Hím egerek génjeiből hoztak létre biológiai utódokat a kutatók

A tudósok két biológiai apával rendelkező egerek létrehozásáról számoltak be. A hímivarsejtekből petesejteket hoztak létre, ami radikálisan új lehetőségeket nyit a szaporodásban.

Ez az előrelépés végső soron a meddőség súlyos formáinak kezelését is lehetővé teheti, valamint felveti annak a reményét, hogy a jövőben az azonos nemű pároknak is lehet biológiai gyermekük, számol be a Guardian.

“Ez az első eset, amikor hímivarsejtekből emlősök petesejtjeit állítottuk elő” – mondta Hajasi Kacuhiko, aki a japán Kjúsú Egyetemen vezette a munkát, és nemzetközileg is elismert úttörő a laboratóriumban növesztett petesejtek és spermiumok területén.

Hajasi szerdán a londoni Francis Crick Intézetben a humán genomszerkesztéssel foglalkozó harmadik nemzetközi csúcstalálkozón mutatta be a fejlesztést. Azt jósolja, hogy egy évtizeden belül technikailag lehetséges lesz életképes emberi petesejtet létrehozni egy férfi bőrsejtből. Mások szerint ez az ütemterv optimista, mivel a tudósok még nem tudtak életképes emberi petesejtet létrehozni női sejtekből.

Csak a társadalom szabhat gátat a módszernek

Korábban a tudósok bonyolult lépések láncolatával, beleértve a géntechnológiát is, olyan egereket hoztak létre, amelyeknek technikailag két biológiai apjuk volt. Ez azonban az első alkalom, hogy hímivarsejtekből életképes petesejteket tenyésztettek, és ez jelentős előrelépés. Hajasi csapata most megpróbálja megismételni ezt az eredményt emberi sejtekkel, bár a laboratóriumban termesztett petesejtek klinikai célú felhasználása előtt jelentős akadályok állnak, többek között a biztonságosságuk megállapítása.

“Tisztán technológiai szempontból ez akár 10 éven belül is lehetséges lesz az embereknél” – mondta. Hozzátette, hogy ő személy szerint támogatná, hogy a technológiát klinikai szinten is alkalmazzák, hogy két férfi gyermeket vállalhasson, ha bebizonyosodik, hogy biztonságos. “Nem tudom, hogy elérhető lesz-e a reprodukcióra” – mondta. “Ez nem csak a tudományos program, hanem a társadalom számára is kérdés”.

A technikát a meddőség súlyos formáinak kezelésére is lehetne alkalmazni. Ebbe beleértve a Turner-szindrómában szenvedő nőket, akiknél az X-kromoszóma egyik példánya hiányzik vagy részben hiányzik, és Hajasi szerint ez az alkalmazás volt a kutatás elsődleges motivációja. Mások szerint a technika emberi sejtekre való átültetése kihívást jelenthet. Az emberi sejteket sokkal hosszabb ideig kell tenyészteniük ahhoz, hogy érett petesejtet hozzanak létre, ami növelheti annak kockázatát, hogy a sejtek nem kívánt genetikai változásokon mennek keresztül.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/07/szfinx-szeru-szobrot-es-szentelyt-fedeztek-fel-egyiptomban/” ][/hm_embed]

Source: TheGuardian