Egymillió képből álló mozaikot tettek közé a csillagok születéséről
Több mint öt évnyi megfigyelés eredménye egy hihetetlen infravörös atlasz a csillagbölcsőkről, a hatalmas gáz- és porfelhőkről, amelyekből csillagok születnek. Ezek a mozaikok betekintést nyújtanak a születőben lévő csillagokba, valamint a születő csillagokba és mozgásukba.
A munkában a kutatók több mint egymillió képet állítottak össze az Orion, az Kígyótartó, a Kaméleon, a Déli Korona és a Farkas csillagképekben található csillagkeletkezési régiókról. Az atlasz jobb válaszokat fog adni a csillagok és végül a csillagrendszerek kialakulásával kapcsolatos számos kérdésünkre.
“Ezeken a felvételeken még a leghalványabb fényforrásokat is észlelhetjük, például a Napnál sokkal kisebb tömegű csillagokat. És olyan objektumokat fedezhetünk fel, amelyeket eddig még senki sem látott” – mondta Stefan Meingast, a Bécsi Egyetem csillagásza, a kutatás vezető szerzője a közleményben. “Ez lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük azokat a folyamatokat, amelyek a gázt és a port csillagokká alakítják”.
“A por eltakarja ezeket a fiatal csillagokat a szemünk elől, így gyakorlatilag láthatatlanná teszi őket a szemünk számára. Csak infravörös hullámhosszon tudunk mélyen belenézni ezekbe a felhőkbe, és tanulmányozni a születőben lévő csillagokat” – magyarázta a társszerző Alena Rottensteiner.
Bámulatos képek
A csillagászok az Európai Déli Obszervatóriumhoz (ESO) tartozó VISTA (Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy) távcsövet használták. A projekt a VISIONS nevet viseli, és azokra a csillagbölcsőkre összpontosított, amelyek kevesebb, mint 1500 fényévre vannak tőlünk.
“A VISIONS segítségével több éven keresztül figyeljük ezeket az ‘újszülött’ csillagokat, így meg tudjuk mérni mozgásukat, és megtudhatjuk, hogyan hagyják el szülőfelhőjüket” – magyarázza João Alves, a VISIONS vezető kutatója.
A mozgás mérése valóban hatalmas bravúr. Az adatok minősége olyan magas, hogy 10 kilométer távolságból egy emberi hajszálnyi elmozdulást is látnánk. Az adatok kiegészítik azt, amit az Európai Űrügynökség Gaia missziója mérhetett a csillagok mozgásáról a porfelhőkön kívül.
“Ez a csillagászati közösség számára óriási értéket jelent, ezért is irányítja az ESO az olyan nyilvános felméréseket, mint a VISIONS” – tette hozzá Monika Petr-Gotzens, az ESO csillagásza. A VISIONS atlasz olyan hatalmas, hogy a csillagászok évekig fogják átnézni, éppen időben, hogy az ESO távcsöve az évtized végén üzembe álljon.
“Az ELT lehetővé teszi számunkra, hogy soha nem látott részletességgel közelítsünk bizonyos régiókhoz, és így soha nem látott közeli képet kapjunk az ott éppen kialakulóban lévő egyes csillagokról” – mondta Meingast.
Az új tanulmány az Astronomy & Astrophysics című folyóiratban jelent meg.
Érdemes elolvasni:
