A tudósok eddig azt gondolták, hogy az ajkak intim találkozása csak sokkal később kezdődött. De most kiderült, ez közel sem igaz.
A legkorábbi mezopotámiai társadalmak agyagtábláit tanulmányozva a kutatók arra jutottak, hogy a csók már abban az időben gyakori volt, írja a Sky News. Sőt, úgy gondolják, hogy emiatt még az ajakherpesz is rendkívül gyorsan terjedt.
A tudósok azt állítják, hogy bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy az ősi emberek körülbelül 4500 évvel ezelőtt kezdtek csókolózni. Ez 1000 évvel korábban van, mint azt korábban gondolták.
A mai Irak és Szíria egyes részein használt agyagtáblák azt sugallják, hogy a csókolózást már a legkorábbi mezopotámiai társadalmakban is gyakorolták.
A Koppenhágai Egyetem kutatói szerint a korábbi elképzelésekkel ellentétben a csókolózás nem egy adott régióban kezdődött. Sokkal inkább arról van szó, hogy sok kultúrában elterjedt. Ez ellentmond annak a korábbi hipotézisnek, amely szerint az emberi ajakpuszik legkorábbi bizonyítékai Dél-Ázsia egy bizonyos részéből származtak, 3500 évvel ezelőttről.
Világos jelek vannak az agyagtáblákon
A bizonyítékok ékírással írt agyagtáblákból származnak. Ezeket az ókori Mezopotámia lakói használták az Eufrátesz és a Tigris folyók között, a mai Irak és Szíria területén.
A táblák között találtak egy igen érdekfeszítő babiloni agyagképet. Ez ugyanis egy időszámításunk előtti 1800-ból származó erotikus jelenetet mutatott be. Nagyon úgy tűnik, hogy az ábrázoláson egy pár ajka összeér.
Dr. Troels Pank Arboll, a Koppenhágai Egyetem orvostörténész szakértője a következőket mondta: „Ezekből az agyagtáblákból sok ezer maradt fenn a mai napig. Egyértelmű példákat tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a csókolózást a romantikus intimitás részének tekintették az ókorban. És a csók része lehetett a barátságoknak és a családtagok kapcsolatainak is.”
“Ezért a csókolózást nem szabad olyan szokásnak tekinteni, amely kizárólag egyetlen régióból eredt és onnan terjedt el. Úgy tűnik, hogy több ősi kultúrában is gyakorolták több évezred alatt” – folytatta a professzor.
A kutatók azt is elmondták, hogy a csókolózás akaratlanul is elősegítette az olyan vírusok terjedését, mint a herpes simplex vírus (HSV-1), amely az ajakherpeszt okozza.
A mezopotámiai orvosi szövegek jelentős gyűjteményében is találtak utalásokat egy olyan betegségre amelynek tünetei a herpes simplex vírusra emlékeztetnek, húzta alá Dr. Arboll.
Hozzátette azonban, hogy az ókori orvosi szövegeket befolyásolhatják kulturális és vallási fogalmak, így nem biztosan, hogy mindent szó szerint szabad értelmezni.
Ez is érdekelhet:
