A betegség, amelynek 100 százalékos a halálozási aránya

Rengeteg betegség van a világon, de mindnek változó a halálozási aránya. Még a legdurvább betegségek esetében is vannak kivételek, akik csodával határos módon túlélik a betegséget. Azonban van egy fajta betegség, amelyből nem lehet megmenekülni. Ez nem más, mint a prionbetegség.

A prionbetegséggel szemben a legtöbb kórokozó élőlény, amely túlélni akar. Ez a vírusok esetében nem feltétlenül helyes állítás, hiszen azok nem „élnek”, de általánosságban elmondható, hogy a cél szaporodás és a túlélés. Ezzel szemben a prionok nem élnek, nincs DNS-ük, sem céljuk — számol be róla az Into the Shadows. A prionoknál a legnagyobb gond, hogy nem is akarnak kapcsolatba lépni a gazdatesttel, de mégis megteszik, és a legrosszabb, hogy nem lehet ellenük védekezni.

Mi az a prion?

A prion egy fertőző, önsokszorosító protein, amely megszállja a gazdatestet. Miután ez megtörténik, a gazdatest hónapokon belül teljesen leamortizálódik. Az emberi test jelentős része különféle proteinekből áll össze. Mindenért ezek felelősek, azonban elég gyorsan elpusztulnak, így a szervezet folyamatosan új proteineket gyárt, hogy életben maradjunk.

A különböző aminosavak láncokká formálódnak, majd bonyolult formákba hajtogatják magukat. Mivel annyira sokszor történik ez meg minden egyes nap, a rosszul hajtogatott proteinek elkerülhetetlenek. Önmagukban ezek nem jelentenének problémát, mert pusztán alkalmatlanok lennének a felhasználásra, majd lebomlanának. Azonban a PrPc nevezetű protein esetében nem ilyen egyszerű a helyzet. Ha ez a protein rosszul hajtogatja magát, akkor az PrPSc prion proteinné változik. Ezek aztán keringenek a szervezetben PrP proteinek után kutatva és megfertőzve azokat, hogy még több PrPSc prion protein keletkezzen.

A prionbetegség

A prionbetegségnek számtalan tünete van, többek közt demencia, zavartság, görcs, mozgáskoordinációs zavarok, látási nehézségek, zavaros beszéd, majd halál. A legismertebb prionbetegség a kergemarhakór. Itt a prionok lyukakat formálnak az állat agyában, amelytől szivacsos kinézetet fog ölteni. Ettől az állat viselkedése kiszámíthatatlan lesz, és ahogy a betegség neve is sugallja, megkergül.

A prionbetegség hagyományos úton nem terjed. Ahhoz, hogy a betegség elterjedjen, ahhoz a fertőzött egyed, vagy egyén agyát kell elfogyasztani. Mivel a kannibalizmus viszonylag ritka a legtöbb társadalomban, így szerencsére nehezen tud járvánnyá alakulni. Az viszont probléma, hogy a prionbetegség át tud terjedni egyik fajról a másikra is, ha a fertőzött egyed agyát vagy gerincvelője elfogyasztásra kerül. 1996-ban ez meg is történt Angliában, mikor is 232 ember megfertőződött és mindannyian meg is haltak.

Különböző tesztek során be tudták bizonyítani, hogy a proteinek igenis fertőzőek tudnak lenni, ami kifejezetten nagy probléma. Mivel nem értjük, hogy a prionok miért fertőznek és sokszorozódnak, így nem is nagyon tudunk védekezni ellenük. Azonban a prionbetegségek 85 százaléka véletlenszerű, így igazából semmit sem lehet tenni ellene.

Az egyetlen szerencse, hogy lassú a folyamat, így a problémákat 60-70 éves kor környékén diagnosztizálják. Évente körülbelül 1-2 millió embert érint ez a betegség és a betegek 70 százaléka 12 hónapon belül meghal. A betegségből még senki sem gyógyult ki, és a prionokra se hő, se hipó, se sugárzás nem hat, így semmit sem lehet tenni ellene, sőt, akár örökletes is lehet. Úgyhogy a legjobb, amit tehetünk, hogy folyamatos ellenőrzés alatt tartjuk az élelmiszereket, hogy ne kerülhessenek prionok az élelmiszerláncba.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Az időutazó gyerekek Nike cipőben járnak?
• Hihetetlen: 10 év után agyi implantátumokkal újra képes járni ez a lebénult férfi