Az I. világháborús hősi halottak emlékezete, kereshetősége és kutathatósága

Mindenszentek ünnepén a legtöbb településen hagyományosan a Hősök emlékművénél kezdik a koszorúzást és gyertyagyújtást az emlékezők.

A tapolcai hősi emlékmű, Fotó: Hello Magyar

A 20. század elején az emberi lélek még nem volt felkészülve a gépiesített fegyverviselés, a modern háborúk megjelenésére. Miután a szarajevói pisztolylövés eldördült 1914-ben, megkezdődtek a harcok, és rövid idő alatt addig elképzelhetetlen mennyiségű ember veszett oda a frontok poklában. A háborúban elesett, eltűnt katonák emlékére a hozzátartozók, családtagok, rokonok emlékműveket kezdtek állítani, és már másfél évvel az első világháború kitörése után, amikor egyre sűrűbben érkeztek haza a hősi halálról, eltűnésről szóló értesítések, felmerült a szervezett formában történő tisztelgés az elesettek emléke előtt. Az 1917. évi VIII. törvénycikk kimondta, hogy

Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökítse meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.

– így a helységek a háború elmúltával emlékműveket emeltek, szobrokat avattak, hősi parcellákat hoztak létre háborús halottjaiknak, melyek ma is meghatározó részei településeink arculatának.

A budakeszi hősi emlékmű, Fotó: Hello Magyar

Az első világháború centenáriumára felerősödtek azon igények, mely szerint a korabeli veszteségeket egy mindenki által kereshető adatbázisba dolgozzák fel. 2012-től a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum megkezdte a munkát, majd az azt követő években partnerszervezetekkel kiegészülve, a Magyar Nemzeti Levéltárral, a Budapest Főváros Levéltárával, a bécsi osztrák Hadilevéltárral, a pozsonyi szlovák Hadtörténeti Levéltárral együttműködve létrehozta az akkori Magyarország katonai veszteségének keresési felületét. A több mint nyolc esztendeig tartó digitalizálási és feldolgozási munka eredményeképpen összességében több mint 1 500 000 magyar honosságú katonára vonatkozó feldolgozott adatsor, vagyis több mint 1 500 000 veszteségi esemény áll rendelkezésünkre, amelyből több mint 703 000 halálesetről, 528 000 sebesülésről és 341 000 hadifogságba kerülésről szerezhetünk információt. Az felhasznált forráscsoportok között szerepelnek a császári és királyi Hadügyminisztérium veszteséglistái, katonai és polgári halotti anyakönyvek, illetve hadisírokra vonatkozó temetőkataszteri iratanyagok.

a katonahőseink oldal keresőfelülete

Az oldalt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum működteti: katonahoseink.militaria.hu.

A honlap bemutatja az első világháborús ezredek történetét is, így megtudhatjuk felmenőink melyik hadműveleti területeken teljesítettek szolgálatot, és milyen harcokban vettek részt. A felület ugyanakkor nem tartalmaz részletes információkat a bakákról, csupán a veszteségi adat (pl. a sebesülési, vagy elhalálozási időpont) tényközlésére szorítkozik. Megtalált személy esetében a forrás levéltári jelzetét tünteti fel, azonban az ezek alapjául szolgáló dokumentáció nem jelenik meg, így azt, vagy a keresett katonára vonatkozó esetleges részletesebb megkeresési igényeket a Hadtörténelmi Levéltár kollégáihoz fordulva van lehetőségünk kérni.

Megújult hősi parcella, Fotó: Hello Magyar

Az ismeretterjesztő célzatú tevékenységen túl a Nagy Háború emlékezete kapcsán 2016-tól 25000 I. világháborús hadisír és emlékmű újult meg a honvédelmi tárca által koordinált nagyszabású, egész országot érintő pályázat keretén belül.

Városi múzeum kiállítása a Nagy Háború centenáriumán, Fotó: Hello Magyar

Az elmúlt évek sikeres munkái és projektjeinek köszönhetően a világégés hősi halottjai hosszú idő után visszakerültek a köztudatba. Van kikről és van hol megemlékeznünk.