Kazahsztán meglepte az oroszokat, Tokajev szabadulna Moszkvától

Az oroszok Ukrajna elleni támadása sok országnak felnyitotta a szemét. Kazahsztán jelentősen növeli védelmi kiadásait, és szorosabb kapcsolatokra törekszik Kínával és a NATO-országokkal, miközben attól tart, hogy Moszkva geopolitikai ambíciói Ukrajnán túlra is kiterjednek – jelentette a The Wall Street Journal egy kazah tisztviselőre hivatkozva.

A közép-ázsiai ország, amely Magyarországgal is szoros kapcsolatokat ápol, 918 millió dollár többletforrást szán védelmi költségvetésére, ami közel másfélszeres növekedés a tavalyi 1,7 milliárd dolláros költségvetéshez képest. A többletforrások egy részét a katonai tartalékok megerősítésére fordítják.

Nem volt még olyan régen, amikor Oroszország 2022 elején békefenntartó erőket telepített Kazahsztánba egy sor halálos kimenetelű kormányellenes tüntetés közepette országszerte. Ugyanakkor minden megváltozott, amikor Moszkva Ukrajna ellen háborút indított. Úgy tűnik, hogy megbonyolította a kapcsolatokat Oroszország és déli szomszédja, és egyben szoros szövetségese között.

Kazahsztán semleges álláspontot képvisel a jelenlegi háborúban, és nem ad teljes támogatást nyújtani sem Oroszországnak, sem Ukrajnának.

Kazahsztán nem ismeri el a bábállamokat

A júniusi szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon Vlagyimir Putyin orosz kollégája mellett felszólalva Kassim-Jomart Tokajev kazah elnök kijelentette, hogy országa nem ismeri el az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok szuverenitását. A megjegyzéseket széles körben Putyin megalázásának tekintették, aki a Moszkva-barát szakadár köztársaságok “felszabadítását” nevezte meg a csapatok Ukrajnába küldésének indokaként.

Nem maradt orosz megtorlás nélkül Tokajev megjegyzései. A fórumot követően Oroszország állítólagos környezetvédelmi jogsértésekre hivatkozva leállította az oroszországi Novorosszijszk kikötőjén keresztül Európába irányuló kazah olajexportot. Az intézkedést ugyanakkor gyorsan vissza is vonták, miután a kazah hatóságok azzal fenyegetőztek, hogy vámellenőrző pontjaikon keresztül megakadályozzák a szankciókat megkerülő párhuzamos olajimportot Oroszországba.

Az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok gyengülése miatt Kazahsztán az elmúlt hónapokban közelebb került Kínához, az Egyesült Államokhoz és a NATO-tag Törökországhoz – írja a WSJ, sőt egy másik közép-ázsiai ország magas rangú tisztviselője a The Wall Street Journalnak elmondta, a régióban egyre nagyobb a nyugtalanság Moszkva Ukrajnán túli céljai miatt.

“Ha valóban érvényesül a nemzet önrendelkezési joga az egész világon, akkor a jelenleg az ENSZ-hez tartozó 193 állam helyett több mint 500-600 állam lesz a Földön. Természetesen káoszhoz vezet – mondta Tokajev.

Egy ügyes manőverrel egy moszkvai kitüntetést is visszautasított a kazah elnök, miszerint, köszöni szépen a figyelmességet, de a mandátuma lejártáig nem szeretne átvenni egyetlen kitüntetést sem.

Moszkva helyett Nur-Sultan

Tokajev kazah elnök kihangsúlyozta egy alkalommal, hogy országának azon kell dolgoznia, hogy befogadja azt a több száz nemzetközi vállalkozást, amelyek az Oroszország elleni szankciók miatt távoztak Moszkvából, írja az IntelliNews. Számos cég átköltöztette oroszországi és FÁK regionális irodáit és központjait Kazahsztán fővárosába, Nur-Szultánba és a kereskedelmi fővárosba, Almatiba.