4 ezer éve élt herceg sírját találták meg Egyiptomban, és igencsak meglepte a régészeket

Az ókori Egyiptom egyik legérdekesebb régészeti lelete került napvilágra a Szakkara nekropoliszában. Egy több mint 4 ezer éve élt herceg sírja került elő, amelynek legfeltűnőbb eleme egy hatalmas, rózsaszín gránitból készült álajtó.

Az ajtó több mint 4,5 méter magas és mintegy 1,2 méter széles, ám érdekessége, hogy nem vezet sehová, csupán szimbolikus jelentőséggel bírt a sírban.

Az egyiptomi turisztikai és régiségügyi minisztérium közleménye szerint sír tulajdonosa Uszerefré herceg, az V. dinasztia alapítója, Uszerkaf fáraó fia volt. Az álajtóra vésett hieroglifák felsorolják a herceg számos rangját és tisztségét, amelyekből kiderül, többek között „örökletes herceg”, „bíró”, „miniszter”, „Buto és Nekheb kormányzója” és az „énekpap” címeket is birtokolta.

Ez az első ismert, ilyen méretű és anyagú álajtó, amelyet Szakkarában találtak, a rózsaszín gránit használata pedig különösen ritka, mivel ezt az anyagot Asszuánból szállították, ami nagy költséggel járt, és főként a királyi család és a magas rangú elit számára volt fenntartva.

Fotó: Egyiptom Turisztikai és Régiségügyi Minisztériuma/Facebook

A sírban további jelentős leletek is előkerültek. Többek között 13 magas háttámlás szék, melyeken szintén rózsaszín gránitból faragott szobrok ülnek, vélhetően a herceg feleségeit ábrázolják, bár kettő fej nélkül maradt.

Emellett egy fekete gránitból készült, kb. 1,2 méter hosszú szobor és egy körülbelül egy méter átmérőjű vörös gránit oltárasztal is előkerült, amelyen rituális áldozatokat leíró feliratok találhatók.

Érdekes módon a sírt az Óbirodalom idején építették, de később, valószínűleg a 26. dinasztia idején újrahasznosították. Ekkor helyezték el benne egy férfi fekete gránit szobrát, amelyen a dinasztia nevének és címének feliratai olvashatók.

Továbbá a sírban találtak III. dinasztia idejéből származó szobrokat is, köztük III. Dzsószer fáraó ülő alakját, feleségét és tíz lányát ábrázoló csoportot, derül ki a Popular Mechanics beszámolójából.

Fotó: Egyiptom Turisztikai és Régiségügyi Minisztériuma

Ezeket a szobrokat valószínűleg eredetileg Dzsószer lépcsős piramisához vagy annak közvetlen környezetéhez tartozó helyiségben állították fel, majd később áthelyezték a herceg sírjába.

Az álajtók az ókori egyiptomi temetkezési szokások fontos részei voltak, mivel hitték, hogy a halott lelke ezen az ajtón keresztül léphet be és ki a sírból, így kapcsolódva az élőkhöz és a túlvilági világhoz. A rózsaszín gránitból készült ajtó mérete és anyaga a herceg magas társadalmi státuszát tükrözi.

A Live Science szerint Záhi Havássz régészprofesszor, Egyiptom korábbi kulturális miniszterhelyettese elmondta, hogy az ásatások jelenleg is folynak, és a herceg sírkamráját még nem találták meg, ez ugyanis a teljes sírnak csak egy része.

A felfedezés újabb bizonyíték arra, hogy Szakkara az V. dinasztia idején is megőrizte jelentőségét temetkezési helyszínként, még akkor is, amikor a királyi sírok már áthelyeződtek Abuszírba.

Ez a lelet hozzájárul az ókori Egyiptom politikai és vallási átalakulásának jobb megértéséhez, különösen a IV. és V. dinasztia közötti időszakban, amikor a hatalom szerkezete átalakult.

A régészek továbbra is kutatják a területet, hogy feltárják a herceg sírkamráját és további titkokat derítsenek fel erről a gránitban gazdag, különleges sírról.

Érdemes elolvasni:

• 3 ezer éve rejtett jeleket fedeztek fel a Párizsban lévő egyiptomi obeliszken
• Mózes létezését bizonyíthatja a 4000 éves egyiptomi papirusz!
• A bibliai Édenkertet teljesen máshol találhatták meg, mint ahol eddig keresték