Melyik egészségtelenebb: cukor vagy édesítő?

Sokszor felmerül, hogy a cukor fogyasztása az egészségtelenebb, vagy a különböző édesítőké. Jó alternatíva a kristálycukor helyett a xilit, vagy az aceszulfám-K? Egyáltalán mit tudunk ezekről az anyagokról? Mennyire emelik a vércukor és inzulin szintet? Rendszeres fogyasztásuk okozhat-e bármilyen betegséget? Mit ajánlott fogyasztani, és mekkora mennyiségben?

Mik azok a cukrok?

A szénhidrátok bizonyos típusait szoktuk összefoglaló nevükön cukroknak nevezni. A cukrok a szénhidrátokon belül az egyszerű cukrokat: monoszacharidok (glükóz, fruktóz, galaktóz), és kettős cukrokat: diszacharidok (szacharóz, laktóz, maltóz) jelentik.

A legfontosabb monoszacharidok a szőlőcukor (glükóz), a gyümölcscukor (fruktóz) és a nyákcukor (galaktóz). A két monoszacharidból felépülő diszacharidok közül a répa- vagy nádcukor (szacharóz) egy glükóz és egy fruktóz, a tejcukor (laktóz) egy glükóz és egy galaktóz, míg a malátacukor (maltóz) két glükóz egységből épül fel. Egyszerű cukrok természetes formában a gyümölcsökben, a mézben, a tejben, illetve egyes zöldségekben fordulnak elő, egyéb értékes tápanyagokkal együtt. A finomított cukor, vagyis a répacukor, nádcukor, juharcukor kémiai neve a szacharóz. A finomított cukrok közé soroljuk a barna-, nád-, répacukrot is, ezek összetételükben nem igen térnek el egymástól, a kevésbé feldolgozott formák valamennyi ásványi anyagot tartalmaz(hat)nak, de ez nem jelentős mennyiség.

Természetes, kalóriamentes édesítőszerek

Ide tartoznak a növényi alapú természetes édesítőszerek, melyekkel ritkábban találkozunk. Ennek oka, hogy az élelmiszeriparban kevésbé használják mint természetes adalékanyagokat, mivel instabilabbak, tehát könnyebben változik az állaguk, bomlékonyabbak, ezért kiszámíthatatlanabbak. Ez az ipari előállításban problémát okoz főként az eladhatóság szempontjából…

Ilyen természetes édesítőszer az édesgyökér-kivonat, melynek édes ízét a glicirrizinsav adja, sói a szacharóznál 40-50-szer édesebbek. Üdítőitalok, likőrök, édesipari süteményekhez is használják. Vagy a sztevizoid, melyet a mára már elég széles körben elterjedt Stevia nevű növény cserjéjéből nyernek ki. Rendkívül kalóriaszegény természetes édesítő.

Cukorszármazékok vagy polialkoholok

A cukoralkoholok a monoszacharidok hidrogénnel redukált formái, amelyek természetes formában főként a zöldségekben, gyümölcsökben fordulnak elő, és megtalálhatók egyes diétás (főleg diabetikus) élelmiszerekben, illetve édesítőszerekben.

Szorbit (E 420)

Hazánkban mintegy 50 éve alkalmazzák. Édesítő értéke a répacukoréval megegyező. Mivel cukoralkohol, így nem emeli hirtelen a vércukor szintet, viszont a vastagbélben mikrobiológiai eredetű gázképződést (ún. flatulenciát), valamint ozmitikus hatása hasmenést okozhat nagyobb mennyiségű fogyasztás esetén. Természetes formában meggyben, körtében, szilvában fordul elő.

Xilit (E 967)

Természetben ritkán fordul elő, de az emberi állati szervezet szénhidrát anyagcsere folyamatainak köztes termékeként gyakran találkozunk vele. A szacharóznál valamivel csekélyebb az édesítőképessége, rendkívül stabil anyag. Már az 50-es évek óta ismerik és használják. Sajátossága, hogy minden sejben pótolni tudja a glükózt, mivel a máj és a vese alakítja át glükózzá, ezáltal nem emeli az inzulinszintet.

Mannit (E 421)

Mannakőrisfában, zellerben, algákban, olajbogyókban megtalálható természetes vegyület. Édesítő hatása 40-50-szer nagyobb mint a répacukoré, káros hatása nem ismert.

Maltit (E 965)

A maltóz redukciójával állítják elő, édes íze megközelítit a répacukorét, Káros hatása nem ismert.

Érdemes elolvasniMillióknak lehet életmentő alternatíva az Etióp hamis banán

Mesterséges, kalóriatartalmú édesítőszerek

Aszpartám (E 951)

Az egyik legvitatottabb édesítőszer. Egy véletlen felfedezés eredményeként hozták létre. Gyakorlatilag egy szintetikusan előállított fehér por, melynek édesítőereje a cukor 160-szorosa. Kémiai összetevői az aszparaginsav, a fenilalanin és a metilalkohol. Ezek a nagy molekulák a szervezetben, már tárolás közben is, lebomlanak összetevőikre. Az aszparaginsav és a fenilalanin két ártatlannak tűnő fehérje, amely sok élelmiszerben előfordul. Az aminosavak izoláltan egészen másként hatnak, mint a táplálék részeként. Az aszparaginsav és a fenilalanin is az agyban idegi izgalmat kiváltó ingerületátvivő anyagok. Nagy mennyiségben idegméregnek tekinthetők. A napi megengedett mennyisége 40 mg/testsúlykg. (Egy liter diétás üdítő 600 mg aszpartamot tartalmaz!)

Az aszpartam a tünetek súlyosbodását okozhatja figyelemzavarban, hiperaktivitásban, allergiákban, szívritmuszavarban, cukorbetegségben, depresszióban, epilepsziában, magasvérnyomásban, irritábilis bélszindrómában, gyulladások fennállásakor, migrénben, szklerózis multiplexben, hipofízis daganatban, alvászavarban, fülzúgásban, látási problémák esetén.

Mesterséges, kalóriamentes édesítőszerek

Szacharin (E 954)

Talán a legrégebben ismert mesterséges édesítőszer. Édesítő képessége 550-szer nagyobb a répacukorénál, hő hatására fémes utóízt okoz az ételben. 1879-ben fedezték fel, és hamar népszerű lett. A szacharin veszélyességét és biztonságosságát alátámasztó és cáfoló kutatások ezrei születtek a 20. században, de egyértelmű eredményt egyik sem hozott. A legvalószínűbb, hogy nagy mennyiségben okozhat szervi elváltozásokat, valamint más vegyületekkel együtt léphetnek fel káros hatások, nem kizárólag a szacharintól önmagában.

Ciklamát (E 952)

1937-ben fedezték fel és 1950-ben került forgalomba.Ellenállóbb mint a szacharin, ezért felhasználása több eljárásban is alkalmazható az élelmiszeriparban. Az USA-ban 1966-ban fedezték fel egészségre ártalmas hatását. A kutatások során kiderült, hogy hasznosulásakor, vagy más egyéb vegyületekkel olyan anyagok jönnek létre mint pl. a ciklohexilamin, ami kromoszóma károsodást okoz. Kísérleti állatokban a nagyobb mennyiségű ciklamát hólyagrákot okozott, így a 60-as évek végén betiltották.

Európa egyes országaiban csak korlátozták felhasználását. Későbbi kutatások bizonyították, hogy fogyasztásakor bekerül a méhlepénybe, és az anyatejbe is, így a magzatra is hatással van, valamint a spermiumok számát is csökkenti. Hazánkban a javasolt mennyiséget betartva ártalmatlannak tartják…

Aceszulfám-K (E 950)

Szagtalan kristályos por, vízben jól oldódik, 130-200-szor édesebb a cukornál. Nagy koncentrációban keserű lehet. Szintén hőstabil. Jelenleg biztonságosnak minősül, de már vannak kutatások, melyek összefüggésbe hozzák daganatos betegségek kialakulásával. Üdítőitalok, energiaitalok egyik leggyakoribb édesítőszere, mert nem csak édes ízt kölcsönös, hanem egyfajta ízt harmonizációs képességgel is rendelkezik.

Szukralóz (E 955)

A szukralóz egy olyan szintetikus vegyület, ami a közönséges cukorból azaz a répacukorból készül. Felfedezése igen kalandosan történt. A Tate & Tyte cég a Queen Elizabeth College dolgozói segítségével, mint agrokémiai szert (egy rovarírtószert akartak előállítani…) fejlesztette ki. Arra, hogy a szer édes, véletlenül egy indiai doktorandusz jött rá, aki összekeverte az angol testing és tasting szót. Vagyis a tesztelés helyett megkóstolta. Ez 1976-ban történt, engedélyezésére 1991-ben került sor. Napjainkig csak 2 rövid négynapos vizsgálatot végeztek az embereken, melyek a fogak épségére irányultak. Többi kutatást állatokon végeztek, ahol többnyire a kutatást kezdeményező a gyártó volt… A cukornál 400-800-szor édesebb anyag.

A cukrok és édesítőszerek hatásai

Az egyszerű cukrok (monoszacharidok) a vékonybélből közvetlenül a véráramba szívódnak fel, ahonnan azután a felhasználás helyére szállítódnak. A di-, oligo- és poliszacharidok az emésztőenzimek segítségével egyszerű cukrokra bomlanak, amik ezt követően szívódnak fel a véráramba. Az emberi szervezet a szénhidrátokat glükóz formájában használja fel. Szervezetünknek energiaforrásként glükózra van szüksége, emiatt a vérben lévő glükóz szintjét állandóan az optimális szinten kell tartania. A glükóz szintjének emelkedése minden esetben inzulinválaszt eredményez. Az inzulin feladata a glükóz megfelelő helyre szállítása a szervezetben, a megfelelő hely, pedig a sejteket jelenti. Sejtjeink ugyanis a glükóz felhasználásával jutnak energiához.

Ha szervezetünknek nincs szüksége annyi energiára, mint amennyit bevittünk, akkor csak feleslegesen emeltük meg a vércukor és inzulinszintünket, és terheltük a kiválasztó rendszerünket, valamint a szív- és érrendszert.

A nassolás során pedig sajnos pontosan ez történik, hiszen az felesleges, fel nem használt kalóriát fog jelenteni.

Ilyenkor merül fel mint nassolási alternatíva a fruktóz. A fruktóz ugyan nem emeli hirtelen a vércukorszintet, mert nem a vékonybélen keresztül szívódik fel, hanem a máj segítségével bontódik, viszont nagy mennyiségben (napi több, mint 50 g fogyasztásakor, és ez elég hamar összejön…) növeli a vér triglicerid szintjét, amely fontos kockázati tényezője a szív- és érrendszeri betegségeknek. És hol találkozhatunk a gyümölcsökön kívül fruktózzal? Például az élelmiszeripar által egyre elterjedtebben alkalmazott kukoricaszirupban, valamint egyes „diétás” édességekben, melykhez szintén alkalmaznak hozzáadott fruktózt. Ha ezt hozzáadjuk az átlagos gyümölcsfogyasztáshoz, akkor a napi 50 g gyorsan megvan…

A cukoralkoholok, mint finomított cukort helyettesítő alternatívák sajnos nagy mennyiségben hashajtó hatásúak, így mértékletesen fogyasztandók. A cukoralkoholok az anyagcsere folyamatok során glükózzá alakulnak, így a vércukorszintet enyhén, elhúzódóan emelik meg. Ezáltal a cukorbetegek étrendjében is felhasználhatóak, azzal a kitétellel, hogy a napi szénhidrátbevitelbe beszámítandóak. A szorbit a glükóznak és a fruktóznak, a dulcit a galaktóznak, míg az utóbbi időben egyre népszerűbb xilit pedig a xilóznak megfelelő alkoholszármazék. A nyírfacukor (xilit) alapanyaga a tévhittel ellentétben ma már nem a nyírfa, hanem ipari növények, mint például a kukorica fel nem használt, visszamaradt részei.

A cukoralkoholok ugyan lassabban emelik a vércukorszintet, de mivel a májban bontódnak, így rendszeres és nagymennyiségű fogyasztásuk szerepet játszik a nem alkoholos zsírmáj kialakulásában.

Tévhitek

A light termékek létezése a kalóriamentes, és ezáltal a “diétás” étkezést hivatott szolgálni. Vagyis inkább ennek a látszatát kelti kiválóan. Például a light joghurtok csak 1%-os zsírtartalmúak, de cukortartalmuk 100g/12-16g között mozog, amíg a nem light társaik valahol a 100g/3,2-7g sávban. Kevesebb zsír, több cukor.

A másik tévhit, hogy energiaszegénységük által “fogyókúrásak”. Sajnos minden étkezés, minden édes íz érzékelése, egy bonyolult folyamatot indít el a szervezetünkben. Nem csupán a nyál és gyomorsav termelés indul el, hanem hormonrendszerünk is reagál az ízhatásra.

Tehát az édes ízt inzulin válasz fogja követni, persze más mértékben, de lesz. A vércukor ingadozás pedig stresszválaszhoz vezet, melynek hatásai hosszú távon felborítják a hormonális működést.

Egyéb alternatíva

Természetesen a legjobb, ha cukrokat kizárólag természetes formában, zöldségekkel, gyümölcsökkel viszünk be, és itt is a mértéktartás a fontos. Édesítéskor pedig kerüljük a finomított cukrot, valamint a mesterséges édesítők használatát. Jó alternatíva lehet egy aminosav használata, ami nem más, mint a glicin.

A glicin a kollagén típusú fehérjékben legnagyobb mennyiségben előforduló aminosav. Más fehérjeforrásokban csak kis mennyiségben fordul elő. Nincs mellékíze, hőálló, a cukorral nagyjából megegyező édesítő hatása van. A polialkoholokkal (pl.: xilit/nyírfacukor, maltit, eritrit) szemben nem okoz bélrendszeri problémákat senkinél. Nem veri át a szervezetet, mert az édes íze mögött nem üres kalória van, ahogy a legtöbb édesítő esetében, hiszen a glicin fehérje és akként is kezeli szervezetünk. (Az édes íz cukorforrást jelent a szervezetnek és a glicinből szükség esetén a szervezet valóban képes cukrot előállítani, így nem okoz hypoglikémiát.) A túlzott vércukor emelkedést gátló hatása miatt pedig különösen jó – szénhidrátokat amúgy is nagy mennyiségben tartalmazó – sütik és hasonlók édesítésére, hiszen azok hirtelen vércukor növelő hatását kordában tartja.

További érdekességekért, és életmód tanácsadásért keresd a WINTEAM csapatát!