Miért nem ültetünk több fát a városokban?
A tudósok arra ösztönzik a városokat, hogy a hűtésük érdekében növeljék a fásítást, de a fák ültetése nem mindig praktikus.
Hűsítik az utcákat, csökkentik a légszennyezést és javítják a városlakók mentális egészségét, de az európai városok még mindig küzdenek azért, hogy több fát ültessenek, közölte a Politico.
A klímaváltozás hatására a városok hőmérséklete mindenhol emelkedik. A helyi vezetőkre egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy megtalálják a városi tájak hűvösen tartásának módját. Vezető klímatudósok szerint a fák a megoldás részét képezik.
A városi erdők létrehozása és a városi utcák fásítása segítene “közvetlenül az éghajlatváltozás mérséklésében a szén-dioxid tárolása révén. Közvetve pedig azáltal, hogy hűsítő hatást vált ki, ami csökkenti az energiaigényt és a vízkezeléshez szükséges energiafelhasználást” – írta legutóbbi jelentésében az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület.
A több mint 18 000 kutatásra támaszkodó dokumentum szerint a városokban a fák számának növelése a városi hőszigetek ellen, a légszennyezés csökkentésére és a mentális egészség javítására is alkalmas.
Bár a több fa ültetésének előnyei egyértelműek, a városi hatóságok és szakértők szerint a feladat nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Ilyenkor hivatkoznak a magas költségekre és az olyan infrastruktúrával kapcsolatos rejtett kihívásokra, mint a parkolók és a földalatti tömegközlekedés.
Nem prioritás egy ilyen gazdasági helyzetben
Lisszabonban minden egyes új fa körülbelül 2000 eurós beruházást jelent Ana Luísa Soares, a portugál főváros Ajuda Botanikus Kertjének tájépítésze szerint, aki több tanulmányt is írt a városi zöldítés gazdaságosságáról.
“Ennek egy része a fa tényleges költsége, a többi pedig a fenntartási költségek, amelyeket a következő öt évben kell majd költeni, amikor egy új fa különleges figyelmet igényel a túléléshez” – mondta. “Ezért lehet egy sugárút mentén fák ültetése jelentős kiadás egy város számára. És ez a nehéz gazdasági időkben további gondot jelent a városvezetés számára.”
A városok zöldítése terén elért haladás valójában visszafelé halad. Az adatok szerint az elmúlt évtizedekben az EU városaiban egyre kevesebb fa található. Soares szerint ez részben a városfejlesztés és az utak bővülése miatt van így, de azért is, mert a 19. században és a 20. század elején – amikor az utcák zöldítése volt a divat – a városszépítési kampányok során ültetett fák ezrei lassan elérik életük végét.
A csökkenés megállítása érdekében azt javasolják, hogy az uniós országok 2050-re a települések legalább 10 százalékát városi növényzettel borítsák be. A jogszabálytervezet része a természet helyreállításának fokozására irányuló törekvésnek. Emellett arra is kötelezné az országokat, hogy biztosítsák, hogy a városi zöldfelületek nettó csökkenése ne következzen be.
Soares szerint azonban, miközben a városok az éghajlatváltozás kihívásainak kezelése érdekében a fásítás pótlására és bővítésére törekszenek, a kezdeti beruházás költségei visszatarthatják őket.
Az előnyök messze felülmúlják a költségeket – érvelt: “Alapszinten a fák javítják a levegő minőségét és csökkentik a hőmérsékletet az utcákon, és tanulmányok szerint a városlakók is jobban érzik magukat tőlük.”
Hozzátette, hogy a fáknak a hűsítő hatáson túl más előnyei is vannak. “A turisták özönlenek a fákkal szegélyezett utcákba, és az ingatlanok értéke magasabb a zöldebb utcákban” – mondta. “Ezek bölcs befektetések.”
A probléma “gyökerei”
Nem a félelmetes költségek jelentik az egyetlen akadályát a fásítás növelésének a városokban, ahol a helyi vezetők keze az infrastruktúra miatt van megkötve.
“A legfőbb igény, amit minden polgártól hallunk, hogy több zöldterületet és különösen fákat akarnak” – mondta José Luis Infanzón Priore építész, Madrid városának közterületekért és infrastruktúráért felelős vezetője. “Sajnos ez technikai problémák miatt nem mindig lehetséges.” Ez különösen igaz a nagyobb terekre és plázákra, mondta, és a fák nélküli madridi Plaza Mayort említette. Elmagyarázta, hogy nagyszámú fa ültetése szinte lehetetlen lenne, mivel a tér alatt hatalmas parkoló található, ami nem egyedüli Európában.
“Az újabb közlekedési csomópontok, mint például a Plaza de España, sokkal mélyebben épültek a föld alatt, és a fák számára rengeteg altalaj maradt” – mondta. “A város más részein azonban a felszíni viszonyok figyelembevétele nélkül épültek.”
Brüsszelben vállalta, hogy 2030-ig évente mintegy 300 fát ültet, de a város utcáinak szűkössége kihívást jelent. “Az egyik dolog, amit megvizsgálunk, hogy a fák megnehezítik-e a mentőautók áthaladását, vagy a mozgáskorlátozottak közlekedését” – mondta Zoubida Jellab, a város zöldterületekért felelős alpolgármestere. “Ezt a két dolgot gyakran elég nehéz garantálni.”‘
A fáknak helyet csinálni helyi feszültségeket is okozhat, mutatott rá. “Néha az egyetlen hely, ahová új fákat lehet ültetni, a közterület jelenleg autók által elfoglalt részei” – mondta. “Politikailag nem mindig könnyű egy parkolóhelyet egy fa javára leselejtezni”.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a városokban máshol nem lehet jelentős előrelépés, állítja Jellab. “Egy városnak kiegyensúlyozottnak kell lennie”. “Ne zavarjon meg minket az a néhány történelmi tér, ahol nem lehet fákat ültetni. Helyette koncentráljunk a városi terek több mint 90 százalékára, amelyeket zöldíteni lehet és kell”.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/22/veszelyben-a-mehek-a-tudosok-kulonleges-vakcinat-fejlesztettek-a-megmentesuk-erdekeben/” ][/hm_embed]
