A zseniális fizikus, Stephen Hawking felfedezésén alapul az elképesztő elmélet, amely szerint semmi sem valódi az univerzumból, amit látunk.
Tudósok egy csoportja a legújabb kutatásai alapján azt állítja, hogy az egész univerzum nem más, mint egy hatalmas hologram, írja a LADbible. Igen, jól olvasod: az elmélet szerint az általunk tapasztalt világ teljes egészében egy háromdimenziós projekció, amely egy kétdimenziós felületről származik. De hogyan lehetséges mindez, és érdemes-e komolyan venni?
Mi is az a holografikus univerzum elmélet?
Az elmélet szerint univerzumunk nem egy háromdimenziós tér, hanem egyfajta optikai illúzió, amit egy kétdimenziós felület hoz létre. Ezt a jelenséget a hologramok segítségével lehet leginkább megérteni: egy hologram úgy tűnik, hogy háromdimenziós, pedig valójában csak egy kétdimenziós felületen jelenik meg, ha megfelelő módon nézzük.
Ez a gondolat egyáltalán nem újkeletű, mivel már a ’70-es években felmerült egy hasonló elmélet, amikor Stephen Hawking egy különösen zűrös paradoxont fedezett fel a fekete lyukakkal kapcsolatban. Hawking azt állította, hogy a fekete lyukak nem tárolnak információt, és emiatt elvileg minden, ami beleesik, örökre eltűnik. De mi történik azokkal az információkkal, amelyek a fekete lyukba kerülnek? Hogyan lehetséges, hogy valami elveszik a világegyetemben, ha az információ a fizikai törvények szerint nem semmisülhet meg?
Két vagy három dimenzió?
Nos, Gerard ‘t Hooft és Leonard Susskind úgy vélekednek, hogy az információ nem vész el, de nem is a fekete lyukak belsejében tárolódik, hanem annak felszínén, az eseményhorizontján. Ebből a felfedezésből született meg az elképzelés, hogy nemcsak a fekete lyukak, hanem az egész univerzum információja egy kétdimenziós felületen van jelen, és az, amit mi háromdimenziós valóságként tapasztalunk, csak egy projekció, egy hologram.
Marika Taylor, a University of Birminghami Egyetem elméleti fizikusa ehhez azt teszi hozzá, hogy szerinte az univerzumot egy üreges gömbként kell elképzelnünk. A galaxisok a gömb belsejében helyezkednek el, de az egész szerkezet kétdimenziós. Taylor szerint rendkívül nehéz elképzelni ezt a modellt, de valójában ugyanolyan nehéz volt megérteni az atomok kvantummechanikai szabályait is a 20. század elején. És most egy újabb dimenzióval bővítjük a megértésünket, ami már valóban túlmutat a mindennapi tapasztalatainkon.
Azért nem úgy mint a Mátrixban
Bár a Mátrix filmek is számos érdekes kérdést vetettek fel a holografikus valóságról, azt még a furcsa elképzelés hívei sem gondolják, hogy a trilógia tükrözi a holográfiával kapcsolatos tudományos elméletek komplexitását. A holografikus univerzum elmélete ugyanis valóban annyira megkérdőjelezi az alapvető valóságérzékelésünket, hogy azt szinte sci-fi filmekhez hasonlíthatjuk. De a tudósok szerint ez nem csupán egy elmélet, hanem egy olyan lehetséges megoldás, amely segíthet választ találni a fizika még megoldatlan rejtélyeire.
Ugyanis ha a valóságunk egy hologram, akkor talán egy olyan új perspektívából tekinthetünk az univerzumra, amely alapjaiban változtatja meg mindazt, amit eddig igaznak gondoltunk.
Ez is érdekelhet:
Kiemelt kép: depositphotos.com
itt tudod támogatni az oldalunkat
