Gyilkolt a köd 47 éve – Az utolsó ferihegyi légikatasztrófa
Negyvenhét éve január 15-én történt az utolsó légikatasztrófa a Ferihegyi (ma Liszt Ferenc) Nemzetközi Repülőtéren. Kilencen vesztették életüket.
A Magyar Légiközlekedési Vállalat IL—18 típusú repülőgépe Berlinből hazatérőben leszállás közben a Ferihegyi repülőtéren szerencsétlenül járt. A kilencfőnyi személyzet életét vesztette. A repülőgépen utasok nem tartózkodtak. A szerencsétlenség okának kivizsgálását a hatósági szakbizottság megkezdte. Többet a katasztrófáról, annak okairól még nem lehet bizonyossággal megállapítani. A gyászban a munkájuk közben életüket vesztett honfitársaink elvesztése miatt, a hozzátartozóik fájdalmában osztozik az egész magyar közvélemény – közölte a Népszabadság 1975. január 16-án a címlapon. A Malév HA-MOH lajstromjelű IL-18 típusú utasszállítója utasok nélkül érkezett vissza Berlinből, ahol január 15-én már két napja vesztegelt a Schönefeld repülőtéren. Budapesten akkor már több napja hideg téli idő volt, ami felváltva csípős széllel és leereszkedő köddel társult – írta a 24.hu tavalyi cikkében.
A hazaút
A gép kilencfős személyzete (Szerencsés András kapitány, Lengyel György másodpilóta, Ágoston Lajos navigátor, Szatmári István rádiós navigátor, Pogány Béla hajózó szerelő, illetve Hámori Andrea, Lichtblau Péterné Pálfay Erzsébet, Varga Katalin és Vána János légiutas-kísérők) reggel kilenctől a fél óránként érkező időjárás-jelentést figyelte.
Délután egy órakor az időjárás javulásáról értesültek, ezért felkészültek a repülésre.
A terv szerint a szintén a reptéren tartózkodó, és ugyanúgy Budapestre tartó másik IL-18-as, HA-MOA lajtstromjelű járattal párban repültek haza. Mivel ez a másik gép utasokat is szállított, a két kapitány abban egyezett meg, hogy a HA-MOH száll fel elsőként, hogy tudja majd tájékoztatni az utasokkal teli gépet a Ferihegyen uralkodó körülményekről. Ám a HA-MOH vészfék- és vészleállító-rendszerét fel kellett tölteni, így mégis a HA-MOA szállt fel először, a HA-MOH pedig nem sokkal később követte.
Már úton voltak, amikor Budapestről érkeztek a jelentések, hogy ismét sűrűsödött a köd. Szerencsés András felvetette a másik gép kapitányának, hogy szálljanak le Prágában, de a HA-MOA parancsnoka meggyőzte őt arról, hogy ha Ferihegyen nem lehet leszállni, majd megteszik Debrecenben. A HA-MOA így is tett, miután sikertelenül megkísérelt leszállni Ferihegyen.
A légikatasztrófa
Szerencsés András csapata három perccel a másik gép sikertelen kísérlete után ideális helyzetből megkezdte a leszállást. Tíz másodperccel később a földi irányítás közölte a géppel, hogy 160 méterrel kitértek balra, és ennek korrigálására szólította fel őket. Az utolsó lehetséges pillanatban a HA-MOH az átstartolás mellett döntött. A földi irányítás emelkedésre utasította a gépet, az pedig nyugtázta az utasítást. Tíz másodperccel később robbanás zaja rázta meg a Ferihegyi repülőtér környékét, és megtörtént a légikatasztrófa.
A gép a pályatengelytől 125 méterre csapódott a földnek és nekiütközött a légikikötő radarjának. A személyzet 9 tagja azonnal életét vesztette. A roncsok 450 m hosszan és 100 m szélességben szóródtak szét.
A Népszabadság március 6-i számában a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) közleményben tudatta, hogy a hivatalos vizsgálat nem tudta egyértelműen megállapítani a szerencsétlenség okát. A berendezések rendben működtek, a személyzet egészségi állapota és leterheltsége a szabályoknak megfelelt, műszaki hibára nem utalt semmi. A jelentés szerint a légikatasztrófa gyanítható oka az időjárás okozta érzékcsalódás.
Az Aeropark Budapest videója a balesetről
A baleset következtében felülvizsgálták a repülésbiztonsági szabályokat és modernizálták a ferihegyi repülőtér meteorológiai berendezéseit.
Érdemes elolvasni46 éve történt a Malév bejrúti légikatasztrófája
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Pontos számot közölt Ukrajna az ellenük harcoló orosz haderőről
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt