Oroszország egyik leggazdagabb embere szerint fogytán Putyin pénze

Oroszország egyik legsikeresebb üzletembere arra figyelmeztet, hogy országa pénzügyi gondjai 2024-ben még súlyosabbá válhatnak, és “baráti” országok segítségére lehet szükség.

“Jövőre nem lesz pénz” – mondta Oleg Gyeripaszka oligarcha csütörtökön a szibériai Krasznojarszkban megrendezett gazdasági fórumon több médiajelentés szerint. “Külföldi befektetőkre lesz szükségünk”.

Az 55 éves alumíniumipari mágnás 2008-ban, a pénzügyi válság előtt a Forbes szerint Oroszország leggazdagabb embere, a világ kilencedik leggazdagabbja volt. Nettó vagyonát 2022 júniusában 3,2 milliárd dollárra becsülték, írja a Newsweek.

Gyeripaszka szerint az “államkapitalizmus kiépítése nem opció”, és figyelmeztetett a szankciók “komoly” nyomására.

“Oroszországnak tovább kell fejlesztenie a piacgazdaságot” – mondta. “Egy külföldi befektető meg fogja nézni, hogyan keres pénzt egy orosz befektető, milyen feltételek vannak”.

Tudatában volt azoknak a nehézségeknek is, amelyek az úgynevezett baráti országok által működtetett új piacokra való belépéssel kapcsolatosak – jelentette az Interfax oroszországi hírügynökség.

“Ez nagyon nehéz. Más a játékszabály” – mondta Gyeripaszka. “Ha a WTO [Kereskedelmi Világszervezet] szabályai nem vonatkoznak az orosz vállalkozókra, akkor kétoldalú megállapodásokra kell áttérnünk. Gondok lesznek a számításokkal, komoly lesz a szankciós nyomás”.

Az oligarchát kigúnyolta Iulija Mandel, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szóvivője. A következővel kommentálta Gyeripaszka megjegyzéseit: “Micsoda arcátlanság!”.

Gyeripaszka álláspontja ellentmondani látszik Vlagyimir Putyin orosz elnök szándékainak, aki nem sokkal karácsony előtt az orosz védelmi minisztériumban tartott beszédének részeként azt mondta, hogy országa “semmilyen pénzügyi korlátozást nem alkalmaz”.

“Az ország és a kormány mindent biztosít, amit a hadsereg kér” – mondta Putyin.

Oroszország bruttó hazai terméke (GDP) 2022-ben 2,2 százalékkal zsugorodott, de a hiány meg sem közelítette a világ vezetőinek, például Joe Biden amerikai elnöknek és másoknak a becsléseit, amelyek szerint a nemzet GDP-je 10 vagy 15 százalékkal csökken.

Az Egyesült Államok és más országok által bevezetett szankciók azonban széles körben hatnak az orosz állampolgárokra.

A Krónika független moszkvai székhelyű kutatócsoport által közzétett felmérés szerint minél tovább tart a háború, annál inkább elkeseredik az orosz lakosság.

Amikor 1600 embert kérdeztek meg arról, hogy a háború miatt szembesültek-e pénzügyi nehézségekkel, például a munkahely elvesztésével, az élelmiszervásárlások korlátozásával vagy a jövedelem csökkenésével, a “támogatás” szintje mintegy 8 százalékkal csökkent.

A február 2. és február 9. között végzett felmérés szerint a válaszadók alig több mint egyötöde (22 százalék) volt a háború “alapvető támogatója”, szorosan utána pedig a válaszadók 20 százaléka volt a háború “alapvető ellenzője”.

Borisz Grozovszkij, a Wilson Center agytröszt orosz gazdasági szakértője korábban a Newsweeknek azt mondta, hogy becslése szerint Oroszország katonai kiadásai már meghaladták a 9 billió rubelt, és tovább emelkednek.

Mihail Alekszejev, a San Diegó-i Állami Egyetem politológia professzora a Newsweeknek elmondta, hogy Gyeripaszka megjegyzéseit tágabb kontextusba kell helyezni, és egyáltalán nem biztos, hogy az orosz háború ellenzését fejezi ki.

A krasznojarszki gazdasági fórum inkább regionális gazdasági kérdésekre összpontosít, mint országosra – mondta.

“Bár Gyeripaszka többször is megemlíti, hogy a béke szükséges a nagyszabású szibériai gazdaságfejlesztési programok végrehajtásához, egyszer sem magyarázza meg, hogy mit ért a “béke” alatt” – mondta Alekszejev.

Alekszejev szerint Putyin béke-definíciója “Oroszország politikailag korrekt diskurzuskeretében” azt jelenti, hogy Ukrajna átadja az összes területet, amelyet Oroszország annektált; Ukrajna megváltoztatja az alkotmányát, és soha nem csatlakozik a NATO-hoz; Ukrajna jóvátételt fizet az orosz agresszió által okozott háborús károkért.

“A háború ködében vagyunk” – mondta Alekszejev. “Gyeripaszka egy közeli Putyin-szövetséges. Az ehhez hasonló beszédek könnyen részei lehetnek a Kreml többirányú törekvésének, hogy Európában és az Egyesült Államokban azt a vágyálmot szítsa, hogy a gazdasági problémák alááshatják a Kreml háborús erőfeszítéseit, és ezért Ukrajnának nincs szüksége annyi katonai támogatásra, amennyit kér – vagy talán egyáltalán nincs is szüksége rá.” – mondta.

Hozzátette: “A gazdaság kezdi érezni a feszültségeket, de ez még messze van attól, hogy jelentősen befolyásolja a háborús stratégiát”.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/03/prigozsin-hazudott-bahmut-bekeriteserol-az-ukranok-szerint/” ][/hm_embed]

Source: Newsweek