Az üzbég-azeri együttműködés fejlesztéséről

Azerbajdzsán a kelet-nyugati és észak-déli közlekedési folyosók kereszteződésében fekszik, és kedvező geostratégiai helyzetnek örvend.

Az utak és vasutak rekonstrukciója, nemzetközi repülőterek építése Bakuban és a régiókban, a Baku Nemzetközi Tengeri Kereskedelmi Kikötő, valamint a kelet-nyugati és észak-déli közlekedési folyosók fejlesztése nemcsak Azerbajdzsánban, hanem az egész régióban fontos szerepet játszott a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében.

Üzbegisztán és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok pedig minden területen – a politikától a gazdaságig – gyorsan fejlődnek. A kétoldalú együttműködés egyik legfontosabb területe a közlekedés és a logisztika. Ez az együttműködés nemcsak a két ország, hanem egész Eurázsia számára is fontos szerepet játszik, mivel új tranzitfolyosókat nyit meg Kelet és Nyugat között.

Üzbegisztán számára, mint szárazföldi országnak, elengedhetetlen a nemzetközi közlekedési útvonalakhoz való hozzáférés. Ebben a tekintetben Azerbajdzsán kulcsfontosságú partnerré válik, amely hozzáférést biztosít a Kaukázushoz és tovább Európához, míg az 1996 óta hatályos szabadkereskedelmi rendszer lehetőséget teremt a hazai termékek akadálytalan bejutására a partnerek piacaira. Így 2024 végére az Üzbegisztán és Azerbajdzsán közötti árufuvarozás volumene meghaladta a 100 ezer tonnát, ami 5%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

Örömmel tölt el, hogy két országunk gyümölcsöző együttműködést alakított ki a légiközlekedés területén. Az üzbég–azeri légiközlekedési kapcsolatokat a légiközlekedésről és a légiközlekedési együttműködésről szóló, 1996. május 27-én aláírt megállapodás, valamint a két ország légiközlekedési hatóságai között aláírt konzultációs memorandumok és jegyzőkönyvek szabályozzák. Meg kell jegyezni, hogy az elmúlt időszakban Üzbegisztán léginavigációs szolgáltatója csatlakozott az Európai és Ázsiai Léginavigációs Biztonsági Koordinációs Regionális Platformhoz, és 2023. december 21-től Üzbegisztán hivatalosan is tagja lett a török és azerbajdzsáni léginavigációs szolgáltatók által létrehozott szövetségnek. Az elmúlt két évben az Üzbegisztán és Azerbajdzsán közötti járatok száma heti kétszeresére nőtt. Jelenleg a Taskent–Baku útvonalon hetente 8 járat közlekedik rendszeresen.

Ezen túlmenően a felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a logisztikai infrastruktúra közös fejlesztésének. Különösen az aljati Baku Nemzetközi Tengeri Kikötő és az ott található szabad gazdasági övezet új lehetőségeket nyit az üzbég vállalatok előtt. Üzbegisztán érdekeit szem előtt tartva, a teherfuvarozás jelentős fejlesztése érdekében a Kaszpi-tengeren közlekedő két hajó beszerzésének kérdése is kidolgozás alatt áll. Ebben az irányban együttműködés folyik azeri kollégákkal.

Az „Üzbegisztán Vasutak” és az Azerbajdzsán Vasutak fokozzák együttműködésüket a konténerfuvarozás, az áteresztőképesség növelése és a digitális megoldások bevezetése terén. Az üzbég-azeri vasúti közlekedési kapcsolatokat a nemzetközi vasúti közlekedésről szóló 1996. május 27-i megállapodás, valamint a vasúti közlekedés és a kombinált közlekedés fejlesztése terén való együttműködés további mélyítéséről szóló 2008. szeptember 11-i megállapodás szabályozza.

Az ebben az irányban folytatott együttműködésről szólva fontos megemlíteni az öt ország – Azerbajdzsán, Grúzia, Kirgizisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán – vasúti vezetői találkozóján aláírt jegyzőkönyvet az „Ázsia-Csendes-óceáni országok – Kína-Kirgizisztán – Üzbegisztán – Türkmenisztán – Azerbajdzsán – Grúzia – Törökország – Európa” nemzetközi multimodális útvonal kialakításáról (CASCA+). 2021. december 17-én Törökország is csatlakozott ehhez a jegyzőkönyvhöz, és a felek aláírták a hatoldalú találkozó jegyzőkönyvét. Ezek a dokumentumok előírják a konténerblokkok multimodális szállításának megszervezését Kínából Európába a transzkaszpi útvonalon, a vasúti szállításra legfeljebb 70%-os kedvezmény biztosításával.

2024-ben a bakui kikötőn (Közép-folyosó) keresztül Üzbegisztán teljes árufuvarozási volumene meghaladta az 1 millió tonnát, ami 26%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

A fenti projektek megvalósításában időbeli követelmény a digitális technológiák bevezetésének erősítése a nemzetközi árufuvarozás folyamatában. 2022 decemberében megtörtént az első szállítás az E-TIR rendszer keretében, teljes összhangban az Üzbegisztán és Azerbajdzsán közötti TIR-egyezmény 11. mellékletével. 2025 márciusától teljes mértékben átállnak az E-PERMIT engedélyformanyomtatványok elektronikus cseréjére.

Az Üzbegisztán és Azerbajdzsán közötti lehetséges együttműködés új irányai: 

1. A jelenlegi geopolitikai helyzetben a hagyományos szállítási útvonalakról alternatív, megbízhatóbb, különböző közlekedési módokat igénylő útvonalakra való áttérés tendenciája figyelhető meg, ami hozzájárul a multimodális közlekedés vonzerejének növekedéséhez.

A főbb világkikötőkhöz való korlátozott hozzáférés ellenére Üzbegisztán a szárazföldi közlekedési folyosók kialakításával és az eurázsiai régióban történő fejlesztésével teljes mértékben ki tudja fejleszteni a közlekedési és logisztikai ágazatot. Vannak ígéretes közlekedési projektek, amelyek hatalmas lendületet adhatnak Közép-Ázsia, a Kaukázus, Európa és Ázsia közlekedési rendszerének integrációjának. Ilyen projektek közé tartoznak a Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán és az Üzbegisztán–Afganisztán–Pakisztán vasútprojektek.

A fenti két projekt megvalósítása a közép-ázsiai régió és a Kaukázus országainak tranzitpotenciáljának növekedéséhez, valamint új multimodális közlekedési és tranzit digitális folyosók kialakulásához vezet:

„APR-országok – Kína – Kirgizisztán – Üzbegisztán – Türkmenisztán – Azerbajdzsán – Grúzia – Törökország – EU”;

„SEA-országok – Pakisztán – Afganisztán – Üzbegisztán – Kazahsztán – Azerbajdzsán – Grúzia (Fekete-tengeri kikötők) – EU”.

2. Üzbegisztán együttműködése Azerbajdzsánnal megerősödött olyan nemzetközi platformokon, mint a FÁK, a Török Államok Szervezete, a Gazdasági Együttműködési Szervezet, a TRACECA és mások.

Így Üzbegisztán és Azerbajdzsán közötti közlekedési és logisztikai együttműködés túllép a kétoldalú kapcsolatokon, és fontos láncszemévé válik az új eurázsiai közlekedési térkép kialakításában. Mindkét ország földrajzi elhelyezkedése miatt együttműködésük kulcsfontosságú szerepet játszik a kelet és nyugat közötti fenntartható és diverzifikált útvonalak biztosításában.

Olvass további híreket itt: Üzbegisztán

Source: Bekzod Kholmatov, A Közlekedési Problémák Kutatóközpont igazgatója és Shokhjakhon Shikhnazarov, A Közlekedési Problémák Kutatóközpont vezető szakértője