Megtalálták a Tejútrendszer „rég elveszett ikertestvérét”
A James Webb űrtávcső (JWST) egy rendkívüli felfedezést tett az univerzum korai szakaszában: azonosított egy hatalmas, spirálkarokkal rendelkező galaxist, amely meglepően hasonlít a Tejútrendszerre.
Ezt az objektumot Zhúlóngnak nevezték el a kínai mitológiai lángoló sárkányáról, és az adatok szerint mintegy 12,8 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás után mindössze körülbelül egymilliárd évvel létezett már ilyen fejlett szerkezetű galaxis, derül ki a Live Science beszámolójából.
A Zhúlóng egy úgynevezett „nagy terv” spirálgalaxis, amely a galaxisok között az egyik legkidolgozottabb típusnak számít. Jellemzője, hogy jól meghatározott, fényes magból induló, szimmetrikus spirálkarokkal rendelkezik, hasonlóan a mai Tejútrendszerhez.
A felfedezése alapjaiban rengeti meg a galaxisok kialakulásának eddigi idővonalát, mivel korábban úgy vélték, hogy ilyen komplex spirálszerkezet csak jóval később, több milliárd évvel az ősrobbanás után alakulhatott ki.
A Zhúlóng átmérője körülbelül 62 ezer fényév, ami nagyjából a Tejútrendszer méretének kétharmada, míg tömege hasonló a mi galaxisunkéhoz, mintegy 100 milliárd naptömeg.
Illusztráció. A képen a Messier 81 nevű galaxis látható. NASA/JPL-Caltech/S. Willner (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics)
A galaxis központjában egy csillagszegény, klasszikus dudor található, amelyet egy csillagkeletkezéssel aktív lemez vesz körül, és két jól látható spirálkar húzódik végig az egész galaxison. A központi fekete lyuk jelenleg nem fogyaszt anyagot, ami arra utal, hogy a csillagkeletkezés üteme csökkenőben van, évente “csak” körülbelül 20-155 naptömegnyi új csillag keletkezik benne.
Ez a galaxis a legkorábbi ismert spirálgalaxis, amely arra utal, hogy a Tejútrendszerhez hasonló galaxisok sokkal gyorsabban fejlődhettek ki, mint azt korábban gondolták – akár tízszer gyorsabban, mint a helyi univerzumban tapasztaltak alapján feltételezték.
Ez a gyors fejlődés kihívás elé állítja a jelenlegi kozmológiai elméleteket, amelyek szerint a nagy galaxisok kialakulása hosszú, összetett folyamat eredménye, amely kisebb galaxisok összeolvadásán alapul.
A Zhúlóng felfedezése véletlenül történt a Webb PANORAMIC felmérése során, amely az ősrobbanás utáni első milliárd év galaxisait vizsgálja. A JWST különleges „párhuzamos megfigyelési” módja lehetővé tette, hogy egyszerre több égterületet figyeljen meg, így sikerült feltérképezni ezt a ritka és nagy tömegű galaxist.
A Science Alert szerint Zhúlóng felfedezése új megvilágításba helyezi a korai univerzum galaxisainak fejlődését, bizonyítva, hogy a spirálgalaxisok már az ősrobbanást követő első milliárd évben is megjelentek, és szerkezetük, méretük, valamint tömegük a mai Tejútrendszerhez hasonló lehetett.
Ez az eredmény arra ösztönzi a kutatókat, hogy további megfigyeléseket végezzenek, például a chilei Atacama-sivatagban található milliméteres távcsővel, hogy még mélyebben megértsék galaxisunk ősi „ikertestvérét” és a galaxisok gyors kialakulásának okait.
Ez a felfedezés nemcsak a galaxisok fejlődésével kapcsolatos elméleteket formálja át, hanem hozzájárul az Univerzum korai szakaszának jobb megértéséhez is, amelyben a kozmikus szerkezetek gyorsan és meglepően komplex módon alakultak ki.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Megtudhatjuk végre, hogy a Földön hogyan jött létre az élet – állítják szakértők
Az amerikai külügyminiszter szerint néhány nap alatt magára hagyják Ukrajnát, ha nem történik előrelépés a békéért
A világ legrégebbi piramisát lehet, hogy nem emberek építették
Egy új kutatás szerint elfelejthetjük a sötét anyagot, de még a sötét energiát is
Megerősíti kétoldali együttműködését Magyarország és Marokkó
Középkori zarándokok graffitiztek oda, ahol Jézus elfogyasztotta az utolsó vacsorát
