Megvannak a török földrendgés személyi felelősei is, elkezdődtek a letartóztatások

A múlt heti 7,8-as erősségű rengés súlyosan érintette Szíriát és Törökországot. Most a török hatóságok azt vizsgálják, hogy vannak-e személyi felelősei a házak összeomlásának. Nehéz napok előtt állnak az érintett ingatlanfejlesztők és építkezési vállalkozók, megkezdődtek a letartóztatások.

A múlt heti katasztrofális földrengés halálos áldozatainak száma meghaladta a 36 ezret, ebből 31 643 halálos áldozat Törökországban vesztette életét. Mivel még több ezer áldozat lehet a romok alatt, valószínűleg ez volt Törökország leghalálosabb földrengése. Eddig a rekordot egy 1939-es földrengés tartotta, 32 962 ember halálát okozta.

Északnyugat-Szíriában a mentési munkálatok mostanra befejeződtek, írja a CNN.

Törökországban viszont jóval nagyobb területet érintett a természeti katasztrófa, és miközben a családok a szeretteik elvesztését gyászolják, az érintettek körében nőtt a harag, és sokan most a katasztrófa mértékéért keresik a felelősöket.

Törökországban nem ritkák a földrengések, mivel az ország több tektonikus lemezen helyezkedik el. A múlt heti rengés azonban különösen pusztító volt, és Martin Griffiths, az ENSZ segélyszervezetének vezetője hétfőn úgy jellemezte, hogy “az elmúlt 100 év legsúlyosabb eseménye volt ebben a régióban”.

Az országban szigorú szabályok vannak érvényben, amelyek az 1999-es, Márvány-tengeri régióban történt pusztító izmiti földrengés után léptek életbe, amely több mint 17 000 halottat és mintegy félmillió hajléktalant hagyott maga után.

A növekvő közfelháborodás közepette a törökországi hatóságok 163 ember ellen folytatnak nyomozást épületösszeomlásokkal összefüggésben. Az Anadolu török állami hírügynökség szerint a nyomozás alatt állók közül nyolcat letartóztattak, 48-at pedig őrizetbe vettek. A hatóságok nem közöltek további részleteket arról, hogy mi miatt nyomoznak ellenük.

Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter hétfőn Diyarbakirban tett látogatása során elmondta, hogy a földrengés sújtotta területek mindegyikén az ügyészség folytatja le az igazságügyi vizsgálatokat. Bozdag kifejtette, hogy egyes épületek 30 évesek, mások régebbiek, mások 20 évesek, és vannak, amelyek nemrég épültek, így az önkormányzatok rendelkeznek ezekkel az információkkal.

Anadolu török hírügynükség szerint Malatya városának ügyészei hétfőn 31 ember ellen adtak ki letartóztatási parancsot az összeomlott épületekhez való kötődés miatt. Több olyan vállalkozót, akiket a hatóságok szerint Adiyaman városában több lerombolt épületért felelősnek tartanak, vasárnap tartóztattak le az isztambuli repülőtéren, amikor megpróbálták elhagyni az országot. Yavuz Karakust és feleségét, Sevilayt, akik több épületet is építettek Adiyamanban, őrizetbe vették, az Anadolu jelentése szerint a házaspárnál több mint 6 millió forint volt ekkor. Karakus ezt újságíróknak mondta:

“A lelkiismeretem tiszta. Én 44 házat építettem. Közülük négy elesett. Mindent a szabályoknak megfelelően csináltam”.

Mehmet Yaşar Coşkun vállalkozót, aki a Hatay tartományban összedőlt Rönesans Residence magasépületű luxuslakásokért felelős, a hatóságok szombaton a repülőtéren elfogták, amikor megpróbált Montenegróba menekülni – írja az Anadolu. Azt állította, hogy nem tudja, miért omlott össze az épülete, és hogy a menekülésének semmi köze az összeomlott épülethez. Egy másik vállalkozót, Mehmet Ertan Akayt, akinek Hatayban szintén összedőlt egy lakóépülete, az isztambuli rendőrség letartóztatta – jelentette az Anadolu is. Egy másik vállalkozót, İbrahim Mustafa Uncuoğlu-t szombaton őrizetbe vették Isztambulban, miután a földrengés epicentrumában, Gaziantepben található, összeomlott Bahar apartmanok ellenőrzésénél gondatlanságot állapítottak meg. Legalább kilenc ember meghalt, amikor az épület összedőlt.

Közben szombaton Észak-Cipruson őrizetbe vették Hasan Alpargün cégtulajdonost, aki az azóta Adana városában összedőlt épületeket emelte. Ezzel összhangban az adanai ügyészek hétfőn 31 embert tartóztattak le a vizsgálat részeként.

Sokan úgy tekinthetik a vállalkozók letartóztatását, mint a kormányzat kísérletét arra, hogy a katasztrófa mértékéért az államról az egyénekre hárítsa a felelősséget.

Kié a felelősség?

A korábbi katasztrófák után megszigorították az építési előírásokat, amelyeknek biztosítaniuk kellett volna, hogy a modern épületek ellenálljanak a nagy rengéseknek. Mégis úgy tűnt, hogy a katasztrófa sújtotta régióban sok sérült épületet újonnan építettek. A lakosok és a szakértők most azt kérdőjelezik meg, hogy a kormány nem tette meg a szükséges lépéseket az építési előírások betartatása érdekében.

Yasemin Didem Aktas, statikus mérnök, a University College London oktatója a CNN-nek elmondta, hogy bár a földrengés és az utórengések “nagyon erős eseményt jelentettek, amely még a szabályoknak megfelelő épületeket is kihívás elé állította”, a károk mértéke azt jelzi, hogy az épületek nem feleltek meg a biztonsági előírásoknak. “Amit itt látunk, az egyértelműen azt mutatja, hogy valami nincs rendben ezekkel az épületekkel, és lehet, hogy eleve nem a szabályoknak megfelelően tervezték őket, vagy a kivitelezés nem volt megfelelően megtervezve” – mondta Didem Aktas.

A szakértő szerint Törökországban azt is gyakran tapasztalható, hogy az épületek használatba vétel utáni átalakításai veszélyeztetik azok szerkezeti biztonságát.

Építési amnesztiák

Több kritikus is megkérdőjelezi, hogy a török kormány rendszeresen jóváhagyja az úgynevezett “építési amnesztiákat”. Ez lényegében egy jogi mentességet jelent, amit díj ellenében elnézik a fejlesztőknek, hogy a szükséges biztonsági követelmények nélkül építenek projekteket. Az amnesztiák célja az volt, hogy legalizálják a megfelelő engedélyek nélkül épített, nem megfelelő minőségű régebbi épületeket. Emellett nem kötelezték a fejlesztőket arra, hogy ingatlanjaikat a szabványoknak megfelelően alakítsák át.

A legutóbbi építési amnesztiát 2018-ban fogadták el, amikor a kormány szerint az országban található épületek több mint 50%-áról tudták, hogy az építési előírásokkal ellentétes. Az állam azonosította, hogy az építési jogsértések túlnyomó többsége 1950 és 2000 között történt.

A szakértők szerint a vállalkozók nem folytathatták volna a projektjeiket, ha a nem megfelelő minőségű munkájukat nem intették volna át potenciálisan a különböző helyi tisztviselők, és azt sugallják, hogy a korrupció a hibás.

Ajay Chhibber közgazdász, aki a Világbank törökországi igazgatója volt az 1999-es 7,6-es erősségű izmiti földrengés idején, a CNN-nek azt mondta:

“Nem kell ilyen mértékű katasztrófának lennie, hacsak nem ember okozta. Az ember okozta rész pedig abból ered, hogy nem érvényesül a megfelelő építési szabályzat. Semmi okuk nincs arra, hogy ezek az épületek ilyen könnyen összedőljenek. Némelyik csak egy-két évvel ezelőtt épült” – mondta.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/02/12/sorra-tartoztatjak-le-a-torok-ingatlanipari-szereploket-a-foldrenges-miatt/” ][/hm_embed]