Új színt fedeztek fel a kutatók
Különleges technológiával olyan színt állítottak elő, amit az emberi szem magától nem tudna érzékelni.
Az olót egy „új színként” írják le, amelyet a tudósok láthatóvá tettek az emberek számára, és nem hasonlít semmihez a mindennapi vizuális tapasztalatainkban. A leírás szerint ez egy intenzíven telített zöldes-kék szín, amelyet egy új technika segítségével hoztak létre, amely nem hagyományos módon stimulálja a szem fotoreceptorait, írják a Science Advances folyóiartban megjelent tanulmányban.
Hogyan működnek a színek, és miért különleges az olo
A szín három összetevője az árnyalat, a telítettség (vagy kroma) és az érték (vagy fényerő). A tanulmány szerint az olo egyedülállóan erős telítettséggel jelenik meg, de árnyalata a kékeszöld körében marad. A meghatározástól függetlenül, akik látták az olót, azt mondják, hogy olyan vizuális élményt nyújt, amely finoman szólva is ismeretlen.
„Az alanyok arról számoltak be, hogy az olo a prototípus rendszerünkben példátlan telítettségű kék-zöldnek tűnik, amikor semleges szürke háttérhez képest nézik. Az alanyok úgy találják, hogy az olót fehér fény hozzáadásával kell deszaturálniuk, mielőtt a legközelebbi monokromatikus fénnyel, amely a színskála határán fekszik, egyezést érnének el, ami egyértelmű bizonyíték arra, hogy az olo a skálán túl van” – tették hozzá.
A színt akkor érzékeljük, amikor bizonyos hullámhosszú elektromágneses sugárzás stimulálja a retinánk csapjait, és jeleket küld az agyba. A szemgolyónk hátsó részét borító csap fotoreceptoroknak három típusa van: rövid, közép és hosszú hullámhosszú, amelyek mindegyike átfedő spektrális érzékenységgel rendelkezik, magyarázza a National Eye Institute. Az átfedés miatt egy adott fényhullámhossz legalább kétféle csapot stimulál egyszerre, ami korlátozza az általunk érzékelhető színek skáláját és telítettségét.
Egy új tanulmányban a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem tudósai kifejlesztettek egy olyan módszert, amellyel egyetlen csapot lehet közvetlenül stimulálni, mégpedig úgy, hogy fókuszált lézerfénnyel, úgynevezett Ozzal lőnek rá. Ezt a rendszert öt emberi alanyon alkalmazva a lézerrendszer képes volt kizárólag az középhullámhosszú M csapsejtek aktivitását kiváltani, aminek következtében az emberek egy „példátlan telítettségű kék-zöldként” leírt szín megtapasztalásáról számoltak be.
Az olo újítása
A hagyományos színtechnológiák a spektrális metamerizmusnak nevezett módszerre támaszkodnak. Ennek lényege, hogy különböző hullámhosszúságú fényt kevernek, hogy utánozzák azt, ahogyan a szemünk érzékeli az egyes színeket, és a retinánkban lévő csapsejteket és az agyunkat arra késztetik, hogy egyezést lássanak. Ez a stratégia legalább 1861 óta ismert, amikor James Clerk Maxwell a Royal Institution közönségét lenyűgözte azzal, hogy vörös, zöld és kék képeket rétegzett egymásra, hogy teljes színű képeket hozzon létre.
Az Oz-módszer más megközelítést alkalmaz. A fény spektrumának beállítása helyett a fény térbeli eloszlását szabályozza a retinán, ez az úgynevezett térbeli metamerizmus. Ez lehetővé teszi a színek széles skálájának létrehozását egyetlen monokromatikus fény felhasználásával, megkerülve a három fényprimer szükségességét.
Az új tanulmányt kommentálva a szakértők elismerik, hogy bár a kutatás ígéretes gyakorlati újításokat vezet be, az egycsapú stimuláció egyes aspektusai nem teljesen újak.
„Amikor csak az M csapot stimulálják, a megfigyelők arról számolnak be, hogy szokatlanul telített zöldes-kék színt látnak. Normális esetben a retinára fókuszált pontforrás, például egy csillag, az optikai korlátok miatt több csapot gerjeszt. Ennek kiküszöbölésére adaptív optikát alkalmaznak, egy olyan módszert, amelyet a csillagászok a csillagok megnézésére használnak. Az egy kúpból álló ingerlés már korábban is ismert volt. Ennek a tanulmánynak az az újdonsága, hogy ezzel a módszerrel sok egyes kúpot stimulálnak, és képet állítanak elő” – mondta Dr. Misha Corobyew, az Aucklandi Egyetem optometria és látástudomány vezető tanára egy közleményben.
Ez is érdekelhet:
