Milyen nyelvek voltak hatással a magyarra?

A magyar nyelv eredetét és rokon nyelveit nem könnyű meghatározni. A történelem során a magyarok valószínűleg találkoztak ősi török, ősi iráni és más nyelvekkel. És honnan tudjuk mindezt? Számos idegen szó olvadt bele a magyar nyelvbe, amiket ma is használunk.

Török szavak

A magyar nyelvben már az oszmán uralom előtti időkből is bőven akadtak török kifejezések. – írja a hungaryforyou.wordpress.com. Tulajdonképpen két fő korszak volt, amikor a magyarságra török nyelvek hatottak. Egyrészt a magyarok mai Magyarországra érkezése előtt, másrészt a 16. században az oszmán uralom alatt. Az oszmán-török jövevényszavak hadi, kormányzati és kereskedelmi szakszavak voltak. Török eredetű magyar szavak többek között a nyak, nyár, homok, harang, csizma, findzsa, kávé, kefe, korbács, papucs.  Ráadásul az oszmánoknak köszönhetően megjelent az ábécénkben a „dzs” betű. – írja a fromhungarywithlove.wordpress.com.

Német eredetű szavak a magyarban

Az ómagyar korban történt a magyar történelem egyik legfontosabb eseménye: a Kárpát-medence meghódítása. A honfoglalás után a magyarok elég korán találkoztak a németekkel, akik nagy hatással voltak a magyarságra. Azóta bukkannak fel a nyelvünkben német szavak, amióta a magyarok keresztény hitre tértek, és megszerveződött a magyar királyság. Magyarország középkori városainak lakossága túlnyomó részben német nyelvű volt, így rengeteg német kifejezés jelent meg a magyarban. A korai német idegen szavak egy része a katonai és udvari életre utal, mint például a páncél, az ostrom vagy a tánc. Ezek az akkoriban elsajátított udvari kifejezések aztán megmaradtak a magyar nyelvben. Néhány további példa a német kölcsönzésekre: polgár (vö. Bürger), borbély (Barbier), pék (Bäcker), bognár (Wagner), lant (Laute), prém (Bräme), bükköny (Wicke), csap (Zapfen).

Szláv nyelvek

A szláv hatás akkor kezdődött, amikor a magyarok mai lakóhelyük felé vándoroltak a délorosz területeken, majd a Kárpát-medencébe érve a magyarok szláv néptöredékek között helyezkedtek el. A mezőgazdasághoz és az állatokhoz kötődő kifejezéseket elsősorban a szláv nyelvekből kölcsönözték – írja a mek.oszk.hu. Ezek a következők: gabona, rozs, szalma, borona, kasza, bab, őszibarack, sárgarépa, juh, anyajuh, kakas, galamb, iga, holtág, széna és pásztor. A legtöbb szót a szerbhorvátból vettünk át: paprika, gatya, kukac; aztán a szlovénból: lencse, naspolya, szerencse; a szlovákból: boróka, bukta, poloska; az ukránból: harisnya, kalamajka. Sőt, a magyarban szláv eredetűek azok a főnevek, amelyek olyan mesterségekhez kötődnek, mint a kádár, kovács, takács, molnár. A valláshoz kapcsolódóan sok szláv jövevényszó is létezik, mint például kereszt, keresztény, szerzetes, apáca, szent, csoda.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/27/a-sokszinu-magyar-neptanc-ismerje-meg-a-csardast-karikazot-verbunkot/” ][/hm_embed]

Source: hungaryforyou.wordpress.com, mek.oszk.hu, fromhungarywithlove.wordpress.com