Most megtudhatod, mitől vagy fáradt!

Az egyik legtermészetesebb dolog, hogy az ember elfárad egy hosszú nap végén vagy egy kemény edzés után. Fáradtság, de mi okozza? Egy bizonyos élettani folyamatnak köszönhető, vagy több dolog együttesen hozza ezt létre? Léteznek itt is egyéni különbségek, mint gyakorlatilag bármely másik élettani folyamatnál? El lehet kerülni vagy ki lehet tolni, hogy később jelentkezzen? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ ebben az igencsak érdekes és nehéz témában.

Fáradtság és fáradtság közötti különbség

A fáradtságot többféleképpen is meghatározhatjuk, vagy kategorizálhatjuk, minősége, időtartama, eredete szerint. Először is létezik akut és krónikus fáradtság. Az akut fáradtság esetében egy rövidebb szakaszról beszélünk és ilyenkor hamar, néhány perc vagy néhány tíz perc alatt kipiheni a szervezet, és újra készen áll a terhelésre. Mi okozhat ilyen fajta fáradtságot? Mondjuk egy sprint, egy gyors helyzetváltoztatással járó mozdulatsor vagy egy ellenállásos sportágnál egy nagy súly legyőzése vagy pl. az ellenfél fej fölé emelése birkózásban. Az ilyen gyors, rövid, anaerob mozgások után jön létre az akut fáradtság. Testvére a krónikus fáradtság, ami több napig vagy akár több hétig is tarthat és ez általában több féle okra vezethető vissza melyek általában pszichés eredetűek.

A fáradás egy komoly jele a szervezetnek és nem szabad félvállról venni, hiszen egy visszajelzés az állapotunkról és arról, hogy itt az ideje valahogy megszüntetni ezt.

A fáradtságnak létezik kóros formája is, de a következőkben a természetes fáradási folyamatokról lesz szó.

A fáradtság eredete

A természetes fáradást eredete szerint két csoportba sorolhatjuk.

Pszichés fáradtság

Pszichés fáradtság akkor jön létre, ha az idegrendszer valami magasabb szintű tevékenységet végez a megszokottnál. Ezek nagyon sokszor lelki eredetű problémák, mint pl. magánéleti, munkahelyi, egzisztenciális aggodalmak, feszengések. A pszichés kifáradás is közrejátszhat a szervi fáradtságnál, hiszen ezek a dolgok erősen nehezítik a mindennapi életet, és ez által egy sportoló munkavégzését is nehezíthetik, még súlyosabb fáradtságot előidézve ezzel. 

Szervi fáradtság

A szervi fáradtságnak több különböző formája létezik, melyekkel a mindennapok során gyakran találkozhatunk, főleg, ha rendszeresen mozgunk.  

1. Az első és legáltalánosabb az idegi fáradtság. Ez jelentkezhet állóképességi és anaerob mozgásformák után egyaránt. Az acetilkolin nevezetű ingerület átvivő anyag nem képes megfelelő ütemben újra termelődni, ez váltja ki a fáradtságot. Ez az anyag pár perc, de akár néhány másodperc alatt is újratermelődik és folytatódhat a mozgás. Ebből is látszik, mennyire fontos a jól megválasztott pihenőidő az edzések során. 
2. A második az izomfáradás, aminek a beceneve a helyi fáradás, melynek kiváltója az emberi szervezet legfőbb energiaszolgáltatója az ATP. Legtöbbször hosszú állóképességi munka után jelentkezik és rövid pihenés után, (hiszen az ATP gyorsan termelődik) újra képesek vagyunk leadni a teljesítményt. A másik kiváltó ok a sokak számára jól ismert tejsav lehet. Ez egy kissé másfajta izomfáradás érzést okoz a savas közeg miatt és tovább is tart kipihenni, ami pár órát vagy egy-két napot jelent és nagyobb, maximálishoz közeli terheléskor jelentkezik. Aki ehhez jobban hozzá van szokva, gondolok itt persze a sportolókra, azok jobban kezelik és könnyebben túl is vannak az izomfáradáson. 
3. Az anyagcsere szintű fáradtság pedig nem más, mint, leegyszerűsítve egy általános, gyenge, erőtlen szervezet fáradását jelenti és több szervrendszer elégtelen működése eredményezi. Ilyenek pl.: a romló keringés és légzés, ami elégtelen oxigénellátottsághoz vezetnek. A máj és az izomzat glikogénraktárainak kiürülése egy átlag nem sportoló embernek kimerítő lehet. Ezek mind jelentősen késleltethetőek a megfelelő folyadékpótlással.

Regeneráció

A regenerálódási képesség nagyon eltérő lehet egyének között. Nagyban befolyásolja a genetika, amin lássuk be, nemigen változtathatunk.

Ez is fejleszthető, mint minden más de sokat nyom a latban az, hogy mennyire vagyunk genetikailag jók a regenerálódásban ahhoz, hogy újult erővel induljon egy átlagos nap vagy a sport tekintetében, ugyanúgy el tudjuk végezni az adott edzést. 

A legfőbb regenerációs folyamat a pihenés, ami lehet aktív vagy passzív. Aktív lehet egy könnyű séta vagy egy laza úszás. Passzív pihenésnek az alvást hívjuk, de az sem mindegy hogyan történik. Mennyiségben és minőségben megfelelőnek kell lennie. Fontos az időtartam az egy átlagot vonva az emberi szervezet számára 8 óra. Az időpont sem mindegy, hiszen az összevissza alvás csak ront a helyzeten, ahogy az is, hogy hol történik a pihenés. Nem mindegy, hogy otthon a megszokott környezetben vagy egy teljesen idegen helyen. Az alvásnak megfelelő ritmusban kell történnie azaz ha pl. beiktatunk délutáni alvásokat azzal semmi baj nincs, sőt jót tehet a regenerálódásunknak de csak akkor, ha rendszeres. 

A fent említett kiváltó okok szinte mindig együtt jelentkeznek és kéz a kézben járnak. Önmagában nem igazán létezik csak izomfáradás, hiszen minden az idegrendszerhez csatolható vissza. Lelki eredetű problémáink is legtöbbször fizikai tüneteket is okoznak és ez fordítva is igaz.

• Ez is érdekelhet: Mi is az izomláz?

További érdekességekért, és életmód tanácsadásért keresd a WINTEAM csapatát!