Franciaországban hetek óta tüntetnek az emberek. A tüntetések hátterében Emmanuel Macron nyugdíjreformja áll, amely megemeli a nyugdíjkorhatárt 62-ről 64-re. A tüntetések ellenére Macron végigvitte a reformot anélkül, hogy a parlament megszavazta volna az alkotmány segítésével.
Franciaországban az emberek szeretnek korán nyugdíjba menni, és ettől a joguktól látszólag senki sem foszthatja meg őket. A csavar a történetben, hogy a francia nyugdíjkorhatár Francois Mitterand előtt 65 év volt. Mitterand lecsökkentette a nyugdíjkorhatárt 60 évre, és ezt azóta nem sikerült visszaküzdeni. Francois Hollande-nak sikerült 62 évre feltolnia a korhatárt, de Emmanuel Macron volt az, aki megígérte, hogy a korhatár 65 év lesz újra.
A nyugdíjreform
A francia nyugdíjrendszer talán egész Európa legfurább rendszere. Amellett, hogy a franciák jóval korábban mennek nyugdíjba, mint más európai országokban, a rendszer még ráadásul rendkívül bonyolult is. Macron már korábban is végre akarta hajtani a nyugdíjreformot, de az első ciklusában jegelte a projektet. 2022-ben azonban újraválasztották, és ezúttal elhatározta, hogy végigviszi a tervet.
Macron még így is kompromisszumot kötött, mert 65 év helyett csak 64 évre vitte fel a korhatárt a reformban. Ennek a reformnak a bevezetése is ráadásul csak 2030-ra esedékes. Ahhoz, hogy egy személy teljes nyugdíjban részesüljön, ahhoz 43 ledolgozott évre van szüksége. Ez a követelmény pedig 2027-ben lép életbe.
A korhatár emelés mellett a reform leszámolna a “speciális rezsimek” jelentős részével is. Ezek a rezsimek különböző korhatárokat szabnak bizonyos szakmáknak, mint vasutasok, villamossági, vagy gáz munkások. A reform leegyszerűsítené a nyugdíjrendszert, habár megtartaná az alacsonyabb korhatárt, bizonyos szakmák esetében, például rendőrök és tűzoltók. Az alacsonyabb korhatár olyan szakmák esetében érvényes, ahol nagy a fizikai és mentális terhelés.
Ráadásul az alacsony jövedelmű munkások nyugdíját is megemelnék a nettó minimálbér 85 százalékára. Az új nyugdíjrendszer gazdaságilag is megkönnyítené az ország helyzetét, ahol a jövőben az elöregedő társadalom nagy nehézségeket fog még okozni.
A végső döntés
A franciák azonban nincsenek megelégedve a döntéssel. A közvélemény-kutatások alapján az emberek kétharmada ellenzi a reformot — számolt be róla a TLDR News EU. Emiatt az országban hetek óta folyamatosak a tüntetések, még a szakszervezetek is összefogtak. Azonban a tüntetések ellenére a Szenátus megszavazta a javaslatot 195-ből 112 szavazattal. Ezzel a reform a Nemzetgyűlés elé került, ahol a végső döntést kellett volna meghozni.
A szavazás esélytelen volt, miután a választásokon Macron elvesztette a többségét. Mikor biztossá vált, hogy a kormány szavazással nem tudja keresztülvinni a döntés, az alkotmány 49.3 pontját alkalmazták. Ez a cikk bármilyen törvényt bizalmatlansági indítvánnyá alakít. Vagyis a döntésről nem kell szavazni, ugyanakkor a kormány ellenkezdeményezhető egy bizalmatlansági indítvány, amely abszolút többséggel a kormány bukásához vezet.
Bár nagyon sokan elítélték a kormány cselekedeteit nem valószínű, hogy az indítványok sikeresek lesznek. Az összes eddigi kormány elleni bizalmatlansági indítvány elbukott, illetve a Nemzetgyűlésben továbbra sincs túl nagy egyetértés. Azonban az indítványokról csak jövő héten lesz szavazás, így a végleges eredményre még várnunk kell.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/13/milyen-eselyekkel-indul-erdogan-a-majusi-torok-valasztasokon/” ][/hm_embed]
Source: TLDR News EU
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Melyik régiókban és területeken található a legtöbb építkezési munka ma Magyarországon?