Miért nem eszünk pulykatojást?

A pulykák gyakran kerülnek a tányérunk közepére, főként ünnepi alkalmakkor, mégis meglepően kevesen tették fel a kérdést: ha pulykahúst eszünk, miért nem találkozunk soha pulykatojással a boltok polcain? Hiszen más baromfik – például csirkék vagy kacsák – tojásai alapélelmiszernek számítanak. Akkor mi a helyzet a pulykával?

Egy vadon élő pulykatojó általában kilenctől tizenhárom tojást rak le egy védett földi fészekbe, 24–32 óránként egyet-egyet. Ez egy teljesen normális mennyiség egy természetes környezetben élő anyamadár számára, aki időnként elhagyja a fészkét, hogy táplálékot keressen a költési időszakra. Azonban a tojástermelésre szakosodott mezőgazdaságban ez a ritmus egyszerűen nem elég — írja az IFLS.

A csirke nyer a termelékenység versenyében

A csirkékhez képest a pulykák rendkívül „lusta” tojók. Egy egészséges tyúk szinte naponta képes tojást rakni, míg a pulykának ehhez másfél nap is kellhet. Ráadásul a pulykák hét hónapos korukban kezdenek tojni, míg a csirkék már öt hónaposan. Ez a különbség döntő jelentőségű, ha valaki tojásért tartaná őket.

A pulyka: nagy test, nagy költség

Ne felejtsük el, hogy a pulyka mérete sem épp gazdaságos. Egy csirke könnyen elfér kis helyen, keveset eszik, a pulyka viszont nagy, zajos, sok helyet igényel és többet is fogyaszt. Mindez növeli a tartási költségeket, miközben a tojástermelés így sem hoz megfelelő megtérülést. A gazdasági realitás egyszerű: a pulykatojás nem éri meg.

De ehető? Természetesen!

A Modern Farm szerint a pulykatojás íze szinte teljesen megegyezik a csirketojáséval – talán kicsit teltebb, és keményebb a héja, vastagabb a membránja. Aki hozzájut, például pulykafarmokon, bátran fogyaszthatja. Egyszerűen csak nem éri meg ipari méretekben termelni.

Tojások furcsa világa – a pingvintől a csokiig

Ha már a különleges tojásoknál tartunk: a pingvintojás például egészen különleges élmény. Robert Headland, a Cambridge-i Scott Polar Kutatóintézet munkatársa szerint a tojásnak halas íze van, amit a pingvinek krillben gazdag étrendje magyaráz. Donald Morrison a Falkland-szigetekről arról számolt be, hogy habcsóknak kiváló, de főtt tojásként egészen különleges látványt nyújt: áttetsző fehérje és benne egy élénk narancssárga sárgája.

Ez a furcsa megjelenés a tojásban található fehérjék összetételének köszönhető: míg a csirketojások főként ovalbumint tartalmaznak, a pingvintojásokban 25% penalbumin található, ami segíti a túlélést az extrém hidegben.

Záró gondolat – mégis maradunk a csokinál

Mindezek után érthető, miért nem gyakori sem a pulykatojás, sem a pingvintojás a reggelizőasztalon. Marad tehát a jól ismert csirketojás – vagy még inkább: a húsvéti csokitojás, ha már választani kell.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Egy 2000 éves szarkofágban bukkantak hihetetlen leletre a régészek
Tokaj: a borok királya és a királyok bora