A Föld sokkal nagyobb veszélyben van, mint gondoltuk

A nemzetközi tudósok koalíciójának új jelentése egyértelműen jelzi a környezeti válság súlyosságát: az éghajlatváltozás nyomon követésére használt 35 “létfontosságú jelből” 16-ot vörös kóddal értékeltek, azaz rekordszintű szélsőségeket mutatnak.

A jelentés figyelmeztet, hogy az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák száma egyre nő, és az ezzel kapcsolatos emberi szenvedés – amely már most is nehezen számszerűsíthető – szintén gyorsan fog növekedni. Most éles választás előtt állunk: vagy gyorsan és érdemben változtatunk az életmódunkon és a bolygónkkal való bánásmódunkon, vagy szembe kell néznünk a globális társadalmi összeomlás nagyon is valós lehetőségével, írja a Science Alert.

“Amint azt az éghajlati katasztrófák éves hullámzásából láthatjuk, most egy jelentős éghajlati válság kellős közepén vagyunk. És ennél is rosszabb következik, ha továbbra is úgy csináljuk a dolgokat, ahogy eddig” – mondja Christopher Wolf ökológus az Oregoni Állami Egyetemről. “Arra kérjük tudóstársainkat, hogy csatlakozzanak hozzánk, és álljanak ki a kutatásalapú megközelítések mellett az éghajlati és környezetvédelmi döntéshozatalban.”

A közelmúlt történései nem a véletlen műve

A csoport által említett problémák között szerepel a szélsőséges hőséges események gyakoribbá válása, a fák globálisan növekvő mértékű csökkenése (ebben nagy szerepet játszanak az erdőtüzek), valamint a szúnyogok által terjesztett dengue-vírus több esete.

A kutatók által nyomon követett egyéb létfontosságú jelek közé tartoznak a felszíni hőmérsékleti anomáliák, az antarktiszi jégtömeg változása, az óceánok savassága és az Egyesült Államokban bekövetkezett nagy árvizek, amelyek eltakarítása legalább egymilliárd dollárba kerül.

A jelentés számos, az éghajlatváltozással kapcsolatos eseményt is megemlít, amelyek csak ebben az évben történtek. Például az elmúlt 500 év legsúlyosabb aszályát Európában; rekordmennyiségű esőzést Ausztrália keleti partvidékén; halálos hőhullámot Indiában és Pakisztánban; kiterjedt porviharokat a Közel-Keleten; és egy súlyos áradást, amely utakat tett tönkre az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban, hogy csak néhányat említsünk.

“Az éghajlatváltozás nem különálló kérdés” – mondja Saleemul Huq, a bangladesi Független Egyetem fenntarthatósági kutatója. “Ez az ökológiai túlterhelés rendszerszintű problémájának a része, ahol az emberi igények meghaladják a bioszféra regenerációs kapacitását.”

“Ahhoz, hogy elkerüljük a további mérhetetlen emberi szenvedést, meg kell védenünk a természetet. Meg kell szüntetnünk a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának nagy részét, és támogatnunk kell a társadalmilag igazságos éghajlati alkalmazkodást. Különös tekintettel a leginkább veszélyeztetett, alacsony jövedelmű területekre.”

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/29/eldolni-latszik-a-vita-hogy-vajon-a-neandervolgyi-ember-husevo-vagy-vega-volt-e/” ][/hm_embed]