2004 decemberében egy példátlan erejű természeti katasztrófa rázta meg az Indiai-óceán térségét. A Szumátra partjainál bekövetkezett 9,1-es erősségű földrengés nemcsak hatalmas pusztítást okozott, hanem a Föld forgástengelyének elmozdulását is kiváltotta.
A pusztítás mértéke
A Richter-skálán a 9,1-es érték rendkívül ritkának számít: ez a kategória a „rendkívül nagy” földrengések közé tartozik, amelyek képesek kontinensnyi területeken is érezhető hatásokat kiváltani. Az ilyen rengések a skála legfelső tartományában helyezkednek el, és bolygószintű következményekkel is járhatnak.
A rengés megrepesztette a tengerfeneket, és egy olyan nagy cunamit indított el, amely perceken belül elérte a környező országokat. A több hullámból álló, helyenként 30 méteres víztömeg városokat söpört el, és mintegy 14 országban okozott súlyos pusztítást. Becslések szerint közel 230 ezer ember vesztette életét. Ez a földrengés nemcsak a 21. század eddigi leghalálosabbja volt, hanem a bolygó működésére is hatással lett: szó szerint kibillentette a Földet a megszokott egyensúlyából.
A NASA kutatói szerint a rengés olyan hatalmas mennyiségű tömeget mozgatott meg a földkéreg alatt, hogy az a Föld tömegközéppontját is kissé arrébb tolta. Ennek eredményeként a Föld tengelye 2,3 ezred fokkal elmozdult, ami persze nem tűnik soknak – de kozmikus léptékben ez már igenis számít. Ennek hatására a bolygó forgása is felgyorsult: a nap hossza 2,68 mikromásodperccel lerövidült.
Az időeltolódás oka
A rengés során hatalmas mennyiségű tömeg helyeződött át a Föld belsejében, ami nemcsak a tengely enyhe elmozdulását okozta, hanem a bolygó forgási sebességét is megváltoztatta. Ennek következtében a Föld egy kicsit gyorsabban forog, ami a nap hosszának 2,68 mikromásodperces rövidüléséhez vezetett – elsőre elhanyagolhatónak tűnő érték, amely azonban egy nagyobb, folyamatosan zajló folyamat része.
Bolygónk mozgása nem stabil és változatlan: a forgását és tengelyét számos külső és belső hatás alakítja. A nagyobb földrengések mellett hatással van rá az éghajlatváltozás is: a jégsapkák olvadása vagy a földalatti vízkészletek túlhasználata. ( Egy kutatás alapján 1993 és 2010 között a talajvíz kitermelése miatt a Föld forgástengelye mintegy 80 centiméterrel tolódott el). Amikor meg például a jég elolvad Grönlandon, és a víz máshová áramlik, az a tömeg újraeloszlását jelenti és ezzel megint csak elmozdulhat a tengely.
A NASA egyik tanulmánya szerint az elmúlt 100–120 évben a Föld tengelye összesen körülbelül 10 métert vándorolt – méghozzá részben emberi tevékenység miatt. A vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, a jégolvadás és más globális folyamatok apránként alakítják bolygónk fizikai egyensúlyát.
Globális következmények?
Természetesen ezek a változások nem egyik napról a másikra okoznak gondot, de hosszú távon már sokat számítanak. A tengely elmozdulása befolyásolhatja az éghajlatot, a tengerszintet, sőt akár a műholdas navigációt is. Egy kis módosulás a bolygó mozgásában elegendő ahhoz, hogy hosszú távon megváltoztassa az évszakok ciklusát vagy a napsugarak beesési szögét a Föld bizonyos pontjain.
A 2004-es földrengés tehát nemcsak a partokat söpörte el, hanem kibillentette bolygónk egyensúlyát is. Egy újabb emlékeztető arra, hogy a természet ereje nemcsak a felszínt formálja, hanem a Föld egész működésére hatással van.
Kép forrása: Craig Chilton on Unsplash
Ez is érdekelhet:
- 40 éves adatok igazolhatják a Naprendszer kilencedik bolygójának létezését
- Megcáfolták az Ősrobbanás elméletét, teljesen máshogy jöhetett létre a világ?
- Tornádó csapott le Magyarországon
Source: