7000 éves leletanyag is felszínre került egy magyarországi vasútfejlesztés során

Ki gondolta volna, hogy a vasútfejlesztés nem csak a jövőről szól, hanem a múltról is? A Debrecen−Füzesabony vasútvonal korszerűsítése során több ezer éves leleteket találtak a régészek. 

Leletanyag a vasútvonal korszerűsítése nyomán

2020 tavaszán kezdődött a 108-as, Debrecen−Füzesabony vasútvonal korszerűsítése, és a debreceni szakasz korszerűsítése folyamán 2019 és 2021 között összesen öt lelőhelyen végeztek régészeti feltárást a debreceni Déri Múzeum szakemberei. Az ásatások Deák Rita régész vezetésével zajlottak, akivel a folyamat kulisszatitkairól beszélgetett a Magyar Építők.

Deák elmondta, hogy a projektben már a 2019 év végén próbafeltárást végeztek, amelynek során már találtak régészeti leletet. A nagyberuházásokat hosszú munka előzi meg, például magába foglalja az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését: a terepbejárás, geofizikai felmérés, szakirodalmi gyűjtés, illetve egy próbafeltárás, melynek során 2 méter széles, 50 méter hosszú kutató árkokat ásnak.

„Egy régészeti feltáró csapat általában négy főből áll: régész, fotós technikus, rajzoló technikus, leletanyaggal foglalkozó technikus. A munka gyorsítása érdekében két csapattal dolgoztunk, a kézi földmunkát végzőkkel együtt általában 20-30 emberrel”

– mondta a régészeti vezető. A feltárásra kerülő területek előkészítése a kivitelező feladata, ezért a munkálatok összehangolása érdekében a régész és kivitelezői csapat folyamatosan egyeztetett egymással. A kijelölt részeken gépi földmunkával eltávolították a felső földréteget, majd a sárga altalajt elérték, ahola régészeti objektumok találhatóak. Innentől csak kézi földmunkát végeztek, hagyományos ásó, lapát segítségével, számolt be Deák.

Érintett volt bizonyos mértékig a kiemelten védett régészeti lelőhely a debreceni Lóskúti utcán található Szántay- és László-halom, melyek őskori temetkezési helyek, már száz évvel ezelőtt is ismertek voltak. A László-halom egy késő rézkori, közel 5000 éves temetkezési halm, amelyet a projekt nem érintette, a körülötte azonban több mint 1 hektáros több korszakú lelőhely fekszik. A halomnál is régebbi, a neolitikumból való, közel 7000 éves tárgyak kerültek napvilágra egy gödörből, amely a tervezett második sínpár alatt helyezkedett el. Itt rendkívül gazdag leletanyagra bukkant a régészcsapat. Többek között pattintott vagy csiszolt kőeszközök, például rengeteg obszidiánból készített kőpenge, nagy mennyiségű állatcsont, állatok csontjából készített eszközök, illetve kerámiaedények töredékei kerültek elő.

Jellegzetes középső neolit, festett kerámia töredéke, fotó: Déri Múzeum, Debrecen.

„Mind közül kiemelkedik egy agyagból készített, emberi lábat formázó kis tárgy, amely feltehetőleg egy kis ősi istenség szobrának vagy a neki készített oltár lába lehetett. Továbbá említésre méltó egy csontból, csiszolással díszített tárgy is, amelyet nyakban, amulettként viselhettek”

– mondta a régészeti vezető a Magyar Építőknek.

A lelőhelyen továbbá vaskori (Kr.e. VIII -I. század közepe) megtelepedés nyomait is észlelték.

Szarmata sír feltárása

Az őskori leletanyagon kívül szarmata népesség tárgyai is előkerültek, illetve több temetkezést is találtak. Az iráni eredetű lovasnomád nép a rómaiakkal egy időben élt az Alföld nagy részén. A Kr.u. 3-4. századi leletanyag jó minőségű szürke, korongolt edényekből, állatcsontból, fém tárgyakból és égett agyagból, más néven paticsból állt. Ez a népesség kereskedett a Dunántúlon élő római néppel, így a rájuk jellemző római leletanyag is előfordul, többek között római pénzérmék, illetve azún. terra sigillata, amely a korszak luxus kerámiájának számított. Temetkezési leletek között volt egy fiatal nő, amelyet közvetlenül a vasúti töltés lábánál találtak. A szarmata nő melleté többek között egész, épen előkerült edényt, bronz fibulát, ezüst lemezkét, orsógombot és gyöngyöket temettek.

Csont-, kőeszközök és az oltárláb, fotó: Déri Múzeum, Debrecen

Régészeti szakfelügyelet is eredményes volt

A Déri Múzeum a régészeti szakfelügyeletet is végeztek, és ennek köszönhetően olyan sírt és még számos más régészeti objektumot fedeztek fel, ahol egyébként nem volt kijelölt régészeti terület. A kivitelezők mindig jelezték a múzeum munkatársainak, ha leleteket találtak. A vasút építési munkálatokat nem kellett felfüggeszteni, hiszen például a sír feltárása, dokumentálása csupán egy napot vett igénybe.

Az ásatások alatt nagyon ritkán kerül elő ép edény, így a közel száz zsákra tehető leletanyag nagy része kerámia töredék. Az ásatás befejezése után a tárgyakat elcsomagolják, raktárbázisra szállítják és megtisztítják. A kormeghatározást – amennyiben lehetséges − már az ásatáson elvégzik, a kérdéses darabokat a restaurálás után határozzák meg. A tárgyak ezután a restaurátorokhoz kerülnek, majd katalogizálják ezeket, és elhelyezik a raktárban.

Csontból készült amulett, forrás: Déri Múzeum

„A kiállításig általában csak a kiemelkedő leletek jutnak el, a többi darabon például természettudományos vizsgálatokat végzünk. Szerencsés esetben ételmaradékok nyomaira is bukkanhatunk. Nemzetközi példákból tudjuk, hogy akár őskori recepteket is össze lehet állítani ezekből, illetve kiderül, hogy mit ettek őseink 7000 évvel ezelőtt” – jelentette ki Deák Rita.

Amennyiben kiállításra kerül a sor, akkor az a Déri Múzeumban fog történni, hansúlyozta a szakember.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/24/mumifikalodott-krokodilok-csoportja-uj-megvilagitasba-helyeznek-szamos-elkepzelest-egyiptomban/” ][/hm_embed]