A történelem leghosszabb háborúja 781 évig húzódott

781 évig tartott a leghosszabb háború a történelemben, egy másik pedig közel 700-ig. Ezek a konfliktusok nem gyors győzelmekről szóltak, hanem megújuló, generációkon át húzódó küzdelmekről, amik nemcsak a térképet, hanem egész korszakokat is átírtak.

A 781 éves Reconquista

A Reconquista, magyar fordításban Rekonkviszta a világtörténelem egyik leghosszabb háborús folyamata volt, és nemcsak katonai, hanem vallási, kulturális és politikai harc is. 711-ben kezdődött, amikor a mórok, vagyis észak-afrikai muszlim hódítók átkeltek a Gibraltári-szoroson, és néhány év alatt szinte az egész Ibériai-félszigetet elfoglalták. A keresztény királyságok – Kasztília, León, Aragónia és mások – a hegyvidéki északi területekre szorultak vissza. Innen indult az a lassú, évszázadokon át tartó visszafoglalás, amelyet a későbbi történetírás Reconquista néven ismer.

A visszahódítás nem volt mindig egységes: gyakran előfordult, hogy a keresztény uralkodók inkább egymás ellen harcoltak, vagy inkább kereskedtek, mint hadakoztak. A háború mégis mindig újra fellángolt, mert a királyságok célja közös maradt: egy keresztény Hispánia. A háború jelentősége is folyamatosan nőtt, 1200 körül a pápák már „szent háborúnak” minősítették a harcot, és keresztes hadjáratokon keresztül támogatták a Reconquistát.

Francisco Pradilla Ortiz: Granada megadása (1882). A festmény a Reconquista végét, 1492-t ábrázolja, amikor a keresztény seregek visszafoglalták az utolsó mór várost Spanyolországban.

A végső győzelem 1492-ben jött el, amikor Ferdinánd aragóniai király és Izabella kasztíliai királynő serege bevonult Granadába, az utolsó mór kézen lévő városba. Ezzel a muszlim jelenlét megszűnt a félszigeten, és megkezdődött a katolikus egységesítés korszaka. A 781 év alatt nemcsak a térkép alakult át, hanem egy egész kontinens jövője is: a Reconquista nélkül talán Kolumbusz sem hajózott volna el ugyanabban az évben Amerikába, és teljesen máshogy alakult volna a világtörténelem menete.

Róma és a germánok véres küzdelme

Római Birodalom és a germán törzsek Közép- és Észak-Európa határvidékeiért folytatott küzdelme szintén felfoghatatlan majdnem 700 évig tartott. Fontos megemlíteni, hogy a római–germán konfliktus technikailag nem egyetlen háború volt, hanem hosszú évszázadokon át újra és újra fellángoló csatározások, inváziók és betörések sora, ami azonban valóban közel 700 éven át tartott. 

A rómaiak kezdetben megpróbálták meghódítani a Rajnától északra fekvő területeket, de a germán népek kitartóan ellenálltak. Nem volt egységes hadseregük vagy államuk, mégis újra és újra szembeszálltak a légiókkal. A legismertebb fordulópont Kr. u. 9-ben következett be, amikor a teutoburgi csatában Arminius, egy római neveltetést kapott germán törzsfőnök három római légiót semmisített meg egy mocsaras erdőségben. A birodalom innentől inkább védekezett: megerősítette a Rajna és Duna menti határokat, de a konfliktus sosem ért véget.

Otto Albert Koch: A teutoburgi csata (1909). A festmény a germán Arminius győzelmét ábrázolja a római légióik felett Kr. u. 9-ben.

A 4–5. századra a germán népek már átlépték a határt: 410-ben a gótok elfoglalták Rómát, később a vandálok és longobárdok is saját királyságokat alapítottak az egykori római területeken. A római-germán küzdelmek így közel 700 éven át alakították Európát, és részben ezek okozták a Nyugatrómai Birodalom bukását is.

Miért húzódnak el egyes háborúk évszázadokon át?

Az igazán hosszú háborúk ritkán csak területekről vagy hadseregekről szólnak. Akkor húzódnak el éveken át, amikor mély világnézeti vagy vallási ellentétek állnak a háttérben, és amikor a feleknek nemcsak eltérő érdekeik vannak, hanem teljesen máshogyan látják a világot. A Reconquista és a római-germán határháborúk is ilyenek voltak: a harcok újra meg újra fellángoltak, mert a mélyebb ellentétek nem oldódtak meg.

Bár a 21. századra már sokat fejlődött az emberiség a diplomáciában, a befagyott konfliktusok – mint Ukrajnában, a Közel-Keleten vagy Afrikában – továbbra is azt mutatják: ha nincs világos cél vagy kompromisszum, könnyen beláthatatlan ideig húzódhat a konfliktus.

A kiemelt kép csak illusztráció: Albrecht Altdorfer / Wikimedia Commons

Ez is érdekelhet: 

• Irán hadihajókkal készül a Hormuzi-szoros blokádjára, miközben végleg szakított az atomügynökséggel
• Meghökkentő szimuláció mutatja mennyi esélyünk lenne túlélni egy nukleáris háborút és hogy nézne ki Földünk 100 nap múlva