Az Antarktiszon is találhatók oázisok

Akármennyire is furán hangzik a világ két sarka az Északi- és Déli-sark valójában két hatalmas sivatag. Mivel a két földrész gyakorlatilag egyáltalán nem kap csapadékot, így sivatagnak minősülnek. Az Antarktisz egyes részei több, mint 2 millió éve nem láttak esőt. De, mint minden jó sivatagban, itt is vannak oázisok.

Mivel sivatagokról beszélünk, így az Antarktiszon is feltűnnek oázisok. Ezeket polynya néven szokták emlegetni. Ezek a meleg éghajlaton fellelhető rokonaikhoz képest sokkal nagyobbak. Egyes oázisok akár több ezer négyzetkilométeresre is duzzadhatnak. Ezek gyakorlatilag lyukak a jégpáncélon, amelyeknek sajátos ökoszisztémája van.

Polynya, a hideg oázis

A polynya-k két alakot ölthetnek: partment vagy nyílt tengeri. Az első esetben a szél elfújja a jeget a partoktól. A víz újra megfagy, de a szél folyamatosan elfújja a jeget a partoktól. A hidegebb évszakokban ezek a helyek jéggyárrá változnak. Azonban ilyenkor a só kicsapódik a vízből, így a partmenti vizek extra sósak lesznek — írja a SciShow.

A második verzió a nyílt tengeri polynya. Ezek leginkább akkor keletkeznek, mikor egy ponton a víz melegebb, mint a környező helyeken. Ezzel lyukat olvaszt a jégpáncélon, rengeteg édevizet felszabadítva ezzel. Mivel ez víz hideg, ezért lesüllyed, még több meleg vizet hozva a felszínre, ezzel folyamatosan olvasztva a jeget.

Ökoszisztéma a jég alatt

Ahogy az óceán vize végre napfényhez jut, megjelennek a fitoplanktonok. Mivel ezek növények, így napfényre van szükségük a túlélésre, ami a jég alatt nem igazán jelentkezik. Amikor végre fényhez jutnak a fitoplanktonok, elkezd épülni a tápláléklánc.

A fitoplanktonok miatt megjelennek a zooplanktonok, halak, majd nagyobb állatok. Ezeknek az oázisoknak olyan nagy szerepe van, hogy egyes állatok ezt használják vadászterületnek. Egy 2022-es kutatás szerint a megfigyelt elefántfókák 96 százaléka polynya-kat használt vadászára, miközben a partokon borjúkat nemzettek. Ugyanígy a fitoplanktonok mennyisége meghatározta a közeli pingvinkolónia méretét is.

Északon a polynya nem csak az állatok, de az emberek számára is fontos. Az Inuit közösségek Grönland partjain évezredeken át használták ezeket a területeket halászatra és vadászatra. Ezenkívül remek kereskedelmi útvonalnak is bizonyult.

Klímaváltozás

Azonban, mint mindent, a klímaváltozás ezt is befolyásolja. Egy 2021-es kutatás szerint az északi-sarki Pikialasorsuaq mérete folyamatosan csökken. Emiatt egyes falvak kiürültek, kevesebb madár tudott a területre vándorolni stb. A probléma, hogy a polynya-knak szerepe van a különböző áramlatok fenntartásában is. Ha az egyensúly felborul annak katasztrofális eredményei lehetnek, például Európa hőmérséklete rendkívül nagy mértékben visszazuhanhat.

Ezenfelül, mivel a polynya-kban rengeteg fitoplankton található, így az üvegházhatású gázok feldolgozásában is hatalmas szerepet játszanak. A fitoplanktonok halálukkor az óceán mélyére süllyednek, ahova magukkal viszik a testükben tárolt szenet is, vagyis széntárolókként is funkcionálnak ezek az oázisok.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Stephen Hawking fekete lyukakat akart a Földön, fizikusok szerint lehetséges
• Ezek az állatok lehettek a Föld első ragadozói