Tudtad, hogy régebben 420 nap volt egy földi év?

De mi változott? Hogy jön ki a 420 nap?

A Földön régen 420 nap volt egy évben, nem pedig 365. Nem a Föld pályája volt hosszabb, hanem a napok rövidebbek, így több nap fért bele abba az időbe, amíg bolygó megtett egy teljes kört a Nap körül. Az évnek azonban különböző időkben sok más napszáma is volt – de miért? És miért a 420-as számra hivatkoznak a leggyakrabban?

A Föld forgása fokozatosan lassul, bár rövid időszakokban felgyorsul, írja az IFLScience. A napok egyre hosszabbak, és egyre kevesebb van belőlük egy évben. A dinoszaurusz korszak vége felé 372 napos volt az év, amikor a Föld létrejött, legalább 500 napos, de lehet, hogy sokkal több. Nem voltak hirtelen ugrások, így az idők során sokféle számon mentünk keresztül.

A Föld és a Hold játéka

A bolygók nagyon különböző sebességgel forognak. A Jupiternek 9,9 földi órára van szüksége egy forgáshoz, a Vénusznak 243 földi napra. Ezek a sebességek általában az őket létrehozó protoplanetáris felhő szögnyomatékának a termékei. Tudomásunk szerint a legtöbbjük forgási sebessége nem sokat változott a kialakulásuk óta, bár lehetnek kivételek.

A Föld azonban nagyon lelassult, ami valószínűleg elsősorban a Holdnak köszönhető. Bár nem a Naprendszer legnagyobb holdja, a Hold szokatlanul nagy a bolygójához képest. Ezért jelentős földrajzi hatással van a Földre, ami lelassítja azt.

Forrás: depositphotos.hu

A Föld-Hold rendszerben állandó a szögnyomaték. Ha a Hold távolabb kerül a Földtől, amit most is tesz, akkor ez növeli a szögnyomatékát (tömeg x sebesség x távolság a ponttól, amely körül mozog). Az extra távolság miatt a Hold több nagyobb szögnyomatékot hordoz, ezzel lelassítva a Föld forgását.

A Hold távolodásának oka az árapály; mindazok, amelyeket az óceánokban látunk, mind a kisebb árapályok, amelyeket a Hold a Föld kőzetében kelt. A Hold gravitációja magához húzza a Földet, ami egy domborulatot okoz. A súrlódás azonban késleltetést okoz, ami azt jelenti, hogy a dudor kissé eltolódik a Föld-Hold tengelyhez képest. Mivel a Hold nincs igazítva, nyomatékot gyakorol az általa létrehozott dudorra, lelassítja a Földet, és eltolja magát.

Hogy változott a Föld forgása az évek során?

Mivel a Hold szinte bolygónk kialakulása óta a Földdel van, és egész idő alatt lassította a Földet, sok különböző hosszúságú napunk volt. Nem könnyű azonban kiszámítani, hogy hány nap volt a Föld történetének egy adott pontján. Egyes kutatók szerint 1,4 milliárd évvel ezelőtt a nap körülbelül 18 óra hosszú volt, ami 490 napos évet jelent. Módszereik azonban feltételezik, hogy a napot meghosszabbító folyamatok viszonylag állandóak voltak.

Újabb munkák ezt megkérdőjelezik. Azt állítják, hogy 2 és 1 milliárd évvel ezelőtt között a Föld forgása alig változott, amit a szerzők annak tulajdonítanak, hogy a Nap hatása a Föld forgását a légkörön keresztül felgyorsította, ellensúlyozva a Hold lassítását. Ha ez igaz, akkor ezen a hatalmas időintervallumon belül a Földnek körülbelül 460 napos éve volt.

Miért a 420 nap híresült el?

Nemrégiben a korallok segítettek nekünk, ugyanis sok korall növekedése egybeesik az évszakokkal. Ez a fa évgyűrűihöz hasonlóan különböző színű évszakos növekedési nyomokat hagy maga után, ami lehetővé teszi számunkra a korallok korának meghatározását. Egyes sekélyvízi korallok ráaádsul rögzítik a dagályt és apályt, valamint az üledékeket is, amelyeknek ki vannak téve.

1963-ban John Wells, a Cornell Egyetem professzora úttörő tanulmányt publikált a középső devonból, 380 millió évvel ezelőttről származó megkövesedett korallokról, amely 400 napos évről számolt be, plusz-mínusz egy hét. Mások is követték Wells munkáját, és megállapították, hogy a 444-419 millió évvel ezelőtti időszakban (a szilur időszakban) ez a szám 400 és 420 nap között volt.

Ezzel azonban nem mindenki ért egyet. 2000-ben Dr. George Williams, az Adelaide-i Egyetem munkatársa publikált egy tanulmányt, amelyben ugyanezt a technikát alkalmazta egy sokkal régebbi korallmintán, és egy 620 millió évvel ezelőtti 400 napos számot kapott. Mint megjegyzi, ez ellentmond Wells munkájának, és még inkább a 420 napra vonatkozó, mintegy 200 millió évvel későbbi adatnak.

Ez is érdekelhet:

• A „városölő” aszteroida meteorzáport küldhet a Földre, ha a Holdba csapódik
• Az egész világegyetem elpusztulhat egy „önmegsemmisítő gomb” hatására?
• „Dalra fakad” az Androméda-galaxis a NASA legújabb videójában

Kiemelt kép: depositphotos.com