Franciaországban hetek óta tüntetnek az emberek. A tüntetések hátterében Emmanuel Macron nyugdíjreformja áll, amely megemeli a nyugdíjkorhatárt 62-ről 64-re. A tüntetések ellenére Macron végigvitte a reformot anélkül, hogy a parlament megszavazta volna az alkotmány segítésével.
Franciaországban az emberek szeretnek korán nyugdíjba menni, és ettől a joguktól látszólag senki sem foszthatja meg őket. A csavar a történetben, hogy a francia nyugdíjkorhatár Francois Mitterand előtt 65 év volt. Mitterand lecsökkentette a nyugdíjkorhatárt 60 évre, és ezt azóta nem sikerült visszaküzdeni. Francois Hollande-nak sikerült 62 évre feltolnia a korhatárt, de Emmanuel Macron volt az, aki megígérte, hogy a korhatár 65 év lesz újra.
A nyugdíjreform
A francia nyugdíjrendszer talán egész Európa legfurább rendszere. Amellett, hogy a franciák jóval korábban mennek nyugdíjba, mint más európai országokban, a rendszer még ráadásul rendkívül bonyolult is. Macron már korábban is végre akarta hajtani a nyugdíjreformot, de az első ciklusában jegelte a projektet. 2022-ben azonban újraválasztották, és ezúttal elhatározta, hogy végigviszi a tervet.
Macron még így is kompromisszumot kötött, mert 65 év helyett csak 64 évre vitte fel a korhatárt a reformban. Ennek a reformnak a bevezetése is ráadásul csak 2030-ra esedékes. Ahhoz, hogy egy személy teljes nyugdíjban részesüljön, ahhoz 43 ledolgozott évre van szüksége. Ez a követelmény pedig 2027-ben lép életbe.
A korhatár emelés mellett a reform leszámolna a “speciális rezsimek” jelentős részével is. Ezek a rezsimek különböző korhatárokat szabnak bizonyos szakmáknak, mint vasutasok, villamossági, vagy gáz munkások. A reform leegyszerűsítené a nyugdíjrendszert, habár megtartaná az alacsonyabb korhatárt, bizonyos szakmák esetében, például rendőrök és tűzoltók. Az alacsonyabb korhatár olyan szakmák esetében érvényes, ahol nagy a fizikai és mentális terhelés.
Ráadásul az alacsony jövedelmű munkások nyugdíját is megemelnék a nettó minimálbér 85 százalékára. Az új nyugdíjrendszer gazdaságilag is megkönnyítené az ország helyzetét, ahol a jövőben az elöregedő társadalom nagy nehézségeket fog még okozni.
A végső döntés
A franciák azonban nincsenek megelégedve a döntéssel. A közvélemény-kutatások alapján az emberek kétharmada ellenzi a reformot — számolt be róla a TLDR News EU. Emiatt az országban hetek óta folyamatosak a tüntetések, még a szakszervezetek is összefogtak. Azonban a tüntetések ellenére a Szenátus megszavazta a javaslatot 195-ből 112 szavazattal. Ezzel a reform a Nemzetgyűlés elé került, ahol a végső döntést kellett volna meghozni.
A szavazás esélytelen volt, miután a választásokon Macron elvesztette a többségét. Mikor biztossá vált, hogy a kormány szavazással nem tudja keresztülvinni a döntés, az alkotmány 49.3 pontját alkalmazták. Ez a cikk bármilyen törvényt bizalmatlansági indítvánnyá alakít. Vagyis a döntésről nem kell szavazni, ugyanakkor a kormány ellenkezdeményezhető egy bizalmatlansági indítvány, amely abszolút többséggel a kormány bukásához vezet.
Bár nagyon sokan elítélték a kormány cselekedeteit nem valószínű, hogy az indítványok sikeresek lesznek. Az összes eddigi kormány elleni bizalmatlansági indítvány elbukott, illetve a Nemzetgyűlésben továbbra sincs túl nagy egyetértés. Azonban az indítványokról csak jövő héten lesz szavazás, így a végleges eredményre még várnunk kell.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/13/milyen-eselyekkel-indul-erdogan-a-majusi-torok-valasztasokon/” ][/hm_embed]
Source: TLDR News EU
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Nyolcadik alkalommal is változatos programokkal vár az Ősök Napja Bugacon
Lehetséges, hogy az univerzum kezdete nem az ősrobbanás volt?
Elveszett világot találtak 2 kilométerrel az Antarktisz jege alatt
Nero császár valóban végighegedülte Róma pusztulását?
Szabályszegés a kamerák előtt: így büntetnek a városi megfigyelőrendszerek
Átfogó KRESZ-reform készül, minden közlekedőt érinteni fog