A német bíróság szerint az orosz kormány rendelte meg egy csecsen meggyilkolását
Egy német bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt egy 56 éves orosz férfit egy berlini csecsen disszidensnek az orosz hatóságok megbízásából, a bíróság szerint aprólékosan kitervelt meggyilkolása miatt, írja a The Guardian.
2019-ben gyilkosság egy berlini parkban
Zelimkhan “Tornike” Khangoshvili 40 éves csecsen származású georgiai állampolgárt, aki a 2000-es évek elején a második csecsen háborúban Oroszország ellen harcolt. Később állítólag hasznos információforrássá vált a georgiai hírszerzés számára, mivel az ügynökökkel való együttműködésben azonosította a hazai és külföldi területen működő orosz kémeket és dzsihadistákat. Hazájából 2005-ben Georgiába, majd 2016-ban pedig Németországba menekült.
2019. augusztus 23-án a Berlin központjában lévő Kleiner Tiergarten parkban közelről kétszer fejbe lőtték.
A gyilkosság felháborodást váltott ki Németországban, és arra késztette a kormányt, hogy kiutasítson két orosz diplomatát, ami Moszkva kölcsönös válaszlépéséhez vezetett.
Bírói ítélet
A mostani ítélet valószínűleg tovább feszíti az orosz-német diplomáciai kapcsolatokat, és vélhetően az első próbatétel lesz az Olaf Scholz kancellár és külügyminisztere, Annalena Baerbock vezette új német kormány számára.
Egy orosz állampolgár, akit a helyszín közelében vettek őrizetbe, miután látták, hogy egy kerékpárt és egy fegyvert dobott a Spree folyóba, olyan vízumdokumentumokkal rendelkezett, amelyek alapján a 49 éves, a szibériai Irkutszkban született és Szentpéterváron élő Vadim Andrejevics Szokolovként azonosították.
A Bellingcat nyílt forráskódú hírszerző szervezet vizsgálata azonban a gyanúsítottat az 56 éves Vadim Nyikolajevics Krasikovként azonosította, aki hamis személyazonossággal utazott Németországba. A nyomozáson dolgozó kutatót tanúként hallgatták meg.
Egy másik tanú, az orosz gyanúsított sógora idén októberben azonosította őt Vadim Nyikolajevics Krasikovként. Először nem volt hajlandó azonosítani a vádlottat, de később kérte, hogy hívják vissza tanúskodni, és ellentmondásosságának okaként az orosz hírszerzés célkeresztjébe kerüléstől való félelmet jelölte meg.
Krasikov tagadta, hogy kapcsolatban állna az orosz állammal és az FSZB-vel, Oroszország legfőbb biztonsági ügynökségével.
Védőügyvédei azt állították, hogy téves személyazonosság áldozata lett.
Szerdán azonban a berlini tartományi bíróság kimondta, hogy az orosz biztonsági szolgálatok hamis személyazonossággal, hamis útlevéllel és a 2019-es bérgyilkosság végrehajtásához szükséges eszközökkel látták el az 56 éves Krasikovot.
“Legkésőbb 2019 júniusában az Orosz Föderáció központi kormányának állami szervei meghozták a döntést, hogy Berlinben likvidálják Tornike Khangoshvilit” – mondta a bíró. “Négy gyermek elvesztette az apját, két testvér a testvérét.
“Egyes médiumok azt sugallták, hogy itt Oroszország, sőt Vlagyimir Putyin ellen folyik a per” – tette hozzá. “Ez félrevezető: csak az elítélt ül a vádlottak padján. De a mi feladatunkhoz tartozik a bűncselekmény körülményeinek mérlegelése.”
Érdemes elolvasniMiért esett ki az orosz titkosszolgálathoz köthető diplomata az ablakon?
A bírák szerint Krasikov “különösen súlyos felelősséget” viselt a gyilkosságért, ezért
nem lesz jogosult a Németországban szokásos 15 év utáni automatikus feltételes szabadlábra helyezésre.
Az ítélet megfelel a német szövetségi ügyész követelésének, aki az ügyet annak fokozott politikai jelentőségére való tekintettel vette át.
A vádiratban az ügyészek azzal vádolták Oroszországot, hogy “a jogállami elvek radikális megsértésével” rendelte el a gyilkosságot.
Azt állították, hogy Krasikov álnéven utazott Berlinbe “állami megrendelésre”, és egy hangtompítóval felszerelt kézifegyverrel hátulról lőtte le az áldozatot a Kleiner Tiergarten park közelében. A földön fekvő Khangoshvili mellett Krasikov állítólag még két golyót lőtt a fejébe.
Szemtanúk elmondták, hogy látták, amint a gyanúsított egy kerékpárt, egy pisztolyt és egy parókát dobott a Spree-be a helyszín közelében, és riasztották a rendőrséget, akik letartóztatták, mielőtt egy kapualjban parkoló elektromos robogón el tudott volna indulni.
Az áldozat hozzátartozói, akik a német törvények értelmében társperesként vehettek részt a tárgyaláson, a múlt héten azzal vádolták Oroszországot, hogy a három évvel korábban Németországban menedéket kérő Hangosvili megölésével “üzenetet akart küldeni” politikai ellenségeinek.
Putyin szerint bandita volt Khangoshvili
Vlagyimir Putyin orosz elnök “banditának” és “terroristának” minősítette Khangoshvilit, aki a kaukázusi háborúban több embert is megölt katonatisztként.
Azt is mondta, hogy a kormányának a gyilkosságban való részvételére vonatkozó vádak “teljesen alaptalanok”.
A gyilkosság után 2019. december 9-én nyilatkozott a Normandiai négyek sajtótájékoztatón, ahol Khangoshvili meggyilkolásának körülményeit is kommentálta:
“Nem tudom, mi történt vele. Ez a kérdés a bandita csoportról szól, és ott bármi megtörténhet”
Az ügy pikantériája, hogy a KGB-s múlttal rendelkező orosz elnök a nyolcvanas évek végén öt évig az akkori Német Demokratikus Köztársaságban (NDK), Drezdában működött. Hivatalosan a Barátság Háza igazgatója volt…
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban