Titkosszolgálati dokumentum: Magyarország Iraknak szállított volna vegyi fegyvereket?

Egy levéltárból előkerült, szigorúan titkos jelentés szerint Magyarország a nyolcvanas években vegyi fegyvereket akart exportálni Irakba és Líbiába. Az ügy komoly diplomáciai feszültséget váltott ki az Egyesült Államokkal, miután a CIA információi szerint a harci anyagokat be is mutatták iraki tisztviselőknek.

Amerikai aggodalom

Ahogyan a Blikk írja, 1985 nyarán az Egyesült Államok külügyminisztériuma komoly figyelmeztetést intézett Magyarország felé. Egy, a levéltárból előkerült szigorúan titkos jelentés szerint az amerikaiak azt sérelmezték, hogy Magyarország vegyi fegyvereket próbál eladni Iraknak és Líbiának. A dokumentum szerint az USA azonnali lépéseket várt a magyar féltől a tranzakció leállítására. A beszélgetések során Palmer, az amerikai külügyi csoportfőnök, ismételten visszatért a kérdésre, jelezve, hogy az ügy továbbra is komoly aggodalmat kelt Washingtonban. Az alábbi olvasható a jelentésben:

Washingtoni külképviseletünk jelentette a magyar minisztériumnak, hogy 1985. július 16-án Palmer csoportfőnök a nagykövetünkkel más témákról folytatott beszélgetés végén visszatért a fenti témára. Elmondta, hogy nagykövetünk június 7-én adott elutasító – konkrét tények közlését kérő – válasza után ismét konzultált az illetékesekkel, s ennek alapján megállapította, hogy az USA kormányát továbbra is komolyan foglalkoztatja az Iraknak és Líbiának vegyi fegyverekre tett magyar exportajánlat, és remélik, hogy jelen tiltakozásuknak az lesz az eredménye, hogy a tervezett exportunk nem valósul meg.

A magyarok elutasították a vádakat

A jelentések szerint a magyar fél elutasította az amerikai vádakat, konkrét bizonyítékokat kért, mire Palmer annyit közölt: az érintett vegyi fegyvereket Irakhoz közeli területen be is mutatták, hivatalos iraki jelenléttel. Bár az iratok nem erősítik meg, hogy a szállítás ténylegesen megtörtént, a magyar hatóságok viselkedése arra utal, hogy nem voltak elzárkózóak a lehetőségtől. A szállított vegyi anyagok neve és mennyisége titokban maradt, ám az iraki–iráni háború és a kurd népirtás fényében súlyos következményekkel járhatott volna, ha valóban eljutnak a harctérre magyar eredetű harci gázok is.

Hazai gyártás a rendszerváltás előtt

Kis-Benedek József nyugalmazott ezredes szerint a rendszerváltás előtti Magyarországon titkosan, de jól szervezetten zajlott a vegyi fegyverek előállítása. A gyártásra egy Balatonhoz közeli nitrokémiai üzemben került sor, szigorúan elszigetelt részlegen belül. A magyar állam Irak és Líbia felé jelentős haditechnikai exportot folytatott, amelybe a vegyi anyagok is beletartoztak. A szállítmányok kiszerelése változatos volt – a palackoktól a hordókig terjedt. Kis-Benedek szerint valószínűleg szarin és VX-gáz lehetett a szóban forgó harci anyag, melyeket akkoriban kizárólag az állami szolgálatok és felsőbb politikai körök ismertek. Magyarország ebben az időben tehát nagy eséllyel aktív, de rejtett szereplője volt a globális fegyverkereskedelemnek.

Bár a hidegháborús korszakban súlyos katonai titkok övezték a vegyi fegyverek gyártását és esetleges exportját, mára minden ilyen jellegű tevékenység megszűnt Magyarországon. Az ország a rendszerváltozás után csatlakozott a vegyi fegyverek megsemmisítését célzó nemzetközi egyezményekhez. Kis-Benedek szerint ezek a készletek, ha léteztek is, mára megsemmisítésre kerültek, szakértői ellenőrzés mellett. A szigorúan őrzött raktárak, a titkos üzemrészek, valamint a korabeli hallgatás mára történelemmé vált.

Ez is érdekelhet:

• Új elmélet: nem azért hagyhatták el hazánkat a mongol hódítók, amit a történelemkönyveink írnak
• Ha Batu kánon múlik, mi nyerünk Muhinál, ám közbelépett Dzsingisz öreg tábornoka, Szubotáj
• Börtönbe zárhatják a makói magyart, aki az oroszok ellen harcol Ukrajnában: te is megbüntetnéd?

A kiemelt kép illusztráció.