Hihetetlen lelet: rovarszárnyak díszítették az ősi koreai koronát

A dél-koreai Gyeongju városában feltárt új régészeti lelet újabb fényt vet a több mint ezer éve letűnt Silla Királyság gazdag kultúrájára. A kutatók egy különleges koronát azonosítottak, amely nem aranykövekkel vagy drágakövekkel volt kirakva, hanem rovarszárnyakkal.

Rovarszárnyas korona az 5.századból

A koronát egy nemrégiben felfedezett, 5. századi sírban találták, a Gyeongju Nemzeti Kulturális Örökségkutató Intézet régészei. A sír valószínűleg egy magas rangú nőé lehetett, talán egy nemesi család tagjáé, vagy akár egy királynéé. A régészek számára azonban nem is a rang volt a legmeglepőbb, hanem a díszítés: a korona apró, irizáló zöldes felülete ugyanis bogarak szárnyából készült.

A Silla Királyságból származó, rovarszárnyakkal díszített korona / Kép: Korea Heritage Service

Egyes délkelet-ázsiai ősi kultúrákban a színjátszó rovarokat természetes drágakövekként tisztelték, és nagy becsben tartották élénk zöld, kék vagy sárgás színeik miatt. A Silla Királyságból már korábban is kerültek elő olyan leletek, amelyeket bogárszárnyakkal díszítettek. Azonban ez az első alkalom, hogy ilyen anyagokat egy díszes fejdíszen, konkrétan egy koronán azonosítottak.

Az aprólékosan megmunkált díszek a „jewel beetle” vagy a díszes zöld skarabeusz szárnyaira emlékeztetnek, amelyek a fény hatására smaragdzölden csillognak. A kutatók szerint ezek a szárnyak nemcsak esztétikai célt szolgáltak, hanem spirituális jelentőséggel is bírtak. Úgy vélték, hogy az efféle ragyogás az égiekkel való kapcsolatot, az isteni erőt szimbolizálhatta.

A „jewel beetle” vagyis díszbogár irizáló zöld szárnyai évszázadok óta inspirálják a keleti díszítőművészetet Kép: Wikimedia Commons

Silla: arany, hit és kézművesség

A Silla Királyság (Kr. u. 57 – Kr. u. 935) az egyik leghosszabb ideig fennálló monarchia volt a koreai történelemben. Különösen híressé vált aranyművességéről: korábban is kerültek elő gyönyörű aranykoronák, amelyek áttört mintázatukkal és formájukkal egyedülállóak az ázsiai régióban. Ezek a leletek azt mutatják, hogy a Silla nemcsak politikai és katonai hatalommal bírt, hanem kifinomult esztétikai ízléssel és magas szintű kézműves tudással is rendelkezett.

Mikroszkóp alatt: hogyan maradtak meg a rovarszárnyak?

A most előkerült sír azért is különleges, mert a kutatók először alkalmaztak olyan mikroanalitikai módszereket, amelyek képesek kimutatni az apró szerves anyagokat -például rovarszárnyakat- a régészeti leleteken. A szárnyakat valószínűleg textilre vagy bőrre rögzítették, amely az idők során elbomlott, de egy részük meglepően jó állapotban megmaradt.

Ez a felfedezés nemcsak újabb példája a Silla-korabeli mesterségbeli tudásnak, hanem segíthet jobban megérteni az akkori emberek világszemléletét is. A természet elemeinek ilyen szintű beemelése a rituális és hatalmi szimbólumokba arra utal, hogy a Silla társadalomban különleges jelentőséget tulajdonítottak a természeti formáknak, és talán azt is hitték, hogy ezek erőt vagy védelmet közvetíthetnek.

A 1400 éves Silla-korona rovarszárnyas díszítése közelről
Kép: Korea Heritage Service

A Silla Királyság kulturális öröksége az UNESCO-világörökség része, és a koreai identitás egyik alapkövének számít. A most feltárt sír és a benne talált korona azt bizonyítja, hogy a korabeli mesterek képesek voltak nemcsak arannyal és drágakövekkel dolgozni, hanem a természet legfinomabb anyagaival is. A rovarszárnyak használata nem csupán esztétikai választás volt, hanem világképük szerves része: az élet mulandóságát, a természet erejét és az istenekkel való kapcsolatot is szimbolizálhatta.

A korona jelenleg restaurálás alatt áll, de a szakértők remélik, hogy hamarosan a nagyközönség is megcsodálhatja majd valamelyik múzeumban. Addig is ez a rendkívüli lelet újra emlékeztet bennünket arra, hogy az emberiség története tele van olyan apró, mégis bámulatos részletekkel, amelyeket csak türelmes kutatómunkával és tisztelettel fedezhetünk fel.

Ez is érdekelhet:

• Az egyik legnagyobb tömeges pusztulás, amely az élőlények 85 százalékát elpusztította
• Charles Darwin egyik legfontosabb munkája nem az evolúcióról szólt