Interjú Hermi Tunézia budapesti nagykövetével 1956-ról, a tunéz-magyar kapcsolatokról és sok másról

A Daily News Hungary interjút készített Abdelkarim Hermi-vel, Tunézia magyarországi nagykövetségének vezetőjével. Az interjú során Őexcellenciája beszélt arról, hogy mennyire talát otthonra Budapesten, miért érdemes Tunéziába látogatni, 1956-ban milyen tunéz kiállással számolhattunk, mik a kedvenc magyar ételei és vidéki városok.

Daily News Hungary (DNH): Kérem, meséljen magáról. Milyen diplomáciai háttérrel érkezett Budapestre?

Hermi nagykövet: 26 éves diplomáciai karrierrel rendelkezem. Diplomáciai pályafutásomat a minisztériumban végzett munka és Tunézia külföldi képviselete között töltöttem, és hazámat egymás után Muscatban és Dohában szolgáltam, mielőtt Őexcellenciája Kais Saied úr, a köztársasági elnök úr 2020 novemberében először nevezett ki magyarországi nagykövetnek.

DNH: Mit szólt, amikor megtudta, hogy Budapest lesz a következő otthona?

Hermi nagykövet: Egyértelműen, a családom és én is nagyon megörültünk a hírnek, hogy Magyarországra neveztek ki, egy olyan országba, amelyet még soha nem volt alkalmam meglátogatni. Nagyon boldog voltam, hogy új tapasztalatokat szerezhetek egy gyönyörű országban, amelynek megvan a maga varázsa és vonzereje Közép-Európában. Annak ellenére, hogy a diplomáciai munka természete általában kihívást jelent az alkalmazkodás és a stabilitás szempontjából, biztos voltam benne, hogy Budapest meg fogja hódítani szívünket és lelkünket, és felejthetetlen emlékeket fog hagyni az életünkben.

DNH: Tunézia potenciális nyaralási célpont a magyarok számára? Miben különbözik az ország más úti céloktól?

Hermi nagykövet: Az biztos, hogy Tunézia eléggé markáns civilizációs, kulturális és földrajzi elemekkel rendelkezik ahhoz, hogy a világ különböző országaiból, köztük Magyarországról érkező turisták számára a legvonzóbb országok első sorába kerüljön, és olyan turisztikai célpont legyen, amely képes felvenni a versenyt számos más nemzetközi turisztikai célponttal. Tunézia kellőképpen tisztában van a kihívások nagyságával és az éles versennyel, hogy elfoglalja helyét a világ turisztikai térképén.

Tunézia kulturális és civilizációs örökségének gazdagságára és kiváltságos földrajzi fekvésére (az afrikai kontinens északi részének legmagasabb pontja és Európához legközelebb eső mediterrán ország) támaszkodva a magyarok számára az egyik legkedvezőbb utazási célpont. Tunézia a idegenforgalmi szolgáltatások minőségére, valamint a turisztikai termékek gazdagságára és sokszínűségére is támaszkodik.

A világban általában és Tunéziában különösen a COVID-járvány és az ukrajnai háború következményei miatt a turizmust sújtó nehézségek ellenére továbbra törekvésünk hogy több magyar turistát vonzzon a Tunéziába. A Tunéziai Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal által Budapesten indított ambiciózus programok fényében bízunk benne, hogy a közeljövőben több mint 50.000 magyar turista fogja választani hazánkat.

DNH: Mit lehet tudni a jelenlegi tunéziai-magyar kormányzati kapcsolatokról? Fel tudna sorolni néhány fontos eseményt a múltból, amelyek meghatározóak voltak?

Hermi nagykövet: Tunéziát történelmi barátság fűzi Magyarországhoz, amely a múlt század ötvenes éveire nyúlik vissza, Tunézia volt a negyedik arab ország, amely néhány hónappal 1956. március 20-i függetlenné válása után diplomáciai kapcsolatokat létesített Magyarországgal. A két ország idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 67. évfordulóját.

Emlékezhetünk arra, hogy Tunézia volt az egyik legkiemelkedőbb ország, amely a népek önrendelkezési szabadságának elve alapján határozottan védelmezte a magyar nép 1956-os forradalmát és támogatta annak jogos ügyét az ENSZ előtt. Tunézia akkori állandó képviselője, néhai Mongi Selim jelentős erőfeszítéseket tett a magarok ügyében, és határozottan támogatta az Egyesült Nemzetek Szervezetének legitimitását a magyar kérdésben az ENSZ Alapokmányában foglalt elvekkel és értékekkel összhangban. Mongi Slim úgy vélte, hogy Nagy Imre magyar miniszterelnök 1956. november 1-jén az ENSZ főtitkárához intézett üzenete és a magyar terület idegen fegyveres erők általi megszállása alapján az ENSZ jogosult a magyarországi helyzet vizsgálatára és kötelező érvényű határozatok elfogadására. Később Mongi Slim nyilvánvalóan hozzájárult a Magyarországgal foglalkozó különbizottság jelentésének elkészítéséhez.

Ami a jelenlegi tunéziai-magyar kapcsolatokat illeti, érdemes hangsúlyozni, hogy ez egy sokszínű, a tisztelet és a kölcsönös bizalom elvén alapuló kapcsolat, és ezek a kapcsolatok az elkövetkező években tovább bővülhetnek, mivel mindkét ország számára ígéretes képességek és lehetőségek állnak rendelkezésre a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés különböző ágazatainak fejlesztésére.

Figyelemre méltó, hogy az együttműködési kapcsolatok az elmúlt években számos területen figyelemre méltó fejlődésnek lehettek tanúi, és valószínűleg egyre inkább gazdagodni és diverzifikálódni fognak.

Számos ígéretes együttműködési terület van, amelyet a közeljövőben meg kell erősíteni, köztük a felsőoktatást a Stipendium Hungaricum programon keresztül, a biztonsági együttműködést, az IKT, a mezőgazdasági tudományos kutatást, a vízgazdálkodás és az egészségügyet. A hagyományos területek mellett, mint például a kereskedelmi cserék, a beruházások, a turizmus előmozdítása és a magánszektor közötti erős partnerségek kiépítése a cél, hiszen a közös projektek elindítása Tunéziában és az afrikai piac felé jelentőséggel bír.

Fotó: Tunézia Nagykövetsége, Budapest

DNH: Milyen gazdasági kapcsolatok vannak a két ország között? Mit importálunk az Önök országába? És milyen tunéziai árukat talál a fogyasztó Magyarországon?

Hermi nagykövet: Tunézia 1958 óta tart fenn gazdasági kapcsolatokat Magyarországgal, ahol gazdag és szerteágazó jogi keret szabályozza ezeket a kapcsolatokat a gazdaság, a kereskedelem és a beruházások terén.

Bár a kereskedelem volumene elmarad a várakozásoktól (2022-ben mintegy 125 millió euró), és nem tükrözi a mindkét oldalon rendelkezésre álló valós lehetőségeket, a kereskedelem volumenének növekedését több elem is feltételezi, többek között a Tunézia és Magyarország közötti közvetlen légi járat rendelkezésre állása és a magánszektor nagyobb mértékű bevonása a kereskedelem fejlesztésébe, továbbá a két ország üzletembereinek kölcsönös látogatásainak és a kiállításokon és vásárokon való részvételnek az intenzívebbé válása.

A rendelkezésre álló statisztikai adatok azt mutatják, hogy a Tunézia és Magyarország közötti export és import összetétele hasonló, ami jelentős arányban (több mint 50%) tartalmazza az elektronikai és elektromos anyagokat és berendezéseket, ami elsősorban a mindkét országban található autóipari beruházásoknak és azok alkatrészeinek köszönhető.

A tunéziai termékek jelenléte a magyar piacon szerény, és néhány élelmiszerre korlátozódik, mint például a datolya, az olívaolaj, a “paprikához” hasonló tunéziai harissa, az aszalt füge és a különféle sütemények és lekvárok.

DNH: Az itt töltött idő alatt családja és gyermekei bizonyára sok élményt és tapasztalatot szereztek Magyarországról és a magyarokról.

Hermi nagykövet: Valójában a magyar nép mély történelmében gyökerezik a vendégszeretet, a nagylelkűség és az emberi melegség erős civilizációs hagyományaival felruházott nép.

Ezt a kulturális mélységet családommal együtt megtapasztaltuk magyarországi utazásaink során, különösen Szentendrén, Visegrádon és Tihanyban, ahol magyar barátaink szívélyesen fogadtak bennünket. Tunézia is ugyanazokat a családi értékeket vallja, mint Magyarország, és a családnak, mint a társadalom szilárd magjának, kohéziójának és fejlődésének vektorának, elsődleges helyet biztosít.

DNH: És mi a véleménye a magyar ételekről? Fel tudna sorolni néhány kedvencet, ha van ilyen?

Hermi nagykövet: Úgy gondolom, hogy a magyar nép hosszú történelme során gazdag és változatos gasztronómiai örökséget épített fel. A gulyásleves zöldségekkel az egyik legfinomabb magyar étel, akárcsak halászlé, a Lángos, a csirkepaprikás, a népszerű desszertek, például a mádartej és a mákos kifli.