A világ legrégebbi piramisát lehet, hogy nem emberek építették
Míg a Guinness Rekordok Könyve szerint hivatalosan az egyiptomi Dzsószer fáraó Kr. e. 2630 körül készült lépcsős piramisa a világ legrégebbi ilyen építménye, egy 2023 októberében megjelent tanulmány szerint az indonéziai Gunung Padang piramis egyik rétegét időszámításunk előtt 25 ezer évvel ezelőtt építették.
Azóta azonban többen is megkérdőjelezték, hogy az építményt egyáltalán ember alkotta-e
Az Indonéziai Tudományos Intézet tagja, Danny Hilman Natawidjaja által vezetett kutatásban a kutatócsoport azt állítja, hogy „a piramis magja aprólékosan megmunkált masszív andezitlávából áll”, illetve, hogy a piramis „legrégebbi építési” eleme „valószínűleg természetes lávadombként keletkezett, mielőtt megformálták, majd beburkolták azt”.
Azt írják, a tanulmány fényt derít a fejlett kőműves technikákra, amelyek az utolsó jégkorszakra nyúlnak vissza. „Ez a felfedezés megkérdőjelezi azt a hagyományos nézetet, hogy az emberi civilizáció és a fejlett építési technikák kifejlesztése csak a mezőgazdaság megjelenésével jelent meg körülbelül 11 ezer évvel ezelőtt. „A Gunung Padangból és más lelőhelyekről, például a törökországi Göbekli Tepéből származó bizonyítékok arra utalnak, hogy a fejlett építési gyakorlatok már akkor is jelen voltak, amikor a mezőgazdaságot talán még nem is találták fel.”
Rengeteg elmélet van a piramis keletkezését illetően
Az Indy100 szerint az akadémikusok azt is állítják, hogy az építők „figyelemre méltó kőműves képességekkel rendelkezhettek”, de egy brit régész lesöpörte a tanulmányt, mondván, hogy „meglepődött, hogy azt úgy publikálták, ahogy van”. Flint Dibble, a Cardiffi Egyetem munkatársa a Nature című folyóiratnak elmondta, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az eltemetett rétegeket emberek építették. Szerinte „a dombon legördülő anyag önmagát fogja elrendezni”. Hozzátette, hogy nincs bizonyíték munkára vagy bármire, ami arra utalna, hogy ember alkotta volna.
Eközben Bill Farley, a Connecticuti Déli Állami Egyetem régészprofesszora szerint „a Gunung Padangból származó 27 ezer éves talajminták, bár pontosan datáltak, nem hordoznak emberi tevékenységre utaló jeleket, mint például faszén vagy csontdarabok”. Natawidjaja a kritikára reagálva azt mondta, hogy „nyitottak vagyunk a világ kutatói előtt, akik Indonéziába szeretnének jönni, hogy a Gunung Padanggal kapcsolatos kutatási programot folytassák”.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Zendaya ismét Budapesten – parfümériában bukkant fel a világsztár
A Nílus vízéért folytatott harc – háború vagy diplomáciai megoldás?
Magyar turistabusz szenvedett balesetet Szabadkánál: nyolc sérült
Ingyenes balatoni strandolás? Lehetséges! Így úszhatod meg a belépőt több népszerű üdülőhelyen
Újabb földrengés rázta meg Magyarországot – és még koránt sincs vége
Súlyos baleset Kunszentmárton közelében: 77 utassal az árokba borult egy busz, 19-en megsérültek