Sokkal régebb óta kísért az egyik leghalálosabb betegség, mint gondoltuk volna
A himlő félreismerhetetlen nyomot hagyott az emberiség történelmében, csak a 20. században legalább 300 millió ember halálát okozta a betegség. Hírneve ellenére a vírus eredete még mindig rejtélyes.
A Science Alert szerint egy olaszországi tudóscsoport újabb 2000 évvel tolta hátrébb a himlő megjelenésére vonatkozó legjobb becsléseinket, és igazolta azokat a történelmi forrásokat, amelyek szerint a betegség már az ókorban, a fáraók uralkodása idején is sújtotta a civilizációkat.
A genetikai szekvenálási technológiák fejlődése lehetővé tette a kutatók számára, hogy az elmúlt években egyre részletesebb elemzéseket végezzenek az ősi vírusos DNS-töredékekről. Így közelebb kerültek ahhoz, hogy megtudják, hol és mikor alakult ki a himlő.
Egy 2016-os litvániai szerencsés leletnek köszönhetően a tudósok egy kisfiú maradványaiból kiemelt vírusos DNS segítségével egészen az 1500-as évekig visszavezették a himlő nyomát. 2020-ban a viking kori csontvázakból származó vírusos DNS pedig valamikor időszámításunk szerinti 1050. előttre tolta vissza a himlő legutóbbi megjelenésének genetikai bizonyítékát.
A történelmi feljegyzések azonban azt sugallják, hogy a himlőhöz hasonló betegség már ennél korábban is sújtotta az ősi társadalmakat. A betegség tüneteire hasonlító leírásokat találtak a 4. századi kínai szövegekben, és a himlőhelyes hegekkel rendelkező egyiptomi múmiák is arra utalnak, hogy a himlő már 3000-4000 évvel ezelőtt is elterjedt volt.
De végleges bizonyítékot nehéz volt találni
A tudósok még mindig sokat tudnak következtetni egy vírus múltjára és evolúciós történetére, ha elegendő összehasonlítható mintával rendelkeznek. Látják, hogyan változott egy vírus az idők során, és ki tudják számítani, hogy egy vírus milyen gyorsan vagy lassan veszi fel a genetikai mutációkat. Ebből kiindulva a tudósok visszatekerhetik a “molekuláris órát”, hogy megbecsüljék, mikor létezett valószínűleg a vírus egy ősi változata.
A himlő esetében a betegséget a variola vírus vagy VARV okozza. Ebben az új tanulmányban Diego Forni, az olaszországi Kutatási, Kórházi és Egészségügyi Tudományos Intézet (IRCCS) bioinformatikusa vezetésével egy csapat 54 VARV-minta genetikai szekvenciáját vizsgálta meg újra, amelyeket korábban publikált munkákból vagy egy kutatási adatbázisból nyertek ki.
Ez négy ősi VARV-genomot tartalmazott a viking korból és két történelmi VARV-genomot a 17. és 18. századból, valamint 48 modern VARV-szekvenciát a himlő 1980-as felszámolása előtti időkből.
A kutatók a vírusszekvenciák felhasználásával rekonstruálták a himlő vírus evolúciós történetét. Rájöttek, hogyan ágazott el egyetlen közös ősből különböző törzsekké, amelyek vagy elterjedtek a világon, vagy eltűntek az idők folyamán.
Modelljeikben figyelembe vették, hogy a vírusfejlődés üteme hosszabb időintervallumokat vizsgálva lelassul, rövidebb időszakokban pedig felgyorsul. Megállapították, hogy az összes VARV-genom legfrissebb közös őse körülbelül 3800 évvel ezelőttre vagy még korábbra nyúlik vissza.
A VARV szekvenciáit összehasonlítva két rokon orthopoxvirus – a taterapox (amely a futóegereket fertőzi) és a tevehimlő – szekvenciáival, az elemzés azt is kimutatta, hogy a himlővírus őse körülbelül 7700 évvel ezelőtt vált el rokonaitól.
A kutatók szerint ez még mindig elég széles ablakot hagy nyitva arra vonatkozóan, hogy mikor terjedhetett át a himlő az emberre, nagyjából 8000 és 4000 évvel ezelőtt. De még így is újabb bizonyítékokkal gyarapítja azt a tényt, hogy a himlő évezredekkel régebben volt velünk, mint azt a vírus DNS-minták korábbi elemzései sugallták.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/09/az-osember-szerszamainak-hittek-a-koveket-kiderult-hogy-egesz-mas-az-eredetuk/” ][/hm_embed]
