról, milyen is volt a korabeli mükénéi társadalom.
A mükénéi királyi család tagjának digitális rekonstrukciója tehát nemcsak lenyűgöző eredmény, hanem nagy kulturális jelentőséggel is bír. A projekt új perspektívát nyújt a bronzkori Görögország társadalmi struktúráiról, különösen a nők szerepéről. Ezen túlmenően lehetőséget ad arra, hogy szó szerint “találkozhassunk” azokkal az emberekkel, akik több ezer évvel ezelőtt formálták történelmünket.
Érdemes elolvasni:
