A Halley-üstökös által létrehozott meteorraj lesz látható a hétvégén

Ahogy a Föld a Halley-üstökös által hátrahagyott törmeléknyom felé száguld, az Éta Aquaridák meteorraj világszerte látható lesz.

Az Éta Aquaridák minden évben április közepe és május vége között jelennek meg, amikor a Föld pályájának azon a pontján halad át, amely egybeesik a Halley-üstökös 76 éves pályájáról távozó törmelékfelhővel, számol be a Newsweek.

A meteorraj várhatóan május 6-án este tetőzik, és óránként akár 10-30 meteor is látható lesz.

Ez a meteorzápor a híres Halley-üstökös által hátrahagyott részecskék eredménye. Az 1700-as években felfedezett üstökös hosszú ellipszisben kering a Nap körül, és körülbelül 76 évente halad el a belső Naprendszer mellett. Az üstökös utoljára 1986-ban volt látható, és legközelebb csak 2061 közepén fog megjelenni.

A belső Naprendszerbe való bejárásai során az üstököst a Nap felmelegíti, így a felszínéről por- és jégszemcsék áramlása szakad le. Ez az anyaghullám még akkor is az űrben marad, amikor az üstökös már régen visszatért a külső Naprendszerbe, és ahogy a Föld minden évben áthalad az ezt a törmeléket tartalmazó űrfolton, az Éta Aquaridák meteorraj évente megjelenik, amikor a törmelék elég a légkörünkben.

A meteorraj tavasszal körülbelül hat héten át tart, mivel a törmelék helyzete változó. De a törmelék átlagos helyzetén minden év május 5-én vagy 6-án haladunk át, amikor a meteorok aktivitása a részecskék koncentrációjának csúcspontja miatt tetőzik. A látványos hullócsillagok azt mutatják, hogy a részecskék másodpercenként mintegy 71 kilométeres sebességgel csapódnak a Földbe, és a légkörrel való súrlódás következtében fényes robbanásban égnek el.

Érdemes megtekinteni

A Halley-üstökös jelenlegi pályája nem hagy olyan törmeléknyomot, amely egybeesik a Föld pályájával. A Nemzetközi Meteorszervezet szerint ez azt jelenti, hogy a meteorok, amelyeket minden évben látunk, valójában az üstökös által évszázadokkal ezelőtt kibocsátott részecskékből származnak.

Az Éta Aquaridák a Vízöntő csillagképben lesznek láthatóak, amely az északi féltekén csak hajnali 3 és 5 óra között bukkanhat fel a horizonton. Ez nehezebbé teszi a megfigyelést az északi szélességeken élők számára, mivel az égbolt nyáron körülbelül ebben az időben kezd kivilágosodni. Idén különösen a meteorok még kevésbé lesznek láthatóak a holdfázis miatt, amely május 5-én lesz teljes, ami azt jelenti, hogy a Hold fényes fénye eltakarja a meteorokat.

Ettől függetlenül a meteorok száma idén a szokásosnál több lehet, köszönhetően a Jupiternek, amely jelenleg közel van a Földhöz a pályáján, és ezért sok meteoroidnak extra gravitációs lökést adhat bolygónk felé.

Érdemes elolvasni:

• Ez a Föld körül keringő aszteroida lehet, hogy a Hold egy darabja
• Így láthatjuk a ‘virágholdat’ ezen a hétvégén