VIDEÓ: Megszólaltatták a periódusos rendszer elemeit
A felhevített vagy áram alá helyezett elemek által kibocsátott egyedi sugárzást hanggá alakították át, lehetővé téve számunkra, hogy halljuk az egyes elemek által keltett jellegzetes hangzást. Bár az ötletet már korábban is kipróbálták, a technológia fejlődése mostanra lehetővé tette a periódusos rendszer sokkal teljesebb és finomabb megszólaltatását.
Amikor az elemeket feszültség alá helyezik, az elektronok magasabb energiaszintre ugorhatnak. Végül visszatérnek alapállapotukba, és eközben egy fotont szabadítanak fel. A foton hullámhossza a gerjesztett állapot és az alapállapot közötti energiarés nagyságától függ. A nagyobb energia nagyobb frekvenciájú, azaz rövidebb hullámhosszú fényt eredményez, olvasható az IFLScience cikkében.
Ennek a ténynek a felfedezése kulcsfontosságúnak bizonyult a világegyetem megértése szempontjából. Egy több milliárd fényévre lévő csillag elemeit az általa kibocsátott, emissziós spektrumként ismert, jellegzetes hullámhosszak alapján azonosíthatjuk. A hétvégén az Amerikai Kémiai Társaság tavaszi konferenciáján az Indianai Egyetem munkatársa, W. Walker Smith bemutatta az eredményét, ha minden egyes elem elektromágneses spektrumát hanggá alakítunk.
Smith munkáját arra használja, hogy a diákokat az emissziós spektrumokról tanítsa. Az Indiana állambeli Bloomingtonban található WonderLab Múzeumban pedig kiállítást rendez belőle.
“Egy interaktív, valós idejű zenei periódusos rendszert szeretnék létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy a gyerekek és a felnőttek egyaránt kiválaszthassanak egy elemet, és egyszerre láthassák és hallhassák annak látható fényspektrumát.”
Annak érdekében, hogy figyelembe vegye a drámai különbségeket a frekvenciák között, amelyeken látunk, és amelyeken hallunk, Smith a látható fény frekvenciáit 10⁻¹²-el szorozta meg, és a szivárványt az emberi hallástartomány legérzékenyebb részében oktávra alakította át.
Nem ő az első
Smith nem először állt elő ezzel az ötlettel. Az adatok hanggá alakítása ennél ambiciózusabb módon állt például Douglas Adams tudományos-fantasztikus klasszikusának, a Dirk Gently Holisztikus Detektívügynökségnek a középpontjában. Az elődök azonban általában zongorán próbálták lejátszani az elemek spektrumát, amelynek közel sincs elég hangja a közeli hullámhosszok közötti finom különbségek megragadásához.
Egyes átmenetek sokkal gyakoribbak, mint mások, ami fényesebb emissziós vonalakat eredményez, amit Smith nagyobb hangerősségre konvertált, miközben a ritkább ugrások is szerepelnek. Minden elem minden vonala együtt játszható le, hogy akkordot hozzon létre, de Smith dallamokat is előad egy-egy elem egymás utáni lejátszásával.
Egyes elemek több ezer frekvenciát produkálnak, ami az érzékszervi túlterhelés veszélyét hordozza magában, de Smith-nek sikerült sokkal gazdagabb hangzásvilágot létrehoznia, mint a korábbi erőfeszítések, konzultálva David Clemmer professzorral és Chi Wang professzorral az Indiana Egyetem kémiai, illetve zenei tanszékéről.
“Néhány hang nem hangzik jól, de Smith hűen, változtatás nélkül alakította őket zenévé” – mondta Clemmer.
“A hangkeltéskor egyszerre kihívást és jutalmat jelentenek a döntések, hogy mi az, amit feltétlenül meg kell őrizni. Smith pedig zenei szempontból nagyszerű munkát végzett az ilyen döntések meghozatalában” – tette hozzá Wang.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/26/es-azt-tudta-hogy-el-a-foldon-egy-allat-ami-valoban-halhatatlan/” ][/hm_embed]
Source: IFLScience
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Ahol leghalálosabb kórokozók lakoznak: Az Egyesült Államok titkos laborja
A világ leggyorsabb tesztpályája, ahol kanyaródás nélkül lehet maximális sebességgel száguldani
VIDEÓ: A világ legnagyobb halszaporodóhelyét fedezték fel
A magyar ipar úttörője, az ágyúk és vasúti kerekek mestere: Ganz Ábrahám
Miért nem tudjuk a villámokat energiafejlesztésre használni?
Mi a legnagyobb eddig ismert prímszám?