Nagyszabású hadgyakorlat kezdett a NATO, de vajon milyen szerepet kaptak a magyar katonák?

Míg Ukrajna egyre nehezebben állja a sarat a nála sokkal erősebb Oroszországgal szemben, a NATO és partnerországai nagyszabású hadgyakorlatba kezdtek Norvégiában.

30 ezer fős katonai gyakorlatba kezdett a világ legerősebb katonai szövetsége, a NATO és partnerországai Norvégiában.

A gyakorlat célja, hogy teszteljék, milyen gyorsan tudnak egy esetleges támadás esetén egymás segítségére sietni.

A Cold Response 2022 (Hideg Válasz 2022) másik célja, hogy

a nyugati katonák extrém hideg körülmények között is megállják a helyüket.

Épp ezért hétfőn a haditengerészet járműveivel és a földi egységek átcsoportosításával kezdték a gyakorlatot, hogy lássák, milyen gyorsan tudnak reagálni egy esetleges veszélyhelyzetben.

A hadgyakorlatot már jóval a orosz-ukrán háború kitörése előtt megtervezték,

hiszen a NATO ötös cikkelyének értelmében a tagállamok egy másik tagállamot érő támadás esetén annak segítségére kell siessenek. Erre felkészülni pedig csak jól átgondolt hadgyakorlattal lehet.

“Ez egy védelmi gyakorlat. Ez nem katonai hadművelet, és abszolút nem támadó célú” – idézte a Cold Response vezetésével megbízott Yngve Odlo tábornokot az Aljazeera.

A gyakorlat március 14-étől április elsejéig tart.

Várhatóan az idén már nem lesz ilyen nagyszabású NATO gakorlat.

Még nem érkeztek hiavtalos információk, hogy a magyar hadsereg milyen egységekkel és hány fővel vesz részt a több mint kéthetes hadgyakorlaton.

Az oroszok visszautasították a megfigyelői státuszt

A kétévente megrendezett légi, vízi és földi gyakorlatokat Norvégia egész területén hajtják végre, ide értve a sarkkörön túli részt is – de a norvég-orosz határt messze elkerülik.

Oroszország korábban visszautasította Norvégia ajánlatát, miszerint küldhet megfigyelőket a gyakorlatra.

“Bármilyen katonai fellépés a NATO részéről az orosz határ közelében nem segít megerősíteni a régió biztonságát” – nyilatkozta a norvégiai orosz nagykövetség az AFP-nek.

“Oroszországnak megvan rá a lehetősége, hogy legitim módon kövesse a gyakorlatot – mondta a tábornok. – Nagyon remélem, hogy tiszteletben tartják a már meglévő megállapodásokat.”

Az orosz-ukrán háború miatt most ismét előtérbe került Svédország és Finnország NATO-tagországának kérdése, ami természetesen a két skandináv ország belügye, de ettől függetlneül lehet, hogy Oroszország úgy gondolja ezekben az esetekben is, hogy joga van beleszólni más szoverén országok döntéseibe.

Érdemes elolvasni„Oroszország politikailag elvesztette a háborút”