Hogyan változtatta meg a mobiltelefon az agyunk működését?

Tudtad, hogy az első mobiltelefonos hívást 50 évvel ezelőtt kezdeményezték? Főként az utolsó 15-20 évben ezek a készülékek nélkülözhetetlen multifunkciós eszközzé váltak, amelyek segítik életünk irányítását. De vajon milyen hatással vannak az agyunk működésre?

Egy nemrégiben készült jelentés szerint az Egyesült Államokban a felnőttek naponta átlagosan 344-szer, tehát négypercenként egyszer nézik meg a telefonjukat, és összesen majdnem három órát töltenek naponta a készülékükön.

De mi sem állunk jobban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2023-as kutatása alapján naponta átlagosan 234 percet, azaz közel 4 órát használja a telefonját a 8-15 éves korosztály. Ráadásul az életkor növekedésével párhuzamosan nő a készülékhasználat ideje. A gyermekek körében reggel van a csúcs időszak, délutánonként inkább az idősebbek nyomkodják többet a mobiljukat.

Be kell látnunk, hogy ez egy ördögi kör. Minél hasznosabbá válik a telefonunk, annál többet használjuk. Minél többet használjuk őket, annál több olyan idegpályát alakítunk ki az agyunkban, amelyek arra késztetnek, hogy bármilyen feladatra felkapjuk a telefonunkat, és annál inkább késztetést érzünk arra, hogy akkor is megnézzük a telefonunkat, amikor nem kellene.

Ha velünk van a telefon, negatív hatással lehetnek a teljesítményünkre?

Az eszközöktől való társadalmi függőségünk évről évre rohamosan növekszik, a kutatások pedig nehezen tartanak lépést.

Már az is negatív következményekkel járhat, ha más tevékeenyság közben a telefon ellenőrzésére vagy egy értesítés megjelenésére figyelünk.  Ez az egyszerű figyelemelterelés tipikus “multitasking”, tehát több tevékenység egyidejű végzése, ami rontja a memóriát és a teljesítményt. Az egyik legveszélyesebb példa a vezetés közbeni telefonhasználat. Egy tanulmány megállapította, hogy pusztán a telefonálás elég ahhoz, hogy a járművezetők lassabban reagáljanak az úton, írja a BBC.

Egy ide kapcsolódó tanulmány résztvevői egy másik vizsgálatban pusztán az értesítés “csilingelésének” hallatán sokkal rosszabbul teljesítettek egy feladatban – majdnem olyan rosszul, mint azok a résztvevők, akik a feladat során mobiltelefonon beszéltek vagy sms-t írtak. Ez azt is jelenti, hogy nem csak a telefon használata jár következményekkel, már a puszta jelenléte is befolyásolhatja a gondolkodásunkat.

Úgy tűnik, a telefon puszta közelsége is hozzájárul az “agykárosodáshoz”. Agyunk tudat alatt keményen dolgozhat azon, hogy meggátolja a vágyat, hogy megnézzük a telefonunkat, vagy folyamatosan figyeli a környezetet, hogy megnézzük, meg kellene-e néznünk a telefonunkat (pl. értesítésre várva). Akárhogy is, ez a figyelemelterelés megnehezítheti bármi más elvégzését. Az egyetlen “megoldás”, amit a kutatók találtak, az volt, hogy

a készüléket teljesen más szobába helyezték.

Készülékfüggőségünknek lehetnek jó oldalai is?

Általános vélekedés például, hogy a telefonunkra való hagyatkozás elsorvasztja az emlékezőképességünket. De lehet, hogy ez nem ilyen egyszerű. Egy nemrégiben végzett vizsgálatban önkénteseknek egy képernyőt mutattak számozott körökkel, amelyeket egyik vagy másik oldalra kellett húzniuk. Minél magasabb volt a szám a körön, annál több pénzt kapott az önkéntes azért, hogy a megfelelő oldalra mozgatta azt. A tesztek felénél a résztvevőknek megengedték, hogy a képernyőn feljegyezzék, melyik körnek melyik irányba kell mennie. A másik felében kizárólag a memóriájukra kellett hagyatkozniuk. Nem meglepő, hogy a digitális emlékeztetőkhöz való hozzáférés segítette a teljesítményüket.

Sőt, amikor ezeket az emlékeztetőket használták, nem csak a (nagy értékű) körökre emlékeztek jobban, hanem azokra a (kis értékű) körökre is, amelyeket nem írtak le. A kutatók úgy vélik, hogy miután a legfontosabb (nagy értékű) információkat egy eszközre bízták, a résztvevők memóriája így felszabadult az alacsony értékű információk tárolására.

Lenyűgöző, hogy az agy korlátozott vagy nem korlátozott felfogása nagyrészt kulturális eredetű lehet:  az olyan nyugati országokban, mint Magyarországon, Németországban vagy az Egyesült Államokban, nagyobb valószínűséggel gondoljuk azt, hogy az elme korlátozott, mint más kultúrákban, például Indiában. Ennek az igazságtartalmát még nem vizsgálta egyetlen tanulmány sem.

Miért nem szabad éjszakára feltenni töltőre a telefont? Cikkünkből megtudhatod itt.