II. Rákóczi Ferenc borsi várkastélya megújulva várja a látogatókat – képek, videó

Ha valaki a felvidéki magyar történelmi emlékek után kutat, semmiképpen sem hagyhatja ki II. Rákóczi Ferenc szülőhelyét, a borsi kastélyt. Most ráadásul a teljes felújításnak köszönhetően régi fényében pompázik az egyik legszebb szlovákiai kastély. 

Borsi

Borsi 1200 lelkes, felerészben magyarok lakta település a magyar határtól alig pár kilométerre található. A Felső-Bodrogköz központja, Királyhelmec városa felé vezető úton, a Bodrog folyó jobb partján, a Zemplén-hegység déli lejtőinél fekszik Sátoraljaújhelytől alig öt kilométerre. A trianoni békediktátum után Csehszlovákiához került, az első bécsi döntéssel 1938-ban visszatért Magyarországhoz, a második világháború után újra Csehszlovákiához csatolták. 1993 óta Szlovákia része. 

Első említése 1067-ből származik; a századi apátság alapító levelében olvasható „Terra Borsu” alakban.

1219-ben a falut már a pataki vár tartozékaként említik. Református temploma román stílusban épült a 13. században, később többször átépítették. Római katolikus temploma 1936-ban, görögkatolikus temploma 1998-ban épült. 

A Rákóczi-kastély 

Borsi fő nevezetessége, hogy itt,

a faluban álló várkastélyban született II. Rákóczi Ferenc. 

Fotó: Borsi Rákóczi-várkastély

Az épületet 1559 táján kezdte építtetni Henyey Miklós ónodi, később füzéri várnagy. Henyey lányát, Margitot Zeleméri Kamarás Miklós tokaji várkapitány vette feleségül. A Henyey-féle épület mellé Zeleméri is reneszánsz kúriát építtetett, mely – egy kandallópárkány töredéken szereplő felirat alapján – 1579-ben már készen állhatott. A két kúria valamikor a 16. században épülhetett egybe. 

Borsi a Rákóczi család tulajdonába Lorántffy Mihály lánya, Zsuzsanna és I. Rákóczi György 1616. április 18-án kötött házassága révén került.

A frigy megkötésétől, Lorántffy Zsuzsanna tulajdonlásának idejére tehető a kastély igazi fénykora. Az uradalom gondoskodó kiépítése mellett, a kastély kinézetében is jelentős gyarapodáson ment keresztül.  

A lakórészeket már az akkori kor igényeinek megfelelő komforttal látták el. Erre utal az, hogy 1631-ben már elkészültek a hálótermek közelében az árnyékszékek, a női szárnyban pedig faszerkezettel leválasztott, feltehetően fürdőhelyiséget alakítottak ki. Az 1638-ra megépített szárnyban az illemhelyeket már falba süllyesztették, bútorszerű faszerkezettel készítették. Az új termek mennyezetét festették, „aranyos gombokkal” díszítették. Az ajtók festettek, vagy berakásosak, a vasalatok ónozottak lehettek. A termekben zöld, később fehér, sárga és kék „lengyel” kályhák, a kevésbé jelentősebb termekben tapasztott lábas kemencék álltak. A kastélyt kiterjedt uradalom vette körül. A déli szárny előtt, az épület és a Bodrog folyó közötti területen reneszánsz elvek mentén telepített kétosztatú kert létezett: egyik oldalon gyümölcsösként hasznosítva és a másik részén lugaskertként kialakítva. Lorántffy Zsuzsanna maga is gondozta és irányította az uradalom kertjének művelését. 

A kastélyt 1688-ig, Munkács elfoglalásáig három Rákóczi nemzedék is használta.

Bátori Zsófia, I. Rákóczi Ferenc és felesége Zrínyi Ilona több fontosabb levelét is innen keltezte. A források alapján feltételezhető, hogy Borsi a Rákóczi-birtokok más központjaihoz képest is kényelmes és otthonos várkastély volt. 

A később vezérlő fejedelem 1676. március 27-én, a kastély fénykorának idején született.

Fotó: Borsi Rákóczi-várkastély

Fotó: Borsi Rákóczi-várkastély

Míg korábban úgy hitték, erre Sárospatakról Munkácsra történő utazás, vagy menekülés közben került sor, az újabb kutatások kimutatták: édesanyja tudatosan itt, a Rákócziak által kedvelt, megerősített Borsi kastélyban adott életet fiának.

II. Rákóczi Ferenc születése után nem sokkal gyászos napok virradtak Borsira. A család harmadik gyermekeként, egyetlen életben maradt fiúként már néhány hónapos korában, 1676 júliusában, édesapja halála miatt árvaságra jutott. Örökségéhez tartozott szülőhelye, a borsi kastély is, melynek kényelmét és biztonságát összesen két évig élvezhette.

A borsi kastély Munkács várával együtt I. Lipót birtokába került, később a kurucok a faluval együtt feldúlták, felégették. 

Közben a gyermek Rákóczi Bécsben nevelkedett egészen 1694-ben bekövetkezett hazatéréséig. A borsi kastély néhány éven keresztül pusztán állt addig, amíg az ifjú Rákóczi minden jogát visszanyerte örökségére. A várkastély II. Rákóczi Ferenc életében a javítási munkálatok ellenére sem tölthette be korábbi rendeltetését, legfeljebb az uradalmi gazdálkodás céljait szolgálta, ezért nem fordult meg itt a fejedelem oly gyakran, mint apja és nagyanyja. A szabadságharc időszakából egyetlen adat utal arra, hogy Rákóczi átutazóban megállt Borsiban: Beniczky Gáspár fejedelmi titkár naplójában feljegyezte, hogy „a fejedelem 1707. december 3-án, a Bodrogközből érkezve, szülőhelyén fogyasztotta el ebédjét”. 

Érdemes elolvasniA Budavári Palotában egy gyöngyszem lesz az újjászülető Szent István-terem – képgaléria

A szabadságharc végét jelentő szatmári béke megkötése után Rákóczi Ferenc és vele emigrációba vonult társai száműzöttek lettek, uradalmait a kincstár elkobozta. A szerencsi uradalom felét, magába foglalva Borsit is, Rákóczi testvérének, Aspremont grófnénak sikerült a maga számára biztosítania, az uradalom másik felének ugyanakkor több tulajdonosa volt. 

A fejedelem szülőháza már a 19. század elején is meglehetősen elhanyagolt állapotban lehetett; a Pesti Napló 1862-ben például így írt róla: „a borsi kastély, melyben Rákóczi született, a kegyelet hiányának nyomait viseli magán; nagy részben gazdasági czélokra lévén fordítva, még azon szobát sem jelöli egy egyszerű kőlap sem, hol született”. 

Fotó: Borsi Rákóczi-várkastély

1882-ben emléktáblát avattak a kastély falán, ez ma is látható az épület udvari frontján. Az emléktábla fekete márványból, díszes oszlopos kőkerettel és a következő felirattal készült: „Itt született II. Rákóczy Ferencz 1676. év márczius 27-én. Egyes hű hazafiak és törvényhatóságok áldozatkészségéből emelték a sátoraljaujhelyi touristák 1881. évben”. 

A kastély helyzete azonban ezután sem változott, sőt tovább romlott.

Az 1890-es évek közepétől az első világháború végéig a kastély a herceg Windischgrätz család tulajdonában volt.

Az Osztrák-Magyar Monarchia leírását tartalmazó sorozatban a Magyarország VI. kötete, Felső-Magyarország II. része néhány sorban emlékezett meg Rákóczi szülőházáról. A borsi kastély továbbra is létezett, de „külső díszétől megfosztva gazdatiszti lakásúl s gazdasági raktárúl” szolgált. 

A helyzet érdemben egészen Trianonig nem változott, és – elkerülve Magyarországtól – azután sem. Az épületet egy időben lebontás fenyegette, pozitív változás csak az 1940-es években következett, amikor a magyar műemlékvédelmi hatóság Lux Kálmán vezetésével végzett itt restaurálást és bővítést – a ma szállodának helyet adó épületszárny ekkor keletkezett. 

Fotó: Borsi Rákóczi-várkastély

A második világháború után szolgált laktanyaként, a helyi termelőszövetkezet termény-, majd vegyes áruraktáraként, de iskola és óvoda is helyet kapott benne. Volt itt múzeumi raktár. 1961-ben a CSEMADOK kezdeményezésére helyezték el az épület előtt a ma is látható Rákóczi-szobrot. Felújítások, állagmegóvási munkák kezdődtek a kastélyon az 1980-as években, ezek azonban 1989-ben leálltak.

1990-től Borsi község tulajdonába került Rákóczi szülőháza. Kisebb javítások ettől fogva is történtek a kastélyon, ám az egész épület állapota kifejezetten rossznak számított. 

A szlovák és magyar műemlékvédelmi szervezetek a 2000-es években újra nekirugaszkodtak a felújításnak, ám a 2000-es évek közepére forráshiány miatt ismét leálltak a munkálatok. 

Fotó: Borsi Rákóczi-várkastély

A várkastély felújításának Áder János magyar és Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök 2013-ban történt találkozója adott újabb lendületet, melynek során a felek megerősítették, hogy a két ország együttműködik az épület renoválásában. 

A borsi várkastély teljes felújítása

Magyarország kormánya 2017-ben 805 millió Ft (2 500 000 EUR) támogatást nyújtott a felújítás első ütemének megvalósítására, ami a kastély teljes körű szerkezeti helyreállítását, valamint a kő- és falkép-restaurátori munkálatok elvégzését biztosította.

2018 februárjában Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára a helyszínen jelentette be, hogy a magyar kormány a munkálatok második ütemének megvalósítására 1250 millió Ft (3 470 000 EUR) támogatásról döntött. A helyreállítást a Teleki László Alapítvány és a Borsi Önkormányzat által alapított II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet koordinálta. 

A II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet az építészeti kiviteli munkálatok elvégzésére a sárospataki ÉPSZER Zrt-vel kötött szerződést, a restaurátori munkákat a pozsonyi Villard cég végezte.

A Rákóczi-kastély felújítási munkálatai 2018. szeptember 26-án indultak meg.

A felújítási munkálatok harmadik, befejező ütemében a kastély szűk környezetének tájépítészeti munkálatai, a beruházás fenntarthatóságát biztosító turizmus attrakciók létrehozása és a II. Rákóczi Ferencet és korát bemutató állandó kiállítás felépítése valósult meg. 

A teljes felújításra Magyarország kormánya majdnem 3 milliárd forintot biztosított.

2021 júniusára a magyar reneszánsz építészet hányatott sorsú gyöngyszeme gyönyörű állapotban, a látogatókat turisztikai attrakciókkal – a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem által tervezett kiállítással, és a MOME által kreatív koncepciókkal támogatott virtuálisvalóság-játékkal, szabadulószobával, panorámavetítéssel – is vonzó helyszínként várja II. Rákóczi Ferenc tisztelőit, a magyarországi és Kárpát-medencei turistákat. 

További fejlesztések

És ez még nem minden:

a területen további fejlesztések várhatók.

Egy Interreg-pályázat keretében a kastély tágabb környezetének rehabilitációja történik meg, a védett erdőn keresztülhaladó tanösvénnyel, tematikus játszótérrel és egy fűszerkerttel. A beruházást megvalósító II. Rákóczi Ferenc Nonprofit Szervezet további fejlesztéseket is végrehajt. A Bodrog-parton kikötő épül, Borsi és Sárospatak között rendszeres kishajójárat fog közlekedni, a Kassa megyei önkormányzat 100 000 eurós támogatásával hamarosan vízi és kerékpáros táborozóközpont létesül.

Ünnepélyes átadó

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a felújított várkastély átadásán Zuzana Caputová szlovák államfővel közösen vett részt és mondott beszédet június 19-én. Az ünnepélyes – kulturális műsorral színesített – átadón több százan vettek részt, köztük felvidéki magyar és szlovák politikusok, egyházak, illetve társadalmi szervezetek képviselői is.

További információk a hivatalos honalpon olvashatóak.

Forrás: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, KEH, MTI