Hihetetlen dolog derült ki a torinói lepel vizsgálata során

A torinói lepel egy nagy vászondarab, amelyet a hívők szerint Jézus Krisztus testének betakarására használtak. A lepel egy halvány képet tartalmaz, amely az emberek szerint magát názáreti Jézust ábrázolja, töviskoronával és foltokkal, amelyekről úgy vélik, hogy vér.

Mint más, Jézushoz kapcsolódó állítólagos ereklyék esetében, ennek hitelességét is erősen vitatják. Az első történelmi feljegyzés 1354-ből származik, Geoffroi de Charnay templomos lovagtól. Harmincöt évvel később kiállításra került, ahol a troyes-i püspök csalásnak bélyegezte, és “ravaszul festettnek nevezte, az igazságot pedig a festőművész is tanúsítja”.

Ennek ellenére a pápák az évek során hittek a hitelességében, és még 2015-ben is elzarándokoltak hozzá. A lepel ma már ritkán látható, de tudományos vizsgálatoknak vetették alá, hogy megpróbálják pontosan meghatározni, mikor, hol, és ki által készült.

Az 1980-as években a leplet három különböző, egymástól függetlenül dolgozó tudóscsoport három kontrollmintával együtt radiokarbonos kormeghatározásnak vetette alá, számol be az IFLScience.

“Az Arizonában, Oxfordban és Zürichben végzett radiokarbonos mérések eredményei legalább 95 százalékos megbízhatósággal kalibrált naptári intervallumot adnak a torinói lepel 1260-1390 közötti vászonjáról” – állapítja meg a Nature-ben megjelent, a vizsgálatokról szóló tanulmány.

“Ezek az eredmények tehát meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a torinói lepel vászonja a középkorban készült.”

Nem mindenki nyugodott bele

Ez nagyjából arra az időre datálja, amikor a történelmi feljegyzésekben is megjelent. Közel ahhoz az időponthoz, amikor a troyes-i püspök ravasz csalásnak nyilvánította. Azóta a nagyon elszánt hívők felvetették, hogy a csapatok a lepel egy olyan részéről vehettek mintát, amelyet a 12-1300-as években javítottak ki. Sőt, az is, hogy a lepel egy 1532-ben a franciaországi Chambery-ben történt tűzvész során szennyeződött.

Mások még kétségbeesettebben kapaszkodnak, amibe tudnak, és azt állítják, hogy a lepel szén-monoxiddal szennyeződött, ami mintegy ezer évvel eltorzította a kendő datálását. Más ruhák szén-monoxidnak való alávetése tesztként azonban nem mutatott ki jelentős hatást a radiokarbonos kormeghatározásra.

Más tanulmányok magának a lepelnek a mintáira összpontosítottak. Az egyik kutatócsoport egy próbabábu és egy önkéntes segítségével szimulálta a leplen látható sebeket valódi és szintetikus vérrel. Vért öntöttek a próbababába, és a leplen látható sebek helyén folyatták ki azokat, hogy megtudják, milyenek lennének a keletkező minták.

A csoport azt remélte, hogy a minták egy T vagy Y alakú feszületnek felelnek meg. Viszont arra a következtetésre jutottak, hogy egyáltalán nem felelnek meg a keresztre feszítésnek. A testrészeknek különböző szögben kellett volna állniuk ahhoz, hogy a leplen látható mintázatokat létrehozzák.

Bár ezt az elemzést is megkérdőjelezték – mondván, hogy megváltozott volna a sebek mintázata, ha egy testet szállítottak volna a lepelbe helyezve -, a bizonyítékok alapján azonban elég egyszerűnek tűnik a képlet.

“A legegyszerűbb, bár a legunalmasabb következtetés az, hogy a lepel kora a történelmi kora is”. Valamikor azelőtt, hogy a lepel az 1300-as években bekerült a történelmi feljegyzésekbe, meghamisították.

Érdemes elolvasni:

• Páratlan leletre bukkantak Amerikában: 1000 éves indián kenut találtak egy tó mélyén
• Honnan tudjuk, hogy hány éves a Föld?