Hatalmas bronzkori temetőt találtak a Stonehenge közelében

Régészek egy hatalmas bronzkori temetőt fedeztek fel, amely a Stonehenge-től kevesebb mint 16 kilométerre található. Akár 4400 évesek is lehetnek azok a temetkezési halmok, amelyeket itt tártak fel.

A temető több mint 20 kör alakú sírhalmot tartalmaz, amelyek i. e. 2400 és i. e. 1500 között épültek a délnyugat-angliai Salisbury külvárosában lévő dombon.

A hely Stonehenge-hez való közelségén kívül nincs bizonyíték arra, hogy a temető kapcsolatban állt volna a híres emlékművel. Az ásatásokat végző Cotswold Archaeology magáncég közleménye szerint azonban a sírkamrák nagyjából egy időben épültek a Stonehenge néhány központi szakaszával.

Sok régész ma már úgy gondolja, hogy Stonehenge is elsősorban temetkezési hely volt, bár közösségi gyülekezőhelyként vagy akár naptárként is működhetett. Az újonnan felfedezett sírkamrák mérete változó, a legkisebb körülbelül 10 méteres átmérőjű, a legnagyobb pedig 50 méteres. A legtöbb sírkamra átmérője azonban 20 és 30 méter között van.

A temetőben található sírkamrák “párokba vagy kisebb, körülbelül hat darabból álló csoportosulásokba” rendeződtek, mondta a Live Science-nek Alistair Barclay, a Cotswold Archaeology régésze és a feltárás vezetője. Az ásatásról készült képek ugyanezen a linken tekinthetők meg. Miután 2022-ben megérkeztek a helyszínre, a régészek mostanra két területen öt sírsírt tártak fel teljesen. Négy sírt már korábban azonosítottak, de az ötödiket nem ismerték, valószínűleg azért, mert elfedte a feljebb fekvő területről lemosott laza talaj.

Az egyik sírkamrát eredetileg egy ovális alakú árok zárta körül. Ez arra utal, hogy ez a sírkamra a többi előtt épülhetett, a neolitikumban, amely i. e. 2400 körül ért véget; egy tömegsír központja körül felnőttek és gyermekek csontvázmaradványait találták meg.

Az ovális árokban gödrökbe vájt gímszarvas agancsokat is találtak, amelyeket a neolitikumban nagyra becsültek szerszámok és rituális tárgyaknak számítottak, például tűk és fésűk készítéséhez. Az agancsokat vizsgálat alá vetik a szándékos törés vagy kopás jelei után kutatva, amelyek arra utalhatnak, hogy egykor szerszámokként, vagy azok készítésére használták-e őket.

A régészek kilenc másik temetkezés maradványait és három leletet tártak fel a sírokból. Néhány esetben a sírleletek kerámia csészék voltak, ami arra utal, hogy az itt eltemetett emberek a bronzkori “harangedényes kultúrából” származtak, amely i. e. 2450 után volt elterjedt Nagy-Britanniában.

A Cotswold Archaeology csapata későbbi foglalkozásokra utaló bizonyítékokat is talált a helyszínen, beleértve egy vaskori művelési terület nyomait is. Több mint 240 gödörből és posztólyukból áll. A gödrök némelyikét gabonatárolásra használhatták, de a legtöbbet a szemét kidobására használták. Ez hatalmas segítség a régészek számára, mert így azt is vizsgálhatják, hogyan éltek és gazdálkodtak az emberek akkoriban.

A csapat egy szász épületre utaló nyomokat is talált a helyszínen, valamint más, az angolszász korból (5-11. század) származó leleteket.

Érdemes elolvasni:

• Mennyire voltak művésziek a neandervölgyiek?
• Ilyen volt az élet az ókori Görögországban, meglepőek Athén és Spárta különbségei